Senki nem számol a mezőgazdaság rejtett hatásával

A városi lakosság és az agrárium exponenciális növekedésével a vízlábnyomuk is rohamosan nő. Egyre nehezebb kielégíteni az igényeket tiszta vízzel. Egyes nagyvárosokban 50%-kal nőtt a víztisztítás költsége. De a növénytermesztés externáliái is tetemesek.

Ha egy polgármesteri hivatal úgy dönt, hogy jóváhagyja egy bizonyos telek mezőgazdasági használatát, vagy ingatlanfejlesztésre ad ki engedélyt, annak  a várható pozitív hatások mellett lesz egy külső (kár)költsége (externáliája) is, amit egyelőre a piac még nem kalkulál bele az ilyen beruházásokba. Hogy mit is jelent ez? A Yale Egyetem és több más amerikai kutatóintézet tudósainak közös vizsgálata szerint világszerte a vízgyűjtő területek 90%-ánál jelentkezett talajvízromlás, főként a mezőgazdasági termelés miatt a földbe kerülő irdatlan vegyszermennyiség miatt.

A szakemberek 309 várost vizsgáltak meg és egynegyedüknél találták úgy, hogy megtörténtek a szükséges beruházások a vízkészletek tisztán tartásához, vagyis az agrárium vegyszerei által okozott talajerózió és a városi szennyvíz miatt előállt talajvízszennyezés orvoslására (ez utóbbiba beleértik a szennyvíz tisztítását és újrafelhasználását is). A pozitív példák közé tartozik Tokió, Boston, melyek szigorú szabályozásokat léptettek érvénybe a vízgyűjtő területek megóvására.

Azok a nagyvárosok, melyek folyókból szerzik ivóvizüket -mely folyók már erősen szennyezettek az ipari szennyvíz és a mezőgazdaság miatt-, növekvő víztisztítási költségekkel kell számolniuk. E kategóriába tartozik például St. Louis és Buenos Aires. Hosszabb távon kifizetődőbb megoldás a városatyák számára a vízgyűjtő területek óvása, minthogy ennek híján a jövőben még tovább növekvő víztisztítási költségekkel kelljen számolniuk.

Kép:Freeimages.com

Az emberiség létszámának folyamatos növekedésével óriási kihívás a hatalmas embertömegnek ivóvizet szolgáltatni, ráadásul úgy, hogy a legnagyobb és leggyorsabb mértékű városiasodás a fejlődő országokban fog végbemenni, ahol a közmű-infrastruktúra elmarad a nyugati színvonaltól.

Amíg ezt olvassa, tíz gyerek halt szomjan
Az ivóvíz a 21. század olaja, a nyersanyag, amiért már ma háborúk folynak. Évente 5-8 millió ember hal meg, és körülbelül 250 millió ember kap súlyos betegséget szennyezett, fertőzött víz fogyasztása vagy használata miatt. Míg a 20. század elején körülbelül 25 ezer köbméter víz jutott egy főre, mára ez kevesebb, mint negyedére, hatezer köbméterre csökkent a népességnövekedés következtében. 2025-re pedig az emberiség ötöde, több mint másfél milliárd ember él majd olyan területen, ami vízhiánnyal küszködik.
A Colorado University kutatói azt próbálták kikalkulálni, mik a mezőgazdasági termelés láthatatlan, externalizált költségei, vagyis milyen ökológiai, járulékos károkat okozhat a mezőgazdaság. (A szójababtermesztéstől mondjuk a gumigyártásig, hiszen az alapanyagot ehhez is az esőerdők fáiból vonják ki.)

A hamburger externáliáit például nem fizetik meg a gyorsétterem-hálózatok, de a termékből származó profitot szépen zsebre teszik. Vannak élelmiszeripari szakértők, akik a tömeges elhízást, mint népbetegséget is a jelenlegi élelmiszeripari termelési módok externáliájának tekintik, a károk ez esetben a megnőtt orvosi és kórházi költségek, amit az állami társadalombiztosítási rendszer fedez.

Az ausztráliai Flinders University munkatársai amerikai farmok externáliáit vizsgálták egy viszonylag kis szegmensben, alacsony számú résztvevővel. A karbon, vagyis az üvegházgáz-kibocsátás piaci árát vették alapul (15 dollár a karbonárfolyam jelenleg az emissziókereskedelemben) és mivel az ismeretes, hogy egy holdnyi területen a szójabab vagy a kukorica termesztése 1,22 tonna emisszióval jár, 1,22-vel szorozták meg a 15-öt.

Kép:freeimages.com

A termőföld és a benne lévő gyökerek karbonmegkötő kapacitásának megbolygatása -a felszántással- 18 dolláros emissziós kárt jelentett holdanként. Ha még a műtrágyák, gyomirtó-szerek és más kemikáliák negatív hatását is hozzávették, 89 dollárnyi externália jött ki holdanként. Ehhez hozzáadták még a termesztés során használt gépek benzin- és villamosenergia-fogyasztását (aminek ugye szintén van CO2-vonzata), amivel 219 dollárra emelkedett az ökológiai kár becsült mértéke. Egy másik farmon 153 dollárra árazták be az externáliákat. Összességében véve egy 700-800 holdas farmnál könnyen a százezer dolláros tartományba csúszhat az éves externália. Ezzel szemben a teljes ökológiai nyereség 9500 dolláros értéket jelentett. (Hogy a nyereség alatt mit értenek, az nem egészen világos.)

De még ezek a számítások is eléggé esetlegesek, hiszen a karbon árfolyama volt már 10 dollár és 100 dollár is a világ különböző pontjain. 2013-ban a Trucost, mely a cégek és a kormányzatok externáliáit kalkulálja, a teljes világgazdaság ökológiai kárát 7300 milliárd dollárra tette, ami a globális GDP 13%-a. Elemzők valószínűtlennek tartják, hogy az externáliák még pontosabb beépítése a kormányok ökológiai szabályozásába -bírságok formájában vagy szennyezési kvótavásárlás még több piaci szereplőre való kiterjesztésével- megvalósulhatna a közeljövőben.

Ha létrejönne a externáliákat pontosan megfizettető gazdaság, szakértők úgy képzelnék azt el, hogy a farmokat vagy a cégeket rangsorolnák, osztályzatot kapnának, mint externália-intenzív termelőegységek, ezt a számot pedig feltüntetnénk a termékek csomagolásán. Így a vásárlók dönthetnék el, kiktől veszik meg a tojást vagy a lisztet, egy szennyezőbb vagy egy környezetbarátabb cégtől.

Forrás: greenbiz.com, Reuters

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo