Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken - olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.

A Boeingnek várhatóan közel 1 Mrd. dollárjába kerülhet majd, hogy biztonságossá tegye 737 Max típusú gépeit, egyúttal meg kell térítenie a kárt, amelyet a légitársaságok a gép repülési tilalma miatt elszenvednek. A 737-es megrendeléseit azonban várhatóan nem vonják vissza.

Eltérnek szakértők véleményei az Etiópiában lezuhant Boeing ügyében, de a gép repülését egy sor országban megtiltották. Az amerikai légügyi hatóság nem látott okot arra, hogy leállítsa a 737 Max repülését.

Miközben Donald Trump amerikai elnök és európai társai cáfolják az éghajlat-változást, tudósok kimutatták: az egyre nagyobb károkat okoz a nemzetgazdaságoknak, egyúttal újabb népvándorlással fenyeget a tovább melegedő afrikai, ázsiai országokból.

Ma már négyszer több humanitárius katasztrófát vált ki évente a klímaváltozás, mint az 1970-es években. Az éhezők és földönfutók száma attól függ, 2, 3 vagy 4 Celsius-fokkal növekedik-e majd a földi éghajlat.

Az emberek ösztönösen ellenzik a változást. De a tengerszint-emelkedés nem múlik el, nem megy el, inkább a part menti lakosoknak kell továbbállniuk. A legsikeresebb evakuációs stratégiák azok, amelyeket a helyi közösség bevonásával dolgoznak ki.

Olaszországban szedik be a legmagasabb autópálya-díjakat Európában, de a hálózatot működtető magántársaság inkább a profitban, mint a karbantartásban érdekelt.

Az olasz tragédia visszhangja: Németországban is hamarább elhasználódnak az autópálya- és egyéb hidak, mert a régebbieket nem a kamionok miatt óriásira nőtt terhelésre tervezték. Szigorú vizsgálatok és sokmilliárdos beruházások szükségesek.

A diszkontdivat olcsó termékeinek haszonélvezői vagyunk. Ennek ára azonban negatív externáliák garmadája: környezetszennyezés és a harmadik világ polgárainak alkalmazása embertelen körülmények közepette. Hogyan tisztulhat meg a divatipar?

rescEU elnevezéssel egységes tartalékalapot hoznak létre Európában, ami természeti és más katasztrófák esetén lehetővé teszi a gyors beavatkozást és ezzel a károk enyhítését, és védelmet nyújt polgárainak az említett katasztrófákkal szemben.

Veszélybe került a világ legnagyobb mag vésztartalék készlete a klímaváltozás miatt. A raktárat az Északi-sarkon arra létesítették, hogy egy világkatasztrófa esetén újra lehessen telepíteni az élelmiszernövényeket. A tavalyi rekord meleg év miatt viszont megolvadt a jég.

Sok-sok olaj elfolyt, sok-sok élőlény belehalt, és jó pár milliárd dollárnyi kártérítés lett kifizetve. Ebből 1,8 millió dollárt kastélya renoválására költött Alabama kormányzója. Mindezt azután, hogy ex-felesége két partmenti ingatlant nyúlt le, amikor elvált tőle.

Túlterhelt hatóságok, inkompetens, három napot késő katasztrófaelhárítás, rothadó hullák. Nincs rá biztosíték, hogy egy másik országban másképp zajlana le az atomreaktor-katasztrófa. A tévéhíradókból nem ismert meghökkentő pillanatokat, mozzanatokat kapott lencsevégre a fukushimai atomreaktor tragédiájáról a helyszínen készült dokumentumfilm, a Nuclear Story, melyet a Thesszaloniki Dokumentumfilmfesztiválon láttuk.

Huszonkilenc évvel ezelőtt egy elhibázott kísérlet miatt felrobbant a csernobili atomerőmű egyik blokkja. Moszkvában először nem vették komolyan a balesetet, a vezető orosz akadémikus szerint az atomerőmű nem veszélyesebb, mint egy szamovár. A világban most is több, a csernobilihez hasonló időzített bomba "ketyeg".

Egy speciális, távirányítású daruval megkezdték a fukusimai egyes reaktorblokk bontását. Az üzemeltető reményei szerint 2018-ban a sérült fűtőelemeket is kiemelhetik. A gond csak az, hogy senki sem tudja, mi van a reaktor belsejében.

Az Európai Bizottság zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj-és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok.

A fukusimai erőmű 2011. márciusi tragédiája által kiváltott félelmek vezettek Európa-szerte az atomreaktorok stressz-teszt vizsgálatához, mely arra kereste a választ, súlyos baleset, áramszünet, hűtővízhiány, földrengés, árvíz és más szélsőséges időjárási körülmények esetén veszélyt jelentenek-e a környezetre és a társadalomra nézve, s milyen óvintézkedéseket kell életbe léptetni.

Káosz törhet ki a Földön. A napkitörésektől akadozhat a vasúti és légi navigációs eszközök működése, megzavarodhatnak a banki számítógépes rendszerek, az olajfúró-tornyok, leállhatnak a villamos energia-hálózatok, magukkal rántva a közműrendszert, s a vízszolgáltatást. A beígért felfordulás egyelőre elmaradt, 2012 végétől kezdődően azonban fokozottan kell napviharokra számítani, vélik a szakértők.

A súlyosan megsérült fukusimai atomerőművet övező kitelepítési zónán kívüli területen két specialista sugárzásmérő csapat végzett méréseket. Javaslatuk szerint tovább kellene bővíteni a kitelepítési zónát.

Egyre gyakoribbak az azonnali beavatkozást igénylő ipari és időjárási katasztrófahelyzetek, amelyek jelentős vagyoni, infrastrukturális és ökológia károkat okoznak. A megelőzés és az elhárítás hatékonyabbá tételére a kormány kibővítené a katasztrófavédelmi törvényt, lényegesen szigorítva a gazdasági szereplők felelősségét és kötelezettségeit is.