Japán verhetetlen robotikában.

2060 körül a gépek minden feladatot jobban és olcsóbban tudnak majd elvégezni.

Életminőségét javító fejlesztések.

1994: Egy személyes emlék - Negyedéves egyetemista koromban rövid ideig a Világgazdaságnál gyakornokoskodtam Golubeff Lóri jóvoltából, aki az értékpapírpiacok szekció vezetője volt akkoriban. Nagy örömmel buszoztam fel a Naphegy téri szerkesztőségbe, büszkeséggel töltött el, hogy a vezető gazdasági napilap szerkesztőségét erősíthetem. Ez még az az időszak volt, amikor az újság táblázatos formában közölte valamennyi magyar bank napi devizajegyzését és kamatait.

A kis- és középvállalkozások csaknem egynegyede tervezi a robotizálás bevezetését az elkövetkező 3 évben – derült ki a Universal Robots megbízásából készített, „A kkv-k robotizálási barométere” nevű felméréséből.

Az elmúlt húsz évben Dánia világvezetővé nőtte ki magát a robotika terén. 2025-re akár 25.000 embert is foglalkoztathat a robotipar és összebevétele elérheti az 52 milliárd dán koronát. 

Az automatizáció térnyerése miatt szakmák széles skálája kerülhet veszélybe, válhat elavulttá, így a könyvelők jövője is kérdéses. Szakértők szerint azonban a számviteli szakemberek kulcsfontosságú üzleti információkat kezelnek, így nélkülözhetetlenek a vállalatok számára.

Amíg százmilliók éheznek a Földön és alapvető szükségleteik, mint emberi jogok nincsenek biztosítva számukra, addig nemcsak fenntartható és élhető világról nem beszélhetünk, de biztonságos világról sem, mert a lázadás és a tömeges elvándorlás erős kockázat marad. Ezt a témakört fejtegették előadók a Piac & Profit által rendezett 2018-as Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Akár 9 milliárd eurót adhat hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez 2025-ig a digitalizáció – állapítja meg friss kutatásában a McKinsey & Company. Miközben a digitális transzformáció komoly esély a gazdasági növekedés felpörgetésére, sokat kell tenni ennek érdekében, elsősorban az oktatás-képzés, valamint a digitális megoldások használatának terjedése terén.

Az elkövetkező 15 évben az amerikai állások közel fele automatizálttá válhat – derül ki egy, az Oxfordi Egyetem kutatói által végzett felmérésből. A munkaerőpiaci elvárások gyors változása miatt egyre fontosabb a „lifelong learning”, azaz az élethosszig tartó tanulás, és az ehhez szükséges készségek elsajátítása. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértője szerint hamarosan soha nem látott mértékben lesznek fontosak azok a képességek, amelyek a szakmai tudáson felül alapvetően meghatározzák egy munkavállaló személyiségét. Mivel a becslések szerint rövidesen Magyarországon is 1 millió munkahelyet érinthet a kérdés, érdemes időben felkészülni a változásra.

A közösségi mobilitás és az automatizálás 2030-ig várhatóan forradalmat hoz az autóipari munkaerő és az autógyártás területén – a PwC Strategy& legújabb tanulmánya szerint.

A technológiai fejlődés lépésről lépésre hódít teret szinte valamennyi gazdasági ágazatban. Míg az előző század közepén egyes részfeladatokra beprogramozott robotok lepték el a szerelőcsarnokokat, addig 20 évvel ezelőtt már minden vezető a számítógépének bekapcsolásával kezdte a napját. Jelenleg pedig láthatóan a mesterséges intelligencia térnyerése zajlik. De vajon a jogi szakma kivonhatja-e magát e tendencia alól?

Tényleg elveszik a munkát a robotok? Vagy csak a másét, és mi nem vagyunk veszélyben? Szakértők évek óta elemzik ezeket a kérdéseket, de eddig keveset lehetett tudni arról, hogy hogyan viszonyulnak a kérdéshez az emberek.

