Közhely, hogy az ipari termelésben az úgynevezett 4.0-s megoldások jelentik a jövőt. Ezzel a magyar kkv-k is tisztában vannak, ennek ellenére a teljeskörű automatizálás, a digitalizáció, az adatközpontú gyártás viszonylag lassan terjednek a körükben. Sokan tanácstalanok, hogyan kezdjék meg az átállást az új technológiák használatára, vagy azt gondolják, az ipari robotok, az MI és a big data használata a multicégek privilégiuma. Pedig az átalakuló ipar a kisvállalkozások számára is új elvárásokat hoz (különösen a nagyvállalatok beszállítói számára), amihez nekik is alkalmazkodniuk kell.
A 4.0-s technológiák bevezetését a kkv-k önállóan is elkezdhetik, de érdemesebb lehet igénybe venni az átállást támogató programokat. Magyarországon ma két nagy program segíti szakértőkkel, az ma két nagy program támogatja szakemberekkel, tanácsadással: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Modern Vállalkozások Programja és az IFKA Ipar 4.0 Mintagyárak projektje (emellett a GINOP-3.2.2 pályázaton vehető rá igényben pénzbeli támogatás), az alábbiakban az MKIK programját mutatjuk be a program szakértői segítségével.
Nem választás kérdése
A kkv-k számára nem az a kérdés, hogy szeretnék-e bevezetni az Ipar 4.0 kínálta megoldásokat, vagy nem. A nagy ipari vállalatok, amelyek már alkalmazzák az új technológiákat, rákényszerítik a beszállítóikat, hogy így növeljék a termelékenységüket. „Az ipari beszállítókkal szemben támasztott igények folyamatosan növekednek, a partnerek nagyobb mennyiségű, magas minőségű alkatrészt szeretnének megkapni ugyanazon az áron. A magyar kisvállalkozásokon, például az autóipari beszállítókon nagy a nyomás, hogy növeljék a hatékonyságukat, ami leginkább Ipar 4.0-s megoldásokkal lehetséges” – mondta Koleszár.
Bencsik György, a Modern Vállalkozások Programja vezető IKT módszertani szakértője elmonda: a kkv-k nagy része általában a gépek oldaláról közelíti meg a kérdést, pedig attól nem lesz Ipar 4.0-s (illetve hatékonyabb) egy cég, ha lecserélik a gépparkot – olyan robotot sehol sem kap az ember, amelyet elég beüzemelni, és máris nyereségessebbé teszik a céget. A lényeg a folyamatok megismerésén, feltérképezés múlik. És a mérésen! Mérjük és ellenőrizzük, amit mérni kell, és mérési adatok alapján avatkozzunk be a folyamatba, ha szükséges. A szenzorok, az adatfeldolgozók, és beavatkozó technológiák alkalmazása jelentik a folyamatszabályzás alapját, a digitalizáció pedig a folyamatok korszerű automatizálhatóságát biztosítja.
Az első lépés az adatgyűjtés
Tehát adatokat kell gyűjteni a gyártási folyamat minden apró mozzanatáról, később ezeket használhatjuk fel a hatékonyság növeléséhez. Kevésbé korszerű gépeket is fel lehet okosítani szenzorokkal és az így kapott információk értelmezésével. Kiemelten fontos, az a szemléletváltás, amely ahhoz vezet, hogy minél inkább adatalapúvá, és adatvezéreltté tegyük a gyártást” – fogalmazott.
A program szakértői szerint a digitális átállás első lépése mindenképpen az, hogy a cég megismerje önmagát, legyen egy térképe az általa működtetett folyamatokról és a gyártási folyamatokban fellelhető adatokról. Ezután jöhetnek a beavatkozások (optimalizáció, automatizáció). A dolog első feléből (folyamat és adattérkép, mérések, feldolgozások) sok mindent meg tud csinálni komolyabb eszközberuházás nélkül is, szenzorokkal, számítógéppel, szoftverekkel.
