Kiberbiztonsági útmutató készült a magyar kkv-knak.

Az elmúlt években a pandémia, a geopolitikai krízisek és a gazdasági bizonytalanságok eredményeként gyakorlatilag eltűnt a többéves időtávra tervezhetőség.

Nagyot esett a németek és az olaszok versenyképessége.

Illés Zoltánnal, az MBH Bank mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Több mint felük már stratégiai szinten foglalkozik ezzel, minden ötödik vállalat pedig ezeknek a fejlesztéseknek köszönheti versenyelőnyét.

Nő a fogyasztói érdeklődés az új fizetési technológiák iránt, a magyar fogyasztók digitális fizetéssel kapcsolatos ismeretei jelentősen nőttek az előző évhez képest.

Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága állásfoglalást tett közzé.

Mára már nem kérdés, hogy a digitalizáció vívmányai alapjaiban változtatnak meg munkafolyamatokat a legtöbb területen.

A hazai kis- és középvállalkozások uniós versenytársaikkal összehasonlítva továbbra sem teljesítenek jól a digitális megoldások alkalmazása terén. A digitális gazdaság és társadalom index (DESI) alapján hazánk csupán 25. az EU vállalkozásait digitális integráltság szempontjából összevető rangsorban.

Digitális kioszkot adott át a győri egyetemen az MBH Bank.

Hiába a digitalizáció és az EU-s szabályozási irányok, a pdf továbbra is utcahosszal vezet.

Az elmúlt években csúcsra pörgött a vállalati digitalizáció.

Az adóhivatal folyamatos fejlesztésekkel szélesíti elektronikus szolgáltatásainak körét.

A tehetségek megtartása és a digitalizáció terén is kitörési pont lehet Magyarország számára a startup-ökoszisztéma fejlesztése.

A hatékony termelés érdekében ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie a mezőgazdaságnak.

Bár a vállalatok szorgalmazzák az új energiaforrások használatát és a teljes digitalizációt, de a kivitelezéshez a jelenleginél nagyobb mértékű fejlesztések szükségesek.

Milyen ismeretekkel rendelkeznek a fogyasztók a metaverzumról?

Várhatóan 2024-től a lakáshitelezésben nagyobb teret kapnak az online megoldások.

Előrejelzések szerint a turisztikai szektor, és azon belül a vendégéjszakák száma globálisan 30 százalékkal nőhet majd 2023-ban.

A hazai kis- és középvállalkozások megtartották a koronavírus okozta kényszerdigitalizáció eredményeit.

Az üzleti folyamatok és a kapcsolódó adminisztráció automatizálása és digitalizálása versenyelőnyt jelent, gyorsítja a folyamatokat.

A koronavírus-járvány felgyorsította az internet és a mobilkommunikációs eszközök magyarországi használatát és számos területen az uniós átlagot is beérte a magyar használat; tavaly a magyar háztartások 91 százaléka rendelkezett szélessávúinternet-hozzáféréssel, amely egy százalékponttal maradt csak el az uniós átlagtól - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) infokommunikációseszközök (IKT) használatáról készült éves jelentéséből.

Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbojt az európai rangsorokban: a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent.

Az e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhetően Magyarország egy helyet előre lépett ugyan az uniós országok digitális teljesítményét mérő DESI Index rangsorában, de a 22. hely továbbra is nagyon súlyos elmaradást jelent az uniós átlagoktól szinte valamennyi dimenzióban. Továbbra is viszonylag jól teljesítünk a digitális (vezetékes és mobil) infrastruktúrában, ugyanakkor mind az állampolgárok digitális készségei, mind a vállalkozások digitális felkészültsége terén hatalmas a lemaradás.

A legtöbb vezető számára a munkában még a nyaralás alatt sincsen teljes megállás, hisz bármikor adódhat olyan helyzet a cég életében, amiről azonnali döntést kell hozni. Így számukra az jelentheti a legnagyobb szabadságot, ha a céggel kapcsolatos ügyeket, ha kell, bárhol, bármikor, bármilyen eszközről intézhetik. Ez pedig elképzelhetetlen egy olyan jól működő felhőrendszer nélkül, amin keresztül minden információ és dokumentum pillanatok alatt elérhető és amin az éppen futó projektek és a munkatársak feladatainak státusza is egyszerűen lekövethető. A felhőre való átállást azonban számos hazai kkv a mai napig halogatja, pedig a szakértő szerint a csendesebb nyári időszak ideális alkalom lehet a digitalizációs fejlesztésekre.

Egy friss kutatás szerint a magyar munkavállalók kétharmada már a pandémia előtt is használt digitális megoldásokat feladatai teljesítésére. Kiderült, hogy minél nagyobb egy vállalat mérete, annál több területen élnek online eszközökkel, és minél több ilyen módszer áll a dolgozók rendelkezésére, annál vonzóbbá válik a munkahelyük. A digitális felületek használata alig okoz gondot a mindennapokban, ráadásul összetartóbb és gyorsabban dolgozó csapatok alakultak ki alkalmazásukkal. Az egyéni tapasztalatokban is jól teljesítenek az internetes megoldások; úgy a munkavégzés hatékonyságában, mint a személyes kapcsolatok és bizalom kialakításában.

