Gépész László szerint a magyar adórendszer olyan elemeket tartalmaz, amelyek teljesen egyediek. Ezek egyike a 2020. évi XLV. törvény a kiskereskedelmi adóról, aminek a 6.§-a (1a) bekezdése még a különadón belül is súlyos plusz terhet ró a benzinkutak közül mindazokra, amelyeknek árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Mivel az adó alapja nem a nyereség, hanem az árbevétel, a teher még aszerint is változik, hogy az adott vállalkozás milyen könyvelési rendszert vezet. A kisebb társaságok általában a számviteli törvény, az egyéni vállalkozások az SZJA törvény, a nemzetközi vállalkozások az IFRS rendszer szerint könyvelnek, ami itt azt jelenti, hogy az IFRS szerint az üzemanyagok jövedéki adója nem tartozik az árbevételbe, a másik két rendszerben viszont igen. (Ezzel egyébként itt is megvalósul az adó adóztatása, hiszen a kiskereskedelmi adót a jövedéki adó után is meg kell fizetni) Más EU tagállamokban ilyen adó nincs, és egyes jogvélemények szerint nem is lehetne, mert ellentétes közösségi jogszabályokkal.

Gépész László szerint, amikor feltették a kérdést az adatokat szolgáltató Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH), hogy ez az adónem miért hiányzik a közölt adatokból, azt a furcsa választ kapták, hogy azért, mert az adó sávos jellegű (500 millió forintig 0 százalék), és így a pontos, literre vetített értékét nem tudják kiszámolni. (tehát akkor nincs is...) Ha feltételezünk egy 500 Ft körüli üzemanyagárat, akkor ennek nettó értékére vetítve a 3 százalék körülbelül 11,8 Ft/liter (+áfa). Az 500 millió forintos sáv pedig egy szokásos könyvelést vezető cégnél hamar átléphető, ha figyelembe vesszük, hogy az üzemanyag árának körülbelül fele egyébként is adó.