Újabb ipari forradalom korszakát éljük, amely alapjaiban alakítja át a munkaerő-piaci viszonyokat és a lehetséges karrierutakat. Milyen következményekkel jár a technológiai fejlődés a munka világában, és mire kell figyelned, hogy képben maradj? Ezt foglalja össze a téma szakértője.

Az ismert mondás szerint a tájékozott ember tudja, hogy a paradicsom gyümölcs, de a bölcs ember az, aki ennek ellenére nem rakja bele a gyümölcssalátába. Hasonló a helyzet a digitalizációval is. Ügyes fejlesztőkkel bármilyen működés automatizálható, de ha bölcsen akarunk eljárni, akkor érdemes előtte átgondolni, hogy biztosan a jelenlegi folyamatainkat szeretnénk-e hosszú távra bebetonozni. Ahogyan a jó gyümölcssaláta harmonikus íze a megfelelő belevalók használatát, a jól működő automatizált folyamat a megfelelő tevékenységek optimális végrehajtását igényli.

A vállalatok lelkesednek a digitális átalakulás számukra nyújtott előnyeiért, amelyekbe hajlandóak komolyabb tőkét fektetni, azonban a stratégiában, az ellátási lánc átalakításában, a munkaerő felkészültségében, valamint a befektetéseket ösztönző tényezők terén eltérések tapasztalhatók a cégek tervei és tettei között – derül ki a Deloitte digitális átalakulás akadályait vizsgáló felméréséből.

Egyre nagyobb érdeklődés övezi a robottaxi szolgáltatás megjelenését. Az elmúlt egy évben Németországban megduplázódott a közösségi közlekedést, illetve a telekocsi vagy taxi szolgáltatást használók száma. Többek között ezek a legfőbb megállapításai a Roland Berger, Automative Disruption Radar című legújabb kiadványának. A kutatók egy olyan trendet azonosítottak az iparágban, amely radikálisan át fogja alakítani a szektort. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat szereplőinek nem lesz elegendő a túléléshez az eddigi jól bevált gépjárműértékesítési-modelljüket követni.

2018-at írunk és a csapból is az folyik, hogy mindent amit csak lehetséges, automatizálni kell, mivel az automatizáció versenyelőnyhöz juttatja cégünket. Amellett, hogy ez az állítás önmagában véve igaz, nem mindegy mit és hogyan automatizálunk, hiszen az automatizáció operatív működésünkre gyakorolt hatását jelentősen befolyásolhatja a megvalósítás illetve ennek megalapozása.

A magyar vállalatok lehetőségeiről a digitális forradalom, az Ipar 4.0 fontosságáról, beszélgettünk Vityi Péterrel, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért (IVSZ) alelnökével. Exponenciális sebességgel zajlik körülöttünk a digitális evolúció, és éppúgy megjósolhatatlan, hogy milyen irányba tartunk, mint ahogy húsz évvel ezelőtt a mai mindennapos eszközeinket is elképzelhetetlennek tartottuk.

A munkaerőhiány egyik legfőbb ellenszere az automatizáció, mely növeli a cégek hatékonyságát is, derült ki a Piac & Profit Szervezetfejlesztés – 2018 konferenciájának előadásaiból.

A közösségi mobilitás és az automatizálás 2030-ig várhatóan forradalmat hoz az autóipari munkaerő és az autógyártás területén – a PwC Strategy& legújabb tanulmánya szerint.

Ha a gépek kiszorítják az emberi munkaerőt, az üzleti és állami döntéshozóknak már nem áll érdekükben a haszontalan humántőkébe fektetni, ezért leépítik a jóléti szolgáltatásokat, tömegeket taszítva nyomorba – figyelmeztet  a Yuval Noah Harari, a Homo Deus szerzője. Azonban nem szükségszerű, hogy tényleg „haszontalanná” váljon az, aki a robotok miatt nem talál munkát.  

