Cikksorozatuk első részét itt, a második részt itt olvashatják.
A víz szennyezése még csak a sztori egyik fele. A levegőben szállingózó gázok is veszélyesek. A tudós Al Almendariz kimutatta, hogy a texasi Barnett-gázmező 15 ezer kútja annyi légszennyezést okoz, mint a Dallas környéki autók összessége. Bob Howarth biológus szerint körülbelül 3,6 és 7,9 százalék köré tehető az a mennyiség, mely a kitermelt gázból a környezetbe távozik metán formájában, akár a kútnál, akár a tároló és feldolgozó infrastruktúráknál. Márpedig a metán sokkal erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid.
Mindennapi lélegzetünket add meg nekünk ma
A film tele olyan házaspárokkal, akiknek háza, udvara, terasza házasságkötés, gyereknevelés és sok-sok emlékezetes családi esemény emlékeit őrzi, és nekik előbb-utóbb búcsút kell mondaniuk otthonuknak, mert a gázkitermelés miatt megmérgeződött az a terület, amit mindig is a magukénak mondhattak. Ilyen élet jut a fosszilis „fénykor” hétköznapi polgárainak. Egyikük sem volt „faölelgető” zöld aktivista, ahogy mondják, de tulajdonképpen arra kényszerítették őket a körülmények, hogy a zöld aktivistákkal fújjanak egy nótát.
A texasi Dish-ben lévő házaspár két kiskorú gyerekének rendszeresen okozott orrvérzést a szennyező anyagok belélegzése. A családfő azt ecseteli, hogy azért ábrándult ki a republikánus pártból, mert megsértették a magántulajdonhoz való jogot, ami az amerikai demokrácia egyik alapjoga. Egy középkorú nőnek fracking-kemikáliák találhatók a tüdejében. A káros anyagok belélegzése miatt a járása is koordinálatlanná vált, beszédében dadogás jelentkezett. Vagyis az idegrendszerre is kezdett kihatni a levegő toxikus tartalma. Lányának arcát bőrkiütések borítják, a csirkék meghaltak az udvarban, a kutyának nincs ereje felemelni a fejét. Itt már a férjnek is vérzik az orra, nem csak a gyereknek. Eközben a gázcégek a tevékenységüket népszerűsítő kampányt kezdtek az iskolákban egy barátságos dinó, a „frackoszaurusz” főszereplésével!
Josh Fox és kollégái tanulságos és szomorú látleletet alkottak a gázipar terjeszkedéséről. Jóval személyesebb hangvételű film ez, mint az első rész, időnként szomorúan lírai alkotás, amely sajnos kissé túl hosszúra nyúlt (kétórás). Az HBO által pénzelt filmben jó pár fosszilis vállalat bukkan fel, többek között a Shell, a Chesapeake, a Range Resources, a Cabot.