Az üzleti élet szereplői közötti tranzakciókat sokszor bonyolult, minden oldaláról bebiztosított szerződések szabályozzák. Nem véletlenül, hiszen a belőlük fakadó esetleges viták rendezése kényelmetlen, hosszú folyamat, ami számos kockázattal jár. Az okosszerződések elsősorban azért garantálnak nagyfokú biztonságot a szerződő felek számára, mert automatizált módon, emberi beavatkozás nélkül képesek joghatások kiváltására, és a kódba égetett szerződésteljesítési mechanizmus utóbb megmásíthatatlan.

Visszavetik a cégek növekedési kilátásait az elhúzódó szerződéskötési folyamatok – állapítja meg az EY és a Harvard Law School Center 1000 jogi szakértő bevonásával készült közös kutatása. Egy késve vagy hiányosan elkészített szerződés akár egy fontos üzletet is veszélybe sodorhat.

Váratlan problémát okozhat pandémia idején egy egyébként rutinszerű, mégis hangsúlyos ügyvédi procedúra. A dokumentumok ellenjegyzését, illetve a személyazonosítást ezekben a napokban is meg kell oldani, ám a vírushelyzet miatt nehézkes vagy egyáltalán nem megoldható a személyes találkozás. Éppen ezért különösen fontos, hogy az ügyfelek tisztában legyenek a távazonosítás és a távellenjegyzés lehetőségével – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás. 

Jelen helyzetben, amikor a személyes ügyintézés háttérbe szorul, felmerülhet a kérdés: szerződésnek minősülhet-e az A4-es papírlapon megírt megállapodás mintájára a felek által e-mailbe foglalt dokumentum? Ha nem, mégis hogyan lehetséges az elektronikus szerződéskötés? Kui Szilárd és Kozma Zoltán, a DLA Piper vezető ügyvédei ismertették az elektronikus bérleti szerződéskötések módjait.

A globális járvány ideje alatt könnyen előfordulhat, hogy az üzleti partnerek nem képesek vagy nem hajlandóak személyesen találkozni, hogy aláírjanak egy szerződést. Mit tehetünk, hogy ne álljon le az üzletkötés?

A cégek legfontosabb, alapvető adatai az e-cégjegyzék oldalán ingyenesen megismerhetők. Sokszor azonban a számunkra egyértelmű adatok mögött olyan fontos információk rejlenek, amiket nem hagyhatunk figyelmen kívül.

A szerződéskötési folyamatnak szinte minden szerződés esetén fontos eleme a szerződési ajánlat. E nyilatkozatok megtétele jogi kötelezettségekkel jár, és végül a felek közötti szerződéskötéshez vezethet.

A technológiai fejlődés lépésről lépésre hódít teret szinte valamennyi gazdasági ágazatban. Míg az előző század közepén egyes részfeladatokra beprogramozott robotok lepték el a szerelőcsarnokokat, addig 20 évvel ezelőtt már minden vezető a számítógépének bekapcsolásával kezdte a napját. Jelenleg pedig láthatóan a mesterséges intelligencia térnyerése zajlik. De vajon a jogi szakma kivonhatja-e magát e tendencia alól?

Pályázati úton való szerződéskötéssel leggyakrabban a közbeszerzések területén lehet találkozni. Azonban a közbeszerzések területén kívül is keletkezhet igény arra, hogy valaki pályázati úton versenyeztesse azokat, akikkel szerződést kíván kötni. Felmerülhet a kérdés, hogy bármely esetben van-e lehetőség pályázat kiírására szerződéskötés céljából, és mik e versenyeztetési eljárás alapvető szabályai?