Kevéssé ismert, hogy büntetőeljárás nem kizárólag a bűncselekményt elkövető magánszeméllyel szemben folytatható le, illetőleg nem kizárólag az elkövető magánszeméllyel szemben lehet büntetőjogi szankciókat alkalmazni. A hatályos szabályozás már 2004 óta lehetővé teszi, hogy ha a cég vezetője, tagja, alkalmazottja, vagy felügyelőbizottsági tagja a cég javára vagy a cég felhasználásával valamilyen bűncselekményt követ el, akkor az elkövető magánszemélyen túl, vele egyidejűleg a céget is megbüntessék. Emögött az a feltételezés húzódik, hogy a cég az elkövetett bűncselekmény miatt jogellenes versenyelőnyre tesz szert másokkal szemben (pl. másokhoz képest túlzottan olcsón jut árukészlethez, mivel áfacsalt árukról van szó; vagy a vezető korrupciós magatartása miatt pályázatot nyer el mások elől), ezért illő őt is megbüntetni az elkövető mellett.

Ha a bűnösség bebizonyosodik, akkor a cégeket tipikusan pénzbírság megfizetésére kötelezik, ritkább esetekben korlátozzák a tevékenységüket (pl. nem folytathatnak valamilyen konkrét tevékenységet, nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásokban, illetve nem részesülhetnek állami támogatásokban). Végső soron akár meg is szüntethetik a céget.

A vonatkozó jogi szabályozás 2004 óta csak kisebb ráncfelvarrásokon esett át. Időközben azonban jelentősen megváltoztak mind a minket körülvevő gazdasági körülmények, mind a gazdasági, illetve online bűncselekmények jellege, szervezettsége is. Mindezt a törvényhozók is felismerték és 2026-tól jelentősen átszabják a cégekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések rendszerét. A reformok célja egyrészt, hogy sokkal több cég kerüljön a „vádpadra”, másrészt pedig, hogy arányosabb büntetőjogi szankciók szülessenek a cégekkel szemben.