2018. január 1-től módosulnak az adójogszabályok. Teljesen megváltozik az adózás rendjéről szóló törvény (Art.), illetve annak szabályozása. A kormány évek óta dolgozik az új adóeljárási koncepción, amelynek célja egyrészt az egyszerűsítés, másrészt a támogatóbb adóhatóság. Az ördög ismeretesen a részletekben rejlik, ezekben segít eligazodni Jancsa-Pék Judit, a közép-európai fókuszú adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cég, a LeitnerLeitner partnere, vezető tanácsadója.

Magyarország közigazgatásának modernizálására egyedülálló lehetőséget kínálnak a törvényi változások 2018-ban. A megvalósításban főszerepet játszhatnak a szoftverrobotok, amelyek segíthetik például az útlevélkérelmekkel vagy a lakcímváltozásokkal kapcsolatos ügyintézést.

Mit fejlesztenek, és mire költenek majd inkább a vállalkozások? Mire érdemes nagyobb hangsúlyt fektetniük a szolgáltatóknak a siker érdekében? A Xerox várakozásai szerint a digitalizáció jelentősen átformálja ezt a szektort, és számtalan lehetőséget teremt a kis-és középvállalatok számára is arra, hogy hatékonyabban működjenek.

Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.

A digitalizáció csak lassan hódít teret a késedelmes kintlévőségek kezelésének területén, az európai vállalatok mindössze 18%-a küld digitális fizetési felszólításokat. Magyarország az átlagnál előrébb tart a folyamatban - az EOS Csoport felmérése szerint.

A digitalizáció és a negyedik ipari forradalom jelentette kihívásokkal a visegrádi országok mikro- és kisvállalkozásainak jelentős része nincs tisztában, a vállalkozók nem érzik azt, hogy foglalkozniuk kellene a kérdéssel.

Nemzetközi felmérések szerint a légi utasok még több automatizálásra vágynak. Az utasok 82 százaléka szeretne az okostelefonján is elérhető digitális útlevelet, amit a legtöbb utazással kapcsolatos ügyintézés során használni szeretne. A válaszolók 64 százaléka a biometrikus azonosítást preferálta.

Az egyre több területen alkalmazott robotizálással már irodai környezetben is találkozhatunk. Ahhoz, hogy a vállalatok életben maradjanak – vagy egyáltalán képesek legyenek tartani a lépést a világ technológiai fejlődésével –, a cégvezetők felelőssége felismerni és elfogadni, hogy a robotizálás elkerülhetetlen, valószínűleg hosszútávon az egyetlen megoldást jelenti a hatékony és zökkenőmentes működéshez. A megfelelő kompetencia a – MOTIMENT módszertannal pontosan mérhető irodai folyamatokból kimutatható – káros adminisztráció megszüntetésével érhető el, ez minden robotizálás előtt nulladik lépés a teljes sikerhez.

A szeptemberben elindított Irinyi II. Kockázati Tőkealap az első olyan tőkeprogram Magyarországon, amely célként tűzte ki a magyar kis- és középvállalkozások Ipar 4.0-ás fejlesztéseinek finanszírozását - tájékoztatta hétfőn az MTI-t Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. Hozzátette: az új tőkealap hiánypótló megoldás a hazai ipari cégek felzárkóztatására.

Az új digitális kor ideális munkavállalója kész a változásra, erre kellően nyitott és tanulni is hajlandó érte, valamint igazi csapatjátékos. Elérkeztünk egy korszakhoz, amiben a robotizálás fontos szerepet kap, ezért az alkalmazkodás és tanulás képességei felértékelődnek.

Számos irodai alkalmazott inkább elkerüli a bonyolult irodatechnikai eszközök használatát, vagy úgy tesz, mintha az eszköz meghibásodott volna, csak hogy ne kelljen használnia. Hatékony munkavégzés? Egyáltalán nem hangzik úgy.

A 18–49 éves magyar internetezők több mint kétharmada használt már netbankot, és az okostelefonnal rendelkezők közel fele telepített pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó mobiltelefonos alkalmazást készülékére. Ez jelentős növekedés a korábbi évekhez képest: az adatok azt mutatják, hogy pénzügyeinknek is egyre nagyobb részére van hatással a digitalizáció, és szakértők szerint a következő években az online pénzügyi alkalmazások, közöttük pedig különösen a lakástakarékokhoz kapcsolódó szolgáltatások robbanásszerű fejlődés előtt állnak.

Az európai munkaerő innovatív technológiákra és digitális megoldásokra vágyik munkahelyén a termelékenység növelése érdekében, a Ricoh Europe megbízásából készített tanulmány szerint.