Ha a gépek kiszorítják az emberi munkaerőt, az üzleti és állami döntéshozóknak már nem áll érdekükben a haszontalan humántőkébe fektetni, ezért leépítik a jóléti szolgáltatásokat, tömegeket taszítva nyomorba – figyelmeztet  a Yuval Noah Harari, a Homo Deus szerzője. Azonban nem szükségszerű, hogy tényleg „haszontalanná” váljon az, aki a robotok miatt nem talál munkát.  

Melyik ajtón jönnek be a robotok? Örömmel fogadjuk őket vagy inkább rájuk csapnánk az ajtót? A mesterséges intelligencia megjelenése számos kérdést vet fel, melyekre a Zukunft Personal Hungary előadójával, Mérő László matematikussal, publicistával és mesterséges intelligencia-kutatóval kerestük a választ, és beszélgettünk robotizációról, kilátásainkról, kreativitásról és egy kicsit a megfoghatón túl a szerencséről is.

A digitalizált gépek már 2025-ben több munkafeladatot látnak majd el, mint emberek, mutat rá a davosi Világgazdasági Fórum tanulmánya. Míg a digitalizálás rengeteg munkahelyet tesz feleslegessé, ugyanakkor még többet hoz létre – csak fel kell készülni azok betöltésére.

Nem a fizikai robotok, hanem a chatbotok jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi munkahelyekre – írja a BBC. Nemcsak az operátorok, a speciális kérdésekre válaszoló ügyfélszolgálati munkatársak sem lehetnek nyugodtak.

Az Oracle és a Future Workplace legújabb kutatása szerint a HR vezetők és a munkavállalók készen állnak az AI használatára, azonban a vállalatok mégis sokszor kudarcot vallanak az AI bevezetése és a munkaerő felkészítése során.

Az ipar 4.0-ról szóló cikksorozatunkban azt mutatjuk be, hogyan érdemes a kkv-knak bevezetni az újfajta gyártási technológiákat. Az első részben az átállást támogató Modern Vállalkozások Programját mutatjuk be.

Az IMF prognózisát is meghaladó árbevétel-emelkedésre számítanak a középvállalatok vezetői – derül ki az EY felméréséből (EY Growth Barometer), aminek keretében 21 országból 2766 felsővezetőt kérdeztek meg. A válaszadók az intelligens automatizálást és a gépi tanulást tartják a fellendülés hajtóerejének.

A vállalatoknak meghatározó szerepük lesz abban, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan formálja át a társadalmat, ugyanakkor a felsővezetők közül kevesen vannak meggyőződve arról, hogy saját cégük teljesen felkészült arra, hogy éljen az Ipar 4.0 kínálta lehetőségekkel – többek között ez derül ki a Deloitte Insights kutatásából.

A Simenesnél a digitalizáció és a robotizálás egyelőre nem fenyegeti az emberek munkahelyét. A német cégnél új lehetőségek nyílhatnak mérnököknek, matematikusoknak, progrmozóknak – mondta a Piac&Profitnak Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A kutatói szférát mozgósító európai projektekbe bekapcsolódva lovagolhatják meg a kkv-k a legújabb ipari trendeket, és így megőrizhetik versenyképességüket – hangzott el az Ipar 4.0 konferencián.

Hátrányosan érintheti Magyarországot a 4. ipari forradalom a World Economic Forum jelentése szerint, a robotizáció miatt kivonulhatnak azok a termelők, amelyek ma az olcsó munkaerő miatt fektetnek be nálunk.

Az elmúlt hetekben meglepően sok cikk jelent meg a robotizáció témájával kapcsolatban. Többnyire azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy mikorra és hány százalékban válthatja ki a gépi munkaerő az emberit. Ezeknek az írásoknak egyrészt azok a mostanában napvilágot látott kimutatások szolgálnak alapjául, amelyek az ipari alkalmazású robotok térnyerésének tendenciájáról közölnek adatokat, másrészt azok a jövendölések, amelyek emberi munkahelyek százmilliót látják veszélyben évtizedes időtávlatban a gépesítés felgyorsulása miatt.

A mesterséges intelligencia is egy üzlet, illetve eszköz a növekedéshez. Mint technológia még fejlődőben van, tehát nagy befektetéseket igényel, ezért igyekeznek a cégek minél hamarabb mérhető anyagi előnyöket learatni az MI-innovációkból.

Túl homályos fogalomnak tűnik a mesterséges intelligencia (AI)? Elmagyarázzuk, hogyan fejlődött az elmúlt években, és mit várhatunk tőle, hogyan hatja majd át egyre inkább mindennapi életünket. A virtuális asszisztensek, az önvezető autók, a CRM-ben, vagyis az ügyfélkezelésben használt csetbotok, a kórházi robotápolók mind az AI alkalmazásának új távlatait jelzik.

A Big Data korában, adatvezérelt gazdaságban élünk, ahol a cégek ingyen szednek be egy csomó adatot a polgároktól. Ha a kormányok gondoskodnának róla, hogy ezt csak pénzért tehessék, abból el lehetne tartani a társadalmat. Megoldódna a robotok és a mesterséges intelligencia okozta munkanélküliség problémája.

A mezőgazdaságban mindenhova permetezik a gyom- és rovarirtó szereket, oda is, ahova nem kellene. Ezért fejlesztenek ki rezisztenciát a kórokozók. Aminek a következménye: még több permetezés, hogy hasson a kemikália. Ördögi kör. De új modell van születőben. Robotika, alakfelismerő szoftver és mesterséges intelligencia az agráriumban.

A közgazdászok, a politikusok és a közvélemény egyaránt alábecsüli az automatizáció sebességét és hatását. A munkavállalók negyven százaléka ma olyan feladatot végez, amely részben vagy egészben átadható a gépeknek. Elég öt-tíz év, hogy a munkaerőpiac teljesen átalakuljon, és sokan közülünk feleslegessé váljanak.

A folyamatosan bővülő feladatkörök miatt egyre több villanyszerelő szakembert várnak a cégek. Közel 45 százalékkal több végzős diákra lenne szükség évről évre. Az utánpótlásképzés azért is nélkülözhetetlen, mert a robotizáció nem jelent megoldást egyes munkafolyamatok esetén – olvasható a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közleményében.

AlphaGo, a mesterséges intelligenciájú számítógéprendszer márciusban legyőzte Lee Sedolt, Korea Go nagymesterét. A számítógéprendszer négy játszmát nyert, egyet pedig elveszített. A két fél küzdelme történelmi jelentőségű. Most először láthatta a világ, milyen teljesítményre képes a mesterséges intelligencia góban, abban a 2500 éves táblajátékában, amely sokkal bonyolultabb a sakknál, és magasabb szintű intuíciót igényel, mint bármely más játék.

Több mint száz cégvezető körében végzett felmérést a Roland Berger, hogy megtudja, milyen mértékű a digitalizáció az FMCG-cégeknél marketing és értékesítési területen. Az eredmény lesújtó: a fogyasztási cikkeket termelő és forgalmazó vállalatok messze nem aknázzák ki még mindig a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket.

A tizenegyedik alkalommal sorra kerülő Nagyvállalatok Logisztika Vezetőinek Konferenciája 2017. június 1-2-án Balatonfüreden került megrendezésre.

A munkavállalók szerint nem kell tartanunk a robotoktól, hiszen háromnegyedük úgy véli, hogy az új technológiák valójában növelik a rendelkezésre álló munkahelyek számát – derül ki az Adecco Csoport kutatásából.

Világszerte egyre több munkakörben és szektorban erősödik a veszélye, hogy robotok veszik át az ember szerepét. Ellenállnak-e az üzleti szektor hatékonyságnövelő praktikáinak a kormányok? Vagy az önkormányzatok? San Franciscoé igen. Pontosabban meg akarja adóztatni a robotok munkaadóit.