A természetben minden növekszik, az emberi tudatot is a növekedés mozgatja, akárcsak a piacokat és a globális népességet. Ha nem növekszik a vállalkozásod, előbb-utóbb elsorvad, mert a növekedő versenytársak kiszorítják a pályáról. Hogyan lehet fejlődési pályára állítani cégünket? Erre is kínáltak válaszokat szakértők a Piac & Profit Szervezetfejlesztés – 2018 konferenciáján.

Amiről azt képzelnénk, hogy fantazmagória, az holnap valóság, és már csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan alakítja át saját mikrokörnyezetünket. Mert az nem vitás, hogy átalakítja. A negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatja a munka világát, a vállalatok szervezeti felépítését, a kommunikációt, a HR-t, az együttműködéseket.

Ahogy terjed az automatizáció, és uralkodóvá válnak a digitális folyamatok a cégen belül, a vezetőknek és a munkatársaknak is újra kell tanulniuk a vállalati kultúrát. Szűts Ildikóval, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnökével beszélgettünk a hr-szakma előtt álló újkori kihívásokról.

A magyar gazdaság erősen támaszkodik a folyamatosan bővülő autóiparra, hazánk a régió fontos központjának számít, a nagy autógyártók szívesen fektetnek a magyarországi gyártásba. Az autóiparban elkezdődött drasztikus változások – az ipar 4.0, az elektromos és hidrogénhajtású autók – azonban kihívások elé állíthatják az országot. Még inkább szükségessé válnak a létfontosságú beruházások, és a hazai beszállítói környezet versenyképességének erősítése is elengedhetetlen.

Ingyen, a digitális transzformációt már végrehajtott gyárak segítségével készítik fel a 4.0-s ipari megoldások bevezetésére a kkv-kat az Ipar 4.0 Mintagyárak programban. Az IFKA és az IVSZ közös projektjének célja, hogy a magyar beszállítók megfeleljenek a multinacionális megrendelők egyre növekvő igényeinek.

Amiről ma még az hinnénk, hogy fantazmagória, az holnap már valóság lehet: a negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatja a gazdaság működését. A Piac & Profit most megjelent számában ezt a témakört járjuk körül, de a cafeteriarendszer megszüntetéséről és a magyar gazdaság kilátásairól is olvashat legfrissebb számunkban.

Egy felsővezetőkre kiterjedő globális vizsgálat megcáfolni látszik azt a közvélekedést, miszerint a mesterséges intelligencia térnyerése miatt széleskörű elbocsátások várhatók. Az automatizáció kiegészíti majd az emberi munkaerőt. Gép és ember együtt dolgozik majd: óriási biznisz lesz a munkaerő mesterséges intelligenciával kapcsolatos továbbképzése.

Az ipar 4.0-ról szóló cikksorozatunkban azt mutatjuk be, hogyan érdemes a kkv-knak bevezetni az újfajta gyártási technológiákat. Az első részben az átállást támogató Modern Vállalkozások Programját mutatjuk be.

A negyedik ipari forradalom Magyarországot is elérte. Az automatizálás, a hajtástechnika és a megújuló energia területén elérhető ipari megoldások iránti érdeklődés több mint másfélszeresére nőtt hazánkban a tavalyi év azonos időszakához képest – derült ki a Táblázat.hu, Magyarország legnagyobb b2b online piacterének legfrissebb felméréséből.

A vállalatoknak meghatározó szerepük lesz abban, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan formálja át a társadalmat, ugyanakkor a felsővezetők közül kevesen vannak meggyőződve arról, hogy saját cégük teljesen felkészült arra, hogy éljen az Ipar 4.0 kínálta lehetőségekkel – többek között ez derül ki a Deloitte Insights kutatásából.

