Az Európai Unió – digitális stratégiája részeként – szabályozza a mesterséges intelligenciát (MI) annak érdekében, hogy jobb feltételeket biztosítson annak fejlesztéséhez és használatához, illetve csökkentse potenciális kockázatait. Az Európai Bizottság még 2021-ben tett javaslatot a terület szabályozására, majd a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (AI Act) az EU Tanácsa és az Európai Parlament jóváhagyása után 2024. augusztus 1-én lépett hatályba. Az uniós rendelet a MI-rendszereket négy kategóriába sorolja az elfogadhatatlan kockázatot jelentő rendszerektől a minimális kockázatú megoldásokig. A nagyobb egyéni felhasználói és társadalmi kockázattal járó megoldásokra szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A rendelet Magyarországon is kötelező erejű – azaz nem kell külön a magyar jogrendbe emelni –, a végrehajtásáról szóló magyar törvény pedig megteremti a jogszabály alkalmazásának intézményi hátterét. Legtöbb rendelkezése most december 1-én hatályba is lépett. A törvény és végrehajtási rendelete kijelöli a végrehajtásért felelős hazai hatóságokat. Az MI bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, amely az MI-rendszerek jogszabályi megfelelőségét értékelő szervezeteket jelöli ki és felügyeli. Az MI piacfelügyeleti hatóság pedig a vállalkozásfejlesztésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium, amely a jogszabályok betartását, azaz a rendszerek jogszerű használatát ellenőrzi.

Ez a hatóság szabhat ki szankciókat, így például bírságokat – ez 15 millió euró vagy az árbevétel 3 százaléka is lehet. Kiemelt bírság szabható ki az elfogadhatatlan kockázatot jelentő tiltott rendszerek használata miatt: ez elérheti a 35 millió eurót vagy az árbevétel 7 százalékát is. Ide tartoznak például a manipulációs és tudatalatti technikák, illetve a viselkedés, társadalmi-gazdasági státusz vagy személyes jellemzők alapján osztályozó szociális pontozás (social scoring) is.