A tanulmányra a Széchenyi Tőkealapkezelő honlapja hívta fel a figyelmet. Mint írják, a negyedik ipari forradalom újfajta kihívások elé állítja a termelő cégeket, hiszen a digitalizáció, a robotizáció merőben megváltoztatja az eddig jól működő gyártási módszereket. A változás mértéke és sebessége minden eddiginél komplexebbé teszi az olyan, korábban is kihívást jelentő feladatokat, mint a produktivitást és növekedést elősegítő stratégiák bevezetése.

Hagyományos gazdaság

A World Economic Forum tanulmánya két fő tényezőt vizsgál: a jelenlegi termelési struktúrát az ipari termelés komplexitása és volumene alapján, valamint a termelést befolyásoló makrotényezőket,amelyek az Ipar 4.0-s megoldások elterjedéséhez szükséges technológiai, gazdasági vagy társadalmi mutatók, mint például a lakosság iskolázottsága vagy a fenntartható erőforrás-felhasználás.

Magyarország helyzete a WEF tanulmánya szerint (forrás: www.szta.hu)

Ezek eredményei alapján a 100 vizsgált országot négy kategóriába sorolták:

• Vezetők: azok az országok, amelyek jelenleg is erős termelési struktúrával rendelkeznek, emellett pedig a termelést befolyásoló tényezők is jó eredményeket ígérnek, tehát az ebben a kategóriában lévő gazdaságok felkészültnek tekinthetőek az ipari forradalommal járó változásokra (pl. Ausztria, Belgium, Kanada, Kína, Németország, Japán, USA)
• Hagyományos gazdaságok:azon országok, amelyek napjainkban ugyan szilárd termelési struktúrával rendelkeznek, azonban a termelést befolyásoló tényezők kevésbé erős mutatói miatt kockázatot jelenthet számukra a negyedik ipari forradalom (pl. Magyarország, India, Litvánia, Mexikó, Thaiföld)
• Nagy potenciállal rendelkező országok:ezekben az országokban a jelenlegi termelés limitált, a termelést befolyásoló tényezők azonban jó mutatókkal rendelkeznek, ami a jövőre nézve a termelés növekedését és az Ipar 4.0-s fejlesztések hatékony integrálását jelenti (pl. Ausztrália, Egyesült Arab Emírségek, Norvégia, Portugália, Új-Zéland)
• Lemaradó:ezekben az országokban a jelenlegi termelési struktúra gyenge, a termelést befolyásoló tényezők rossz eredményei pedig az ipari forradalomra való alacsony felkészültséget jelentik (pl. Argentína, Brazília, Egyiptom, Kenya, Lettország, Szerbia, Vietnám)

A tanulmány szintén megállapítja, hogy valamennyi hagyományos gazdaságban, így Magyarországon is nagy súllyal rendelkeznek a relatíve olcsó munkaerő miatt odatelepített gyárak. A jövőre nézve azonban fennáll a veszély, hogy bizonyos vállalatok még olcsóbb munkaerőpiacra vándorolnak. Ahhoz, hogy a továbbiakban Magyarország sikeresen alkalmazkodjon a negyedik ipari forradalomhoz, elengedhetetlen a munkaerő folyamatos képzése, valamint a technológiai megoldások fejlesztése.