A Simenesnél a digitalizáció és a robotizálás egyelőre nem fenyegeti az emberek munkahelyét. A német cégnél új lehetőségek nyílhatnak mérnököknek, matematikusoknak, progrmozóknak – mondta a Piac&Profitnak Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A robotok térnyerése hatalmas előnyökkel kecsegtet a vállalkozások számára, de új kár- és felelősségi helyzeteket is teremt. A vállalatok a felelősséggel kapcsolatosan is kihívásokkal szembesülnek, ugyanis a felelősség átkerül az emberekről a gépekre és azok gyártójára. Új keretekre van szükség a mesterséges intelligencia okozta károk kezelésére.

Próbálj meg elképzelni egy olyan munkát, amit még el sem tudsz képzelni – nagyjából ennyire nehéz feladat megjósolni azt, pontosan milyen új munkaköröket hozhat létre a technológiai fejlődés. Az alapján viszont, hogy hol tart napjainkban az automatizáció, és milyen területek fejlődnek a leginkább, mégis megtippelhető, milyen jellegű új állások jelenhetnek meg a közeli jövőben.

Hátrányosan érintheti Magyarországot a 4. ipari forradalom a World Economic Forum jelentése szerint, a robotizáció miatt kivonulhatnak azok a termelők, amelyek ma az olcsó munkaerő miatt fektetnek be nálunk.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával több éves kutatás-fejlesztési projektet indított konzorciumvezetőként a Magyar Suzuki Zrt. 2020-ra az ötmilliárdos fejlesztésnek köszönhetően új, még korszerűbb Suzukikat gyártanak majd Esztergomban.

Hogyan őrizzük meg biztonságunkat, és maradjunk nyereségesek a negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) idején? Milyen főbb kihívásokra kell választ adnia a Smart Factory koncepció szellemében tervezett és működtetett műszeres biztonsági rendszereknek?

Felgyorsult népességnövekedés, erősödő urbanizáció, a még művelés alá vonható földterületek folyamatos csökkenése, a Föld népességének jövőbeli élelmezési problémája, egyre alacsonyabb foglalkoztatás - ezek azok a kihívások, amelyekre az agrárszektornak választ kell találnia az elkövetkező években. Ahogy a PwC tanulmányából is kiderül, az egyre növekvő népesség igényeinek kielégítése nem oldható meg extenzív módon.

A digitalizáció és a negyedik ipari forradalom jelentette kihívásokkal a visegrádi országok mikro- és kisvállalkozásainak jelentős része nincs tisztában, a vállalkozók nem érzik azt, hogy foglalkozniuk kellene a kérdéssel.

A szeptemberben elindított Irinyi II. Kockázati Tőkealap az első olyan tőkeprogram Magyarországon, amely célként tűzte ki a magyar kis- és középvállalkozások Ipar 4.0-ás fejlesztéseinek finanszírozását - tájékoztatta hétfőn az MTI-t Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. Hozzátette: az új tőkealap hiánypótló megoldás a hazai ipari cégek felzárkóztatására.

A közgazdászok, a politikusok és a közvélemény egyaránt alábecsüli az automatizáció sebességét és hatását. A munkavállalók negyven százaléka ma olyan feladatot végez, amely részben vagy egészben átadható a gépeknek. Elég öt-tíz év, hogy a munkaerőpiac teljesen átalakuljon, és sokan közülünk feleslegessé váljanak.

Az Európai Bizottság pályázatot hirdet “Okos gyárak az új EU-tagállamokban” címmel. A pályázat keretében az Európai Bizottság olyan szervezeteket keres, amelyek “Digitális Innovációs Központ” (Digital Innovation Hubs - DIH) szerepkört tölthetnek be az EU13 tagállamokban. A nyertes pályázók lehetőséget kapnak a PwC és az Oxfordi Egyetem Innováció (Oxentia) által kidolgozott és kivitelezett képzésen való részvételre is.

A mikro-, kis- és középvállalkozások 25 millió és 500 millió forint között vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP-ban), a Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása című felhívásra csütörtöktől adhatók be a kérelmek - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Az, hogy fogalmunk sincs róla, mit hoz a jövő, nem jelenti azt, hogy nem kell készülnünk rá. Kreativitás és nyitottság nélkül biztos, hogy el leszünk veszve, de a legjobb tanács az, ami a kultikus Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben olvasható: Ne ess pánikba!