Októberben, a fővárosi Vörösvári úti étterem átalakításával kezdi meg hazai egységei „Jövő Élménye” koncepció szerinti átalakítását a McDonald’s. A vállalat áprilisban jelentette be, hogy már az idei évtől az „Experience of the Future” koncepció szerint, innovatív konyha- és kiszolgálási folyamtokkal, valamint interaktív digitális technológiával támogatott szolgáltatásokkal modernizálják a mekizés élményét. A Vörösvári úti egység átalakítását október és november folyamán négy további étterem megújítása követi, a tervek szerint pedig 2019 végére a hálózat valamennyi egysége az új koncepció szerint üzemel majd. A vállalat a friss éttermi élmény támogatására egy új „Vendégélmény Menedzser” pozíciót is létrehozott, amelyre a munkatársak kiválasztása már folyamatban van.

AlphaGo, a mesterséges intelligenciájú számítógéprendszer márciusban legyőzte Lee Sedolt, Korea Go nagymesterét. A számítógéprendszer négy játszmát nyert, egyet pedig elveszített. A két fél küzdelme történelmi jelentőségű. Most először láthatta a világ, milyen teljesítményre képes a mesterséges intelligencia góban, abban a 2500 éves táblajátékában, amely sokkal bonyolultabb a sakknál, és magasabb szintű intuíciót igényel, mint bármely más játék.

A magyarok 76 százalékát érdeklik azok az új, digitális megoldások, melyek megkönnyítik és biztonságosabbá teszik a pénzügyi műveleteket. Minden ötödik válaszadó kíváncsi ezekre, de nem ismeri az új lehetőségeket, és azok biztonsági előírásait.

A kelet-közép-európai államokban az internet-hozzáférés és a szélessávú mobilinternet használata közel azonos az EU15-országokéval. A régió digitális infrastruktúrája jól fejlett, ám a digitális közszolgáltatások alacsony szintje gátolja a haladást.

Az IT-biztonsági alapismereteket átfogóan ismertető könyvet elektronikus formában a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) teszi hozzáférhetővé.

Radikális változás előtt áll a globális autóipar. A digitalizáció az egyik legerősebben befolyásoló tényező ebben a szektorban. A technológiai változások mellett a fogyasztók miatt is jelentős a ráhatás: sokan már önvezető taxiban utaznának vagy elektromos autót vezetnének - derül ki a Roland Berger Automotive Disruption Radar című tanulmányából.

Több kiemelt jelentőségű, az energetikai vállalatok működését alapvetően átalakító trend zajlik jelenleg a világban, amelyek már a közeljövőben jelentős kihívás elé állíthatják az energiaszektort. Ezen jelenségek közül négy fő trendre hívja fel a figyelmet a Deloitte szakértője: a villamosenergia termelés decentralizációjára, új piaci belépők megjelenésére, ügyféligények megváltozására, valamint a digitalizációra.

A légi közlekedési iparág digitalizálódása nemcsak új lehetőséget, de veszélyt is jelent a repülőterek üzemeltetői számára. A ma még jól jövedelmező kiskereskedelmi és parkolóüzletágak milliárdos veszteség elé nézhetnek. A Roland Berger legújabb tanulmánya megállapította, hogy a digitális alkalmazások megfoszthatják a reptereket bevételük jelentős részétől, ezért holisztikus stratégiára van szükség a különálló digitális projektek helyett.

A digitalizáció átalakítja a munkaerőpiacot, ez nem kérdés. Az egyetlen megoldás, hogy előre menekülünk. A képzések, átképzések, a rugalmasság növelése lehet a megoldás az IVSZ főtitkára szerint.

A vállalatok számára a technológiai beruházási lehetőségek egyre szélesebb köre érhető el, az azonban, hogy ezek a beruházások megfelelően hasznosulnak-e, továbbra is általános probléma, amelyet az elmúlt évtizedben nem sikerült enyhíteni - derül ki a PwC Digitális IQ felmérésből.

Március 8-tól lehet pályázni a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációját segítő három GINOP-pályázatra. A támogatások összértéke 54 milliárd forint, 35-40 százalékban vissza nem térítendő forrásokként, 40-55 százalékban pedig kedvezményes kölcsönként nyerhetők el.

Az új, digitális technológia által vezérelt eszközök – például a drónok, automata targoncák – sokkal többet és pontosabban képesek dolgozni, mint az ember, így alkalmazásuk jóval olcsóbbá válik a cégek számára a humán munkaerőnél.

Március 8-tól lehet benyújtani a támogatási kérelmeket a kis- és közepes vállalkozások digitalizációját segítő, összesen 54 milliárd forintos keret pályázataira - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

2022-re tervezett adócsökkentésről beszélt Varga Mihály egy tegnapi konferencián. A miniszter szerint előbb-utóbb hazánkat is eléri digitalizáció, ami a minőségi foglalkoztatást erősíti majd.

