Újragondolt bírság: a méret számít

A cégekkel szemben kiszabható pénzbírságok rendszere is teljesen átalakul. A jelenlegi szabályozás alapján a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny háromszorosáig terjedő pénzbírság kiszabására van mód. Ehelyett 2026-tól a pénzbírság minimuma 1 millió forint lesz, maximuma pedig a cég előző évi nettó árbevételének 3-5 százaléka.

Az új szabály tehát akkor kedvezőbb a mostanihoz képest, ha a cég árbevétele nem nagyobb, mint az elérni kívánt vagyoni előny százszorosa. Komoly hátrány lehet viszont azoknak a nagyobb cégeknek, akiknek az árbevétele óriási, a bűncselekménnyel elért vagyoni előny azonban ehhez képest marginális. Ilyenkor ugyanis könnyedén előállhat az a helyzet, hogy jóval több pénzbírságot kell fizetni, mint amennyit a régi szabályok alapján kellett volna.

Továbbá az új rendszer nem veszi figyelembe a költségszerkezetet és a nyereségességét sem, hiszen egy árbevétel-alapú bírságról van szó. Így ugyanakkora bírságra számíthat egy 2-3 százalékos profitrátával működő kereskedő és egy 30-40 százalékos profitrátával működő befektetési tanácsadó, ha árbevételük megközelítőleg azonos.

Elkerülhető a „szégyenbélyeg”

A jelenlegi szabályozás alapján már a nyomozás legelején megbélyegezhették a cégeket, hiszen ha bevonták a büntetőeljárásba őket (vagyis közölték velük, hogy később büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor velük szemben), akkor ez a tény automatikusan bejegyzésre került a cégjegyzékbe. Az ilyen információ így azonnal nyilvánosságra került, holott még sem vádról, sem jogerős bírósági ítéletről nem beszélhettünk, éppen hogy csak megindult a nyomozás. Ez olyan negatív spirált indított el számos cég esetén, amely még akkor is végzetessé vált, ha a céget végül évekkel később „felmentették”. A cégjegyzéki bejegyzés miatt ugyanis elpártolhatnak az üzleti partnerek, a munkavállalók felmondhatnak, a bankok felmondhatják a kölcsönszerződéseket, a cég kiszorulhat a pályázati lehetőségekből, közbeszerzési és koncessziós eljárásokból stb.