Most már az újonnan alapított és a külföldi cégek is büntethetők
2026-tól olyan cégekkel szemben is indulhat büntetőeljárás, amelyek csak a bűncselekmény elkövetése után jöttek létre. Az elsőre meglehetősen furcsának tűnő szabályozás főként azt az esetet hivatott rendezni, amikor a korrupciós cselekmény – a jogtalan előny ígérete (pl. „ha elintézi az építési vagy környezetvédelmi engedélyt gyorsan, akkor több millió forint üti a markát”) – egy olyan későbbi szerződés érdekében történik, amelyet csak a cég megalapítása után kötnek meg. Ilyen esetben a cég már nem fog tudni azzal védekezni, hogy a korrupciós bűncselekmény elkövetése akkor történt, amikor ő még nem is létezett.
A jövőben a hatóságok ráadásul már külföldi jogi személyekkel szemben is jogosultak lesznek eljárni, feltéve, hogy a magyar Büntető Törvénykönyvet kell alkalmazni az ügyre (mert pl. egy magyar magánszemély elkövető egy adóparadicsomi cége felhasználásával követ el pénzmosást). Érdekes kérdés azonban, hogy egy kajmán-szigeteki vagy BVI céggel szemben kiszabott büntetőjogi intézkedésnek a magyar hatóság hogyan fog tudni érvényt szerezni.
Cégek a tárgyalóasztalnál
Már 2018 óta lehetőség van arra, hogy a magánszemély elkövető és az ügyészség egyezséget (vádalkut) kössenek egymással. Az egyezség az elkövető és az ügyészség megegyezését jelenti, amely során az elkövető, ha beismeri a terhére rótt bűncselekményt, az általános gyakorlathoz képeset jóval kedvezőbb büntetést fog kapni, az ügyészség pedig egy részletes, mindenre kiterjedő beismerő vallomást kap cserébe, amelyet másokkal szemben fel tud használni.
