Az agrárium károsanyag-kibocsátása jelentős, a fokozott növényvédőszer- és rovarirtóhasználat elszennyezi a talajt. De főleg azokat az élőlényeket öli meg, amelyek a beporzást végzik. A méhpopuláció aggasztó megcsappanása világszerte megfigyelhető.
A gazdák – különösen a nagyban termelő agrárcégek – olyan sok vegyi anyagot permeteznek a földekre, hogy annak 90-95 százaléka pocsékba megy. Ennél jóval célzottabb adagolásra van szükség.
Fotók: Harper Adams Egyetem
Az egész mezők bepermetezése nagyméretű gépekkel – mint termelési modell – hamarosan a múlté lesz. Főleg azért is, mert a túlzott kemikáliahasználat miatt a kórokozóknál kialakult rezisztencia ma már olyan nagy, hogy ezt így nem lehet tovább folytatni.
Gazol, permetez, ítélkezik
A Harper Adams Egyetem robotizált mezőgazdaság nevezetű részlege fejlesztette ki azokat a robotokat, amelyek képesek felismerni az élelmiszernövényeket és persze a gazt is. Ehhez nyilvánvalóan alapból valamiféle minikamera, illetve alakfelismerő szoftver kell. Algoritmusok, amelyek elvégzik a megkülönböztetést a mintaszerűen fejlődő és a deformálódó (élelmiszer)növények között. A nem szabályos alakú gyümölcsnek és zöldségnek ugyanis alacsonyabb a piaci ára.
Fotók: Harper Adams Egyetem
A robot azt is tudja majd, hogy mikor akkora méretű a termés, hogy készen áll az aratásra vagy leszedésre, illetve mikor kell még várni, még ha el is jött az aratási és betakarítási időszak, mert még túl kicsi. Vagyis a termésveszteség is minimalizálható, kevesebb zöldséget és gyümölcsöt kellene a válogatóknak kidobniuk, mert nem megfelelő méretű vagy alakú.
A Harper Adams egyik robotja állítólag a gazt is felismeri, és kihúzza. Az egyetlen rossz hír, hogy az angol minirobotok – ugyan a laboratóriumban már „magas szintre” fejlesztették őket – még legalább három évig nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Ami hosszú idő.
AI-farmer
Borítékolhatjuk, hogy a konkurencia leelőzi a szigetországi fejlesztőket. Miért jelenthető ki ez? Franciaországban már gyomtalanító minirobotot is teszteltek (Saint-Hilaire-en-Woevre egyik farmján).
A John Deere pedig 2017 szeptemberében 305 millió dollárért megvett egy AI-céget, a Blue River Technologyt, amely arra használja a mesterséges intelligenciát (artificial intelligence: AI), hogy a „láss, és permetezz” (see and spray) mottó jegyében csak oda szórja a vegyi anyagokat, ahol szükség van rájuk: pont a növényekre.
A John Deere már évtizedek óta dolgozik az automatizált agrárgazdálkodás utópiáján, önvezető traktort már akkor kifejlesztett, mielőtt a Google vagy a Tesla létezett volna. De per pillanat ott tart a legfejlettebb technológiai megoldás is, hogy csak asszisztálni tud a sofőrnek. Az ember (még) nem váltható ki teljes egészében, mert adódnak váratlan feladatok, amikhez az emberi agy kell.
A félig önvezető gépek és a teljesen automatizált agrárium között épít hidat a 305 millió dollárért megvásárolt Blue River Technology. Ehhez kellenek – a robotkarokon túl – a kamerák és az alakfelismerő szoftverek, amelyek egy nap kiválthatják az emberi agyat.
(The Guardian, The Verge)
