Földgázbányászat atombombával

A magas nyomású vízzel és vegyi oldattal történő, repesztéses gázkitermelés, vagyis a „fracking” az USA-ban évek óta vita és itt-ott ideiglenes moratóriumok tárgya. A hatvanas években azonban egy brutálisabb módszerrel is kacérkodtak a kutatók: atombombákkal nyitották volna meg a föld alatti gázmezőket.

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:sxc

„Három, kettő, egy, nulla!” – hangzott a hangszórókból 1967 decemberében az Egyesült Államok Új-Mexikó államában. A visszaszámlálást tompa moraj követte, a föld megrázkódott, és halk dübörgés hallatszott. Így írta le a Times riportere azt a kísérleti atomrobbantást, amelyet az El Paso Natural Gas Company állami támogatással végzett, hogy hozzájuthasson a felszín alatt nagy mélységben megbúvó földgázkészletekhez.

A társaság a kísérlet előtt hagyományos módszerekkel nyerte ki az értékes nyersanyagot: megfúrták a föld alatti gázkészletet, amely a saját nyomásától áradt ki a felszínre. Csakhogy Új-Mexikóban szűkösen mérte a természet ezt a nyersanyagot, és a hagyományos gázkutak kimerüléssel fenyegettek, így iparának egyik legfontosabb energiahordozóját az USA mindinkább importból volt kénytelen beszerezni. A hagyományos módszerekkel nem kinyerhető földgázból azonban még bőven volt az Egyesült Államok területén (mint az az utóbbi évek palagáz-forradalmában jól látható), csakhogy a hatvanas években még nem álltak rendelkezésre azok a technológiák, amelyek a kinyeréshez szükségesek.

Ugyan már ekkor is tesztelték a hidraulikus repesztést: azt az eljárást, amelynek során nagy nyomással folyadékot préselnek a mélységbe, ahol a gázkészlet rejtőzik. A kőzetben ezért repedések keletkeznek, amelyeken keresztül a gáz összegyűjthető, és feljut a felszínre. Csakhogy az eljárás amellett, hogy súlyos környezeti veszélyeket hordoz magában – egyes területeken megfertőzi az ivóvízkészletet, illetve nem kizárható, hogy lokális földrengések kialakulásához vezet –, még rendkívül drága és körülményes is. Ezért az El Paso Natural Gas Company szakemberei másik eljárást találtak ki: a mélyben elhelyezett atomtöltetekkel üregeket robbantanak a kőzetbe, ahol a földgáz összegyűlhet, és könnyen kiszivattyúzható.

A „Gasbuggy” teszt során a szakemberek  50 méter széles, száz méter magas üreget kívántak a sziklába robbantani. Az üreg – amely összezúzódott sziklatörmelékkel telítődik – néhány hónap múlva elegendő gázt „gyűjt” magába ahhoz, hogy kitermelhető legyen.  A tervek szerint így a mélyben rejtőző készlet mintegy 70 százaléka kitermelhető lett volna, nem pedig csak 10 százaléka, mint a hidraulikus repesztés során. „Reméljük, hogy olyan eszközt sikerül így kifejlesztenünk a kitermelés számára, amely akár a mindennapokban is alkalmazható lesz a világ bármely részén” – írta a tesztről Sam Smith, a társaság vezető mérnöke a Popular Mechanic című magazinban 1967-ben. A remények szerint az így kitermelhető gázmennyiséggel megduplázódik az USA gázvagyona, és évekre elegendő nyersanyaggal lesz képes olcsón ellátni az amerikai ipart.

Mi ragyog Észak-Dakotában és a Niger-deltában?
Elképesztő mennyiségű gázt, Magyarország éves fogyasztásának tízszeresét égetik el a kőolaj-kitermelők világszerte. A fáklyázás óriási környezeti károkat okoz, de még mindig jobb, mint ha a gázt egyszerűen a légkörbe engednék. A technológia ugyan rendelkezésre áll a probléma megoldásához, az akarat és a jogszabályok betartatása azonban sok esetben hiányzik.
Az optimista jóslatokból azonban semmi sem lett, bár a teszt során felrobbantottak egy 25 kilotonnás nukleáris robbanószerkezetet (a bomba erőssége kétszerese volt a Hirosimára ledobott atomfegyvernek). A gázt ugyanis senki sem akarta megvásárolni. A teszt során kinyert nyersanyag ugyanis nemcsak csekély fűtőértékű volt, hanem súlyosan radioaktív is. A kudarc nem szegte azonnal a kutatók kedvét, 1973-ban Colorado állam nyugati részén kíséreltek meg újra bombával gázt kinyerni. A teszt azonban nagy csalódás okozója lett: ahelyett, hogy egyetlen nagy üreget robbantottak volna a sziklába, három kisebbet sikerült összehozniuk, amelyben csak elhanyagolható gázmennyiség gyűlt össze.

Az atombombák ipari hasznosításának ötlete az 1950-es évekből származott, egyik vezéregyénisége pedig Teller Ede volt. A „Plowshare” projekt támogatói szerint a nukleáris bombák segítségével hatalmas kő- és földtömegek lesznek megmozgathatók. A politikusok rávetették magukat a témára: sorra születtek a projektek. Alaszkában például Cape Thompson mellett robbantottak volna új kikötőmedencét, és egyben kiszélesítették volna a kikötő kijáratát is a tengerre. Ausztrália északi részén szintén kikötőt hoztak volna létre nukleáris robbantásokkal, Kaliforniában viszont egy gyorsvasút- és úthálózatot terveztek a Sziklás-hegység nehezen járható hágóinak „helyére”. Végül azonban a hátramaradó radioaktív szennyezés és az egyre erősebb lakossági tiltakozások miatt a projektek lekerültek az asztalról. Az egyetlen nagyobb tesztet Nevadában hajtották végre: a „Sedan" kódnevű robbantásban egy 100 méter mély, 400 méter átmérőjű krátert robbantottak a sivatagba. A 104 kilotonnás robbantás kerek tizenkétmillió tonna homokot és sziklát repített ki a talajból.

A szovjetek nem gatyáztak
Persze a Szovjetuniót sem hagyta hidegen az atombombák „civil” alkalmazásának ötlete, ráadásul ott még a lakosság ellenállásával vagy környezetvédelmi megfontolásokkal sem kellett törődni. Az 1965-ben megindult „Nukleáris Robbantások a Népgazdaságért” projekt során összesen 115 atomrobbantást hajtottak végre Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna területén. A legnagyobb robbantás 140 kilotonnás erősségű volt, az így „nyert” 17 millió köbméteres krátert víztározóként használták. A program egészen 1988-ig folytatódott, utakat, bányákat, víztározókat hoztak így létre, elképesztő sugárterhelésnek téve ki így a lakosságot. A programról Alekszander Koldobszkij orosz atomfizikus számolt be részletesen 1996-ban.

Véleményvezér

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.
A szegénység görbén egyedül Szlovákia előz meg minket Európában

A szegénység görbén egyedül Szlovákia előz meg minket Európában 

Egy ország gazdasági teljesítménye és a szegénység között ugyan szigorú az összefüggés, mégis vannak apróbb különbségek.
A magyar agrárbárók átlagos birtokmérete tízszer nagyobb, mint az uniós átlag

A magyar agrárbárók átlagos birtokmérete tízszer nagyobb, mint az uniós átlag 

Rendkívül falánkok a magyar agrárbárók.
Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat 

Példátlan állami terrorcselekmény volt.
Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért

Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért 

Régen a lángos egy olcsó népi eledel volt, ma már egy másik kategória, ahogy sok egyéb élelmiszer is.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo