Ügyvédrobotok – írhat a gép szerződést?

A technológiai fejlődés lépésről lépésre hódít teret szinte valamennyi gazdasági ágazatban. Míg az előző század közepén egyes részfeladatokra beprogramozott robotok lepték el a szerelőcsarnokokat, addig 20 évvel ezelőtt már minden vezető a számítógépének bekapcsolásával kezdte a napját. Jelenleg pedig láthatóan a mesterséges intelligencia térnyerése zajlik. De vajon a jogi szakma kivonhatja-e magát e tendencia alól?

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Sokunkban élnek a klasszikus képzetek az ügyvédi munkáról. Egyesek ilyenkor a mahagóni asztal mögött ülő, köpcös, szivarozó ügyvédre asszociálnak, aki ügyfélfogadási időben várja a klienseit. Mások a bírósági tárgyalótermek ódon hangulatát idéző krimisorozatokon nőttek fel, és az ott megjelenő ügyvédkép alakítja ki a szakmával kapcsolatos elképzeléseiket. Érvényesek-e ezek a sztereotípiák a mai jogi szakmára? Képes-e, akarja-e a jogi szakma megtartani a róla kialakult, sok külsőséggel ötvözött, magas presztízst sugárzó képet? Minősülhet-e a mai körülmények között az ügyvédi lét egy egyedi hivatásnak, életformának… azaz többnek, mint egy puszta szakmának – teszi fel a kérdést Jalsovszky Pál jogász-közgazdász, a Jalsovszky Ügyvédi iroda alapítója legfrissebb blogbejegyzésében.

Egyre inkább úgy tűnik, nem. Míg ugyan a jogi tanácsadás egyik leglényegibb eleme továbbra is az ügyvéd és ügyfele között fennálló bizalmi kapcsolat marad, mára ugyanolyan fontossá vált, hogy a jogi munka visszatükrözze a jelen század gondolatvilágát, a technológiai fejlődés és a hatékonyság iránti igényt. Ahogy az ügyvédek is kikerültek a mahagóni asztal mögül, és íróasztalukra a szakma jelképei helyett a számítógép került, úgy a mesterséges intelligencia megjelenése és térnyerése sem kerülhető el a jogi világban. És ennek már jelenleg is számos eleme létezik.

Kép: Fotolia

A szerződést nem kell ügyvédnek írnia – csak aláírnia

Küszöbön állnak (sőt a legfejlettebbek informatikai kultúrával rendelkező országokban már el is terjedtek) azok a technológia megoldások, amelyek a jogi szakma rutinszerű, ismétlődő, monoton, nagy odafigyelést igénylő feladatrészeit hivatottak felváltani. Miért kellene egy szerződést ügyvédeknek írniuk? Valljuk be, a szerződések legtöbbször olyan panelekből állnak, amelyek megfelelő beprogramozásával és intelligens kombinálásával az adott élethelyzetre megfelelő szerződés elkészítése nagy százalékban automatizálható.

Ami tegnap prémium volt, az ma már alap
Exponenciális sebességgel zajlik körülöttünk a digitális evolúció és éppúgy megjósolhatatlan, hogy milyen irányba tartunk, mint ahogy húsz évvel ezelőtt a mai mindennapos eszközeinket is elképzelhetetlennek tartottuk. A magyar vállalatok lehetőségeiről a digitális forradalom, az Ipar 4.0 fontosságáról, beszélgettünk Vityi Péterrel, az „IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért” alelnökével.
Tipikusan ebbe a körbe tartoznak a társasági szerződések, az egyszerűbb ingatlan-adásvételi szerződések vagy a biztosítéki szerződések, de ne higgyük azt, hogy egy multinacionális részvény-adásvételi szerződés ne lenne jelentős részében jogi gépek által elkészíthető. Hasonló szerepet kaphat a mesterséges intelligencia egy-egy jogi átvilágítás során. Egy megfelelően betanított gép ugyanis lényegesen nagyobb hatékonysággal tud egy sokszor több tízezer oldalas dokumentumcsomagot átnézni és abból a jogilag releváns részleteket kiszűrni, mint bármely emberi agy.

És mindez csupán a kezdet. Jelenleg ugyan sci-fi-nek tűnnek, de előbb-utóbb várhatóan meg fognak jelenni azok az alkalmazások, amelyek egy élethelyzet teljes körű leírása esetén, emberi beavatkozás nélkül megadják az ügyfélnek az adott szituációra vonatkozó jogi véleményt. Ugyanígy nem áll messze a képzelettől a bírósági munka automatizálhatósága sem: a tényállási elemek megfelelő módon való betáplálása esetén egy jól idomított szoftver alkalmas lehet arra, hogy az irányadó jogszabályokat szisztematikusan feldolgozza, és az ügyre vonatkozó ítéletet egy gombnyomásra meghozza. És ne felejtsük el, abban a világban, amikor az élethelyzetek bonyolultsága, valamint a jogszabályok és precedensértékű határozatok szövevényes világa azok emberi aggyal való átláthatóságát és feldolgozhatóságát egyre inkább lehetetlenné teszi, a mesterséges intelligenciát használó megoldásokra egyre nagyobb szükség mutatkozik. (Arról, hogy mit várhatunk   és mit nem  a mesterséges intelligenciától, itt olvashat részletesebben!)

Robotok lesznek a jogászok? Jönnek a robotügyvédek? Bár nem jobban, mint bármely más szakmában, de valóban: el fognak tűnni, vagy legalábbis meg fognak tizedelődni a mai klasszikus ügyvédek. Lesznek ugyan továbbra is olyan jogászok, akik az intelligens rendszereket megalkották, és ezért tudják, hogy azok hogyan működnek; valamint olyanok is, akik az intelligens rendszerek logikáját megértik, és egy mesterségesen generált szerződéshez még érdemben hozzá tudnak nyúlni – de ők lesznek kisebbségben. Az ügyvédi szakma átlagos képviselője sokkal inkább egy általa is csak homályosan ismert rendszer felhasználója lesz. Mint ahogy vagyunk tulajdonképpen mi is, mindannyian, akik egyébként a mindennapi életben a modern technológia vívmányait használjuk – a villanykapcsoló felkapcsolásától a számítógépek és egyéb elektronikus kütyük használatáig – anélkül, hogy tudnánk, mi történik, amikor hozzányúlunk egy gombhoz.

Kialakulhat a „haszontalanok osztálya”?
Ha a gépek kiszorítják az emberi munkaerőt, az üzleti és állami döntéshozóknak már nem áll érdekükben a haszontalan humántőkébe fektetni, ezért leépítik a jóléti szolgáltatásokat, tömegeket taszítva nyomorba – figyelmeztet a Yuval Noah Harari, a Homo Deus szerzője. Azonban nem szükségszerű, hogy tényleg „haszontalanná” váljon az, aki a robotok miatt nem talál munkát.

Véleményvezér

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.
Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére

Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére 

Nagyon vonzóak az ingyenes étkezések.
Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén

Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén 

Mindenhol szabad a véleménynyilvánítás, vagy csak a Facebookon?
Argentínában beszántják az adóhivatalt

Argentínában beszántják az adóhivatalt 

Nem Orbán Viktort követik.
Összeomlott a kubai gazdaság

Összeomlott a kubai gazdaság 

Fidel Castro öröksége a csőd.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo