Az élmezőnyben található a Unilever, a L'Oréal, a Danone, a Ford. Légszennyezés, vízhasználat és erdővédelem tekintetében osztályozták a nagyokat. A víz- és energiatakarékosság költségcsökkentő, a zöldülés pedig renomé-erősítő eszköz. Aki nem zöldül, az lemarad és a lúzerek közé kerül, vélik elemzők.

A Csendes-óceán legszépségesebb szigetei plasztikhulladékkal teli vízben tocsognak. Amit a távoli kontinenseken eldobnak a polgárok, bolygónk legszebb helyeit szennyezik el. Mert minden műanyag létezik, amit eddig legyártottak.

A városi lakosság és az agrárium exponenciális növekedésével a vízlábnyomuk is rohamosan nő. Egyre nehezebb kielégíteni az igényeket tiszta vízzel. Egyes nagyvárosokban 50%-kal nőtt a víztisztítás költsége. De a növénytermesztés externáliái is tetemesek.

8500 liter víz kell ahhoz, hogy megtermesszenek annyi gyapotot, ami egy farmernadrág legyártásához szükséges. A gyapot a legtöbb növényvédő szert igénylő fajták közé tartozik. A farmer ökolábnyomába bele kell még számítani mindazt a folyószennyezést, amit a ruhagyárakból kiáramló ipari szennyvíz okos: a textil megdolgozásához és színezéséhez rengeteg vegyi anyagot használnak.

Öt állam van, amely több műanyaghulladékot dönt a tengerekbe, mint a világ összes többi országa. Mind az öt ország Ázsiában van, ahol a szemetelést tiltó törvények és szankciók nem elég szigorúak.

1,5 milliárd dollár értékben bocsát ki zöld kötvényeket a Szilícium-völgy ásza, az Apple. A befolyó pénzt arra fordítják, hogy megújuló energiákra állítsák rá a vállalat energiafogyasztását, és szigeteljék az épületeiket.

Tajvanon minden erőforrást igyekeznek körültekintően kezelni, mert tisztában vannak vele, hogy egy szigetországba importálni árut és alapanyagokat mindig drága mulatság. Ezért készült újrahasznosított műanyagból étterem-dekoráció, sőt kétszemélyes repülőgép is.

A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.

A termőtalaj jó minősége kiemelkedően fontos a globális élelmiszer-termelés szempontjából, és mi nem fordítunk elegendő figyelmet erre a fontos "néma szövetségesre”.

A palagáz-kitermelés nemcsak az ivóvizet szennyezi és teszi használhatatlanná, hanem a környező települések levegőjét is. Idegrendszeri bántalmakat okozó gázok kerülnek a levegőbe – derül ki a Gasland 2 dokumentumfilmből, melyet a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttunk.

Nem lehet az alkoholistán segíteni, amíg be nem ismeri, hogy baj van, hangzik el a Gasland 2 című dokumentumfilmben. Ugyanez a helyzet a környezetszennyező gázkitermelő cégekkel. A filmet a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.

Az idei választáson összesen körülbelül 258 tonna papír fogyott, amely 3870 fának felel meg. Ezzel szemben a 2010 évi választások papírfelhasználása 178 tonna volt, amely körülbelül 2670 fa kivágását jelentette.

A magas nyomású vízzel és vegyi oldattal történő, repesztéses gázkitermelés, vagyis a „fracking” az USA-ban évek óta vita és itt-ott ideiglenes moratóriumok tárgya. A hatvanas években azonban egy brutálisabb módszerrel is kacérkodtak a kutatók: atombombákkal nyitották volna meg a föld alatti gázmezőket.