A koronavírus okozta kényszerdigitalizáció két éve sem volt elegendő ahhoz, hogy a távmunka, valamint a digitális kommunikációs és vállalati eszközök használata széles körben elterjedjen a magyar kis- és középvállalkozások között – derült ki a Digiméter 2022. tavaszi felméréséből. Távmunka csupán a kkv-k negyedénél található, az ügyfélszerzés továbbra is főként személyes csatornákon zajlik, szakértői támogatás igénybevételére pedig kevéssé nyitottak a cégek. A pénzügyek területén már látható a digitális megoldások térhódítása, bár átlagban ez is csak közepes teljesítményt jelent a Digiméter Covid ’22 Indexe alapján.

A kis- és középvállalkozások többsége, ezen belül a középvállalatok közel kétharmada szerint a versenyképességük megőrzéséhez sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába. Ennek fontossága a közeljövőben a vállalkozások harmadánál-negyedénél nőni fog – ez derül ki a Microsoft megbízásából a BellResearch által, a KKV-k körében elvégzett Hungarian ICT Report kutatásból.

A Rheinmetall AG (51 százalék), a 4iG Nyrt. (39 százalék) és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) (10 százalék) képviselői közös vállalat alapításáról írtak alá előzetes megállapodást – jelentette be a 4iG a Budapesti Értéktőzsdén.

Egy nemzetközi startup egyszerű és gyors megoldást nyújt a magyar kkv-knak a teljes digitális átállásban és a nemzetközi piacra lépésben.

A GDPR értelmében a magánszemélyek tájékoztatást kérhetnek a cégektől személyes adataik kezeléséről. A vállalatoknak Magyarországon is különösen ügyelniük kell a hozzáférési jog megfelelő betartására. A jogsértés súlyos szankciókkal jár, van már precedens 20 millió forintos adatvédelmi bírságra is – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Az építőipar fejlődését számos tényező, az energiaárak drasztikus emelkedése, az alapanyagok drágulása, munkaerőhiány, technológiai elmaradottság hátráltatja, az igazán nagy veszélyt azonban valami más jelenti az ágazatban: a kommunikációs káosz. Ha a projektek résztvevői nem tudnak szót érteni egymással, ha a fontos információk beragadnak, borulhat minden. Az építőipari folyamatok teljeskörű digitalizációja megoldást kínál a felsorolt problémákra, de számos felhasználónak gondot okozhat, hogy az általa használt eszközökön állandóan váltogatnia kell a munkáját támogató alkalmazások, felületek között. A kilépés, belépés, kódolás, adatkezelés rengeteg időt, energiát emészt fel, ráadásul sokszor komoly számítástechnikai tudást, külső segítséget igényel. Ezt a problémát orvosolja Európa egyik meghatározó építőipari szoftvergyártó cége, a PlanRadar újítása, a PlanRadar Connect.

A magyar vállalkozások, közigazgatási szervezetek előtt is megnyíltak a Digitális Európa Programhoz kapcsolódó újabb közvetlen uniós pályázatok.

A most induló vagy nemrégen alapított vállalkozások fejlődésében már hatalmas szerepet játszik a fenntarthatóság és a digitalizáció, legalább egy fenntarthatósági szempontot is figyelembe vesznek működésük során.

Mint számos más területen, az ingatlanértékesítésben is a digitalizáció vette át a főszerepet, amihez nagymértékben hozzájárult a koronavírus-járvány is. Magyarországon elsőként valósította meg a teljes ingatlanközvetítési folyamat digitalizálását egy magyar startup, a Livlia, amelynek rendszerében a rendelkezésre álló adatok alapján minden adminisztratív feladatot algoritmusok végeznek, így tanácsadóik maximálisan az ügyfeleikre tudják fordítani a figyelmüket.

Az Európai Unió 27 tagállama közül a 23. helyen áll Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2021-es mutató alapján. A hazai vállalkozások különösen rosszul állnak az új technológiák alkalmazásában. A járvány ugyan felpörgette a digitalizációt, azonban a digitális átállás csak akkor lehet igazán sikeres hosszabb távon is, ha a szervezetek átalakítják a belső folyamataikat és könnyen bevezethető, egyszerűen használható megoldásokra állnak át.

A koronavírus-járvány által felgyorsított digitális átállás gyors ütemben átalakítja az életünket. A korábbinál is hangsúlyosabb szerep jut a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldásoknak. Párhuzamos metaverzumok jönnek létre, amelyekben dolgozni és szórakozni egyaránt lehet és mindennaposnak számítanak a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközök vagy a szem-és kézmozgásokkal irányítható megoldások.

Viharos, lezárásokkal és újranyitásokkal nehezített évet hagytunk magunk mögött, és könnyen elképzelhető, hogy 2022 sem lesz könnyebb. A villámgyors változások velünk maradnak, az alacsony munkanélküliség és az emelkedő bérek a cégek nagy többségének kihívást fognak jelenteni, tovább erősödik a projektalapú munkavégzés, a digitális megoldások. A munkavállalók mentális egészségének megőrzése pedig az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap majd.

Megállíthatatlanul dübörög a technológiai átállás. Iparági jóslatok szerint a digitális transzformáció piaca 2025-re eléri a 3300 milliárd dollárt, évi átlag 23 százalékos növekedés mellett. De mi fűti a motorját? És milyen lesz az életünk két-három év múlva?

Erősen megrengette a vállalkozók jövedelmét a járvány, de nem mindenkinek negatív irányba – derült ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss kutatásából. A digitalizációra viszont sajnos a pandémia sem vette rá a hazai kkv-k jelentős részét.

Az elmúlt két évben felgyorsult digitális átalakulás miatt fokozódó kockázat miatt ma már szinte minden vezetőnek van legalább egy olyan cég az ismeretségi körében, ahol már történt támadás és ellopták a cég adatait vagy kitörölték azokat. 

A szolgáltatások digitális térbe helyezésével az ezen a területen tevékenykedő cégeknek egyre több versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályozásra kell ügyelniük – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A vállalatoknak ráadásul egyszerre kell figyelembe venniük a digitális területre kiterjesztett meglévő magyar és uniós szabályokat és precedenseket, illetve a kifejezetten a digitális szolgáltatásokra elfogadott új szabályozást.

Magasfokú digitalizáltság, a társadalmi ügyek iránti fogékonyság és a fogyasztói hűség elnyerését mindennél előbbre soroló vállalati kultúra – az idei KPMG Global Customer Experience Excellence kutatás szerint ezek jellemzik a sikeres vállalatok fogyasztói elégedettség stratégiáját. Az egyszerű, gyors, de empatikus kiszolgálás alap, de nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy a vásárlók csaknem kétharmada hajlandó többet fizetni egy tisztességesnek, felelősségteljesnek érzett vállalatnak.

Óriási kihívást, és gyakran új időszámítást jelent a kkv-k életében, amikor új piacok felé fordulnak, bővítik tevékenységi körüket vagy egyszerűen csak ugrásszerűen megnő az ügyfélkörük. Az üzletfejlesztés ugyanakkor legalább annyi buktatót rejthet magában, mint amekkora sikerrel kecsegtet, így nem árt jónéhány szempontot figyelembe venni, mielőtt belevágunk. Vajon elég stabil az informatikai rendszerünk és meg tudunk felelni a szigorú adatbiztonsági szabályoknak? Tudjuk menedzselni az esetlegesen megugró ügyfélforgalmat vagy elég rugalmas a pénzügyi tervünk a nagyobb volumenű beszerzések és a váratlan események kezeléséhez? 5 tipp a Brillit.com online üzleti platform szakértőitől, hogy szárnyalás helyett ne zuhanás legyen a nagyratörő elképzelések vége.

Cél a vállalkozások digitális tudásának erősítése.

Része lesz-e a hagyatékunknak egy videójáték-profil, amibe sok pénzt öltünk? Forgalomképes-e a digitális személyiségünk? Dönthet-e a Facebook az emberi jogokról a bíróságok helyett? A jognak pillanatnyilag egyáltalán nincsenek kész válaszai arra, hogy mit kezdjen a technológiai fejlődés által generált kihívásokkal – mondta Menyhárd Attila, az ELTE professzora a digitalizáció és az alapjogok összefüggéseit tárgyaló 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. Miközben az algoritmusok átláthatatlansága terepet ad a diszkriminációnak, sértheti a magánélethez és a tulajdonhoz való jogot, a közösségi média térnyerésével – a bíróságok helyett – piaci szereplők döntenek arról, hogy az egyik emberi jog védelmét egy másik elé helyezik. A jognak az üzleti szereplők megregulázása helyett azonban inkább rugalmasan kellene hozzáállnia a technológiához, különben nem lesznek eszközei sem a lekövetésére.

A Digiméter 2020 után idén is megmérte a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációját. A fő index 40-es értéke (100-as skálán) nem változott, látszólag nem történt érdemi elmozdulás a tavalyi évhez képest. Az adatok mélyére nézve azonban több apró eltérésre lehetünk figyelmesek, amik hosszabb távú változások előszelét is jelenthetik. A hazai digitalizációt furcsa kettősség jellemzi: miközben az alkalmazottak és cégvezetők magánemberként a legmodernebb digitális eszközöket és szolgáltatásokat használják, addig munka közben sokszor nélkülözik ezeket. Kivételek persze akadnak, ezért is hívta életre a mérés mögötti konzorcium 2021-ben a Digiméter-díjat, hogy kiemeljék a követendő példákat.

A Mastercard a kisvállalkozások digitális átállásának segítésére elindított egy globális kezdeményezést, a Strive-ot, amely a kisvállalkozások pénzügyi ellenálló képességének erősítésére, valamint talpra állásuk és növekedésük támogatására összpontosít.