A munka jövője ragyogó: minden ötödik munkáltató (19%) arra számít, hogy a digitalizáció növeli, tízből hat (64%) pedig, hogy nem változtat a foglalkoztatott munkaerő létszámát, amennyiben az emberek a megfelelő tudással rendelkeznek és nyitottak az új dolgok elsajátítására.

Ma még csak tízből egy kis- és középvállalkozás tekinti magát digitálisan érettnek, ám az előttünk álló években gyorsan emelkedhet ez az arány – derül ki a CIB Bank kutatásából. A cégek 41 százaléka eddig nem, vagy alig haladt a digitális átállással, de jelentős változásokat terveznek a következő 10 évben. A pénzügy az első terület, ahol a kkv-k a kezdő lépéseket megtették, 90 százalékuk alkalmaz itt valamilyen digitális megoldást.

A jelenlegi vállalatok fele 2021-ben nem fog létezni jelenlegi formájában a technológiai forradalom hozta átalakulások következtében – derült ki egy friss kutatás eredményeiből. A digitalizáció nem valami távoli jelenség: a cégvezetők 98 százaléka már a bőrén érzi a változásokat.

A Roland Berger új tanulmánya arra világít rá, hogy az építőipari szektor produktivitása növekedni fog, hiszen ma 4 százalékkal magasabb a teljesítménye, mint egy évtizede. A digitális fejlesztések elmaradása azonban szektorszintű, és a vállalatok versenyképességét veszélyezteti. Az építőipar szereplőinek 93 százaléka felismerte a digitalizáció fontosságát, ugyanakkor szinte senki sem tesz megfelelő lépéseket ennek érdekében.

Az ipari gyártók a digitalizációtól elsősorban a termelés jobb nyomon követhetőségét, a tervezés hatékonyságának növelését és a termelési hibák csökkentését várják – derült ki a Siemens Zrt. megbízásából a hazai közép- és nagyvállalatok körében végzett kutatásból.

Július 1-től mindenben egyenértékűként kell elfogadni az elektronikus és hagyományos aláírást. Szakértők szerint ennek minden cég örülhet. Lássuk, miért!

2020-ra az európai lakosság 44 százaléka digitális bennszülöttnek nevezhető majd, ami még lényegesebbé teszi a digitális foglalási eszközök használatát. A szállodák több mint kétharmada gyűjt rendszeresen adatokat a vendégekről, azonban kevesebb, mint felük használja fel ezeket tudatosan, személyre szóló ajánlatok készítése céljából. Pedig nagyon itt lenne az ideje...

Egyre több kisvállalkozás ismeri fel, hogy lenne mit kezdenie az informatikával a cégben, a többség azonban még messze nem látja a valódi lehetőségeket. Pedig a digitalizáció növeli az eladást, innovatívabbá tesz és még a tehén szaporulatra is jó hatással lehet – derült ki a Microsoft sajtóbeszélgetésén.

Tízből kilenc magyar cég véleménye szerint valódi versenyelőnyt jelent a digitalizáció, többségük szerint növeli a hatékonyságukat, csökkenti a munkafolyamatokra szánt időt, a működési költségeket, és növeli az energiahatékonyságot – derült ki a Siemens Zrt. kutatásából.

A cunamiként érkező technológiai változásokból a kereskedelem sem maradhat ki. A webes értékesítés már szinte alap, már a mobilvásárlás sem nagyon kérdés. De a technológia még az olyan egyszerű dolgokat is átalakíthatja, mint egy sima blokk.

Több mint 900 milliárd dollárt hozhat a digitális ipari forradalom a cégek várakozásai szerint, ami a költségek csökkenésének, a hatékonyság és a nyereség növekedésének köszönhető. A szervezetek több mint fele két éven belül megtérülést vár. Az informatikai szakemberek iránti igény és az adatbiztonság viszont továbbra is komoly kihívást jelent – áll a PwC globális tanulmányában.

Egy nemrégen publikált tanulmány szerint az USA hadseregében éves szinten a teljes magyar GDP 1%-át – évi 1,3 milliárd dollárt – takarítanak meg azzal, hogy bevezették az e-aláírás technológiát. A nemzetközi tapasztalatok alapján ez a javulás a számos vállalatnál elérhető: akár 20-30%-kal csökkenthető az adminisztrációval töltött idő.

Tízből hét mai óvodás olyan munkát végez majd felnőtt korában, amely ma még nem létezik. A nem csupán technológiai iparágakat érintő automatizálás, a demográfiai és életmódbeli változások, az átalakuló fogyasztói igények mind a munkaerőpiac és a vállalatok gyökeres szervezeti átalakulásának irányába mutatnak.