Ehhez nem is kell feltétlenül automatizált gyár tulajdonosának lenni: ugyanilyen adatalapú megközelítés, ha egy boltban lemérik, hogy egy-egy nap azonos időszak és árukészlet mellett mennyi terméket adnak el, és ez alapján értékelik az eladó hatékonyságát.
A mesterséges intelligencia szerepe
Persze az iparaban ennél több változó is lehet, ehhez már gépi mérésre és adatfeldolgozásra van szükség. Bizonyos mennyiség felett a gyűjtött adatokat ember már nem képes kiértékelni, itt lép be a mesterséges intelligencia (AI). Az említett szenzorok összeköthetők az úgynevezett integrált vállalatirányitási szoftverekkel. Ezek többek között tanuló algoritmusokat is alkalmaznak: az adatokban mintázatokat, összefüggéseket keresnek, célként a termelékenység növelését tartják szem előtt, ez alapján jelzik, hogyan lehet hatékonyabb a gyártás, vagy hogyan lehet elkerülni a leállást, a selejtek előállítását.
Czimbalmos Levente felhívta rá a figyelmet, hogy ezeknek a rendszereknek a futtatására már nincs szükség szuperszámítógépekre, egy sima PC-n is el tudnak futni. Ugyanakkor a bevezetésük nem egyszerű dolog: ezek a szoftverek csak személyre szabva érnek bármit, bevezetésüket így hosszas előkészítő munka kell, hogy megelőzze. Czimbalmos Levente szerint külsős szakember nélkül nem is érdemes belevágni. „A GINOP-3.2.2 pályázat során lehet támogatást nyerni 4.0-s megoldások bevezetésére. A Modern Vállalkozások Programja szintén támogatja ebben a cégeket, ingyenesen auditálunk vállalkozásokat, és tanácsot adunk, milyen irányba érdemes elindulni.”
Még nem pótolja az embert
Digitalizációról és automatizációról beszélve mindig felmerül, hogy ezek a folyamatok mennyire veszélyeztetik az emberi munkaerőt. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az Ipar 4.0 Magyarországon egyelőre nem fordítja a munkaerőhiányt munkanélküliségbe. „Rövid távon nem reális, hogy magyar kkv szektorban leépítések legyenek a robotizációnak köszönhetően. Ennek most épp az ellenkezőjét látjuk, új munkakörökben tevékenykedő szakemberek szerepvállalására van szükség, például adatelemzőkre, LEAN-menedzserekre. Az még a távoli jövő, hogy a gépek ezeket a folyamatokat is átvegyék az embertől” – mondta Koleszár Péter. Az ilyen szakemberekből pedig ugyanúgy hiány mutatkozik Magyarországon, mint a legtöbb szakmában, már csak azért is, mert ezek képzési háttere is kialakulóban van. Ehelyett ma egy-két nagyvállalat nyújt csak Ipar 4.0-s tréningeket a beszállítók alkalmazottjainak.
Ugyanakkor a magyar kkv-szektor nagy része még az Ipar 3.0-s átalakuláson sem ment át, azaz még egyáltalán nem használ automatákat. „Az Ipar 4.0-ba sokaknak lényegében a kézműiparból kell belépnie. Magyarországon a cégek körülbelül 30 százalékánál van valamilyen automatizáció, bár a multikon kívül, a kisvállalatoknál Nyugat-Európában sem sokkal jobb a helyzet” – mondta Bencsik György. A gépek az embert már önmagukban helyettesítsék a leginkább manuális munkanemekben, az ember szerepe pedig egyre inkább a kontroll, minőség-ellenőrzés, irányítás felé tolódik. Azoknál a cégeknél tehát, ahol ma a fizikai munkát főleg szalagmunkások végzik, valóban leépítéseket is hozhat egy ugrásszerű 4.0-s átállás.
A fejlődéshez mindenképpen külső szakértő igénybevétele javasolt. A Modern Vállalkozások Programjának IKT tanácsadói hálózata díjmentesen áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére.