Magyarországon a negyedik ipari forradalom (vagy Ipar 4.0) még gyerekcipőben jár, azonban az ipar európai mércével is nagynak számító súlya a magyar gazdaságban lehetővé teszi, hogy a szektor megreformálása az átlagosnál nagyobb mértékű gazdasági fejlődést eredményezzen. Ennek érdekében a kormány már több olyan programot is elindított, amely támogatja a kkv-k kutatás-fejlesztési és digitalizációs törekvéseit, valamint felkészíti őket a globálisan megjelenő újabb követelményekre - írja a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.

Nem olyan mitikus dolog az ipar 4.0, mint ahogy sajnos sokszor hajlamosak vagyunk gondolni rá – hangzott el az IVSZ konferenciáján. Valójában csak arról van szó, hogy elkezdjük végre használni az adatokat.

Ha robotokkal kapcsolatos kibertámadásokról van szó, az emberek többsége valószínűleg rögtön valamelyik legfrissebb hollywoodi kasszasikerre asszociál. A valóság azonban az, hogy ma már minden termelési folyamatban kulcsszerepet játszanak az ipari robotrendszerek – a számítógépes chipek, az autók, de még az üveg gyártásában is. Ezek a rendszerek pedig sajnos sok esetben feltörhetők - hívja fel a veszélyre a figyelmet új jelentésében a Trend Micro.

A német vállalatok fele foglalkozik már Ipar 4.0 megoldásokkal legalább kísérleti vagy bevezetés előtti fázisban. Sőt, egyharmaduknak piacképes efféle terméke is van – mutatta ki az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég és a német EBS Gazdasági és Jogi Egyetem felmérése, amely 106 iparvállalat döntéshozóinak megkérdezésén alapul.

Hiába tűnik úgy, hogy minden jó úton halad, hiába segítenek az uniós források a finanszírozási igényen, a magyar vállalatok hosszabb távú versenyképességéhez sok másra, elsősorban oktatásra lenne szükség a Portfolió Hitelezés konferenciáján felszólaló szakértők szerint.

A digitális munkaerőhiány továbbra is jelentős probléma regionális és európai szinten is. Ahogy a Digitális Munkaerő 2017 konferencián felhívták rá a figyelmet, 2020-ra egymillió informatikus hiányzik majd az Európai Unió munkaerőpiacáról. A konferencia résztvevői elsősorban az oktatásban látják a megoldást, a szakképzések, felsőfokú képzések és felnőttképzések segíthetnek a jövő munkavállalóinak elmélyíteni a szükséges digitális tudást.

A munka jövője ragyogó: minden ötödik munkáltató (19%) arra számít, hogy a digitalizáció növeli, tízből hat (64%) pedig, hogy nem változtat a foglalkoztatott munkaerő létszámát, amennyiben az emberek a megfelelő tudással rendelkeznek és nyitottak az új dolgok elsajátítására.

Sokan attól tartanak, hogy a robotok a valóságban is negatív hatással lesznek az életünkre, azonban ez korántsem megalapozott félelem. Sőt, megkönnyítik életünket, mivel sok olyan tevékenységet, munkafolyamatot átvesznek, amelyek számunkra veszélyesek, rendkívül nagy fizikai erőt igényelnek, vagy éppen túlzottan monoton jellegűek. De van egy másik nagy előnyük is, amelyről kevés szó esik. A növekvő automatizálás, a robotok elterjedése a fenntartható fejlődést is elősegíti.

Ipar 4.0-ás mintaüzemek, állami kockázati tőkeprogram, könnyített jogszabályok - mindezt ígéri a kormány a kis- és középvállalkozások átfogó fejlesztésére indított program keretében jövőre.