A turistákkal is jönnek a kártevő potyautasok

A klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovar elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett szakmai konferencián.

A talaj létezését magától értetődőnek vesszük, azonban annak minősége – a túlnépesedés mellett – a szélsőséges időjárás és a környezeti problémák miatt folyamatosan romlik. „Az átlagos középhőmérséklet mérése óta (1901) 2018 volt a legmelegebb év, ráadásul a tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló után történt. Emellett a csapadékviszonyokat tekintve is a szélsőségek jellemezték az elmúlt nyarat.

Katasztrofális hatásokkal jár a klímaváltozás - Kép: SXC

Ezek az adatok jól mutatják, hogy milyen trendre kell felkészülnie a mezőgazdaságnak a következő években, ami egyértelműen a gazdálkodók szemléletmódváltását és egy új agrárszakértői generáció kinevelését igényli” – mondta el Tresó István, a K&H agrárfejlesztési főosztályának a vezetője.

Kaszát fognak a bécsiek a rovarok megmentéséért
Az elkövetkező három évben Bécs és Pozsony közösen küzd a rovarok kipusztulása ellen. A City Nature néven futó EU-s projekt keretében nemcsak a rovarok eltűnésének következményeire hívják fel a figyelmet, de azt is megtanítják az embereknek, mit tehetnek a zümmögő városlakókért.
Zsigó György okleveles agrármérnök felhívta a figyelmet a klímaváltozás hatásaként megjelenő új kártevők elszaporodására. „A kártevők terjeszkedéséért többek között a világkereskedelmi határok kinyitása a felelős, de emellett a szándékos behozatal,
a növényházakból megszökő és a turistákkal »potyautasként« érkező kártevők is jellemzők.
A mediterrán éghajlatról érkező fajokra – mint az elmúlt években elszaporodó hársbodobács, a selyemfényű puszpángmoly vagy a foltosszárnyú muslica – különösen oda kell figyelni, ugyanis ezek a fajok rendkívül strapabírók, és minden probléma nélkül áttelelnek nálunk akár –20 fokon is.” 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo