A digitalizáció mindent átalakít körülöttünk, nem lesz kivétel a munkaerőpiac sem. Ennek jelei már most látszanak: egyrészt bizonyos területeken szinte kezelhetetlen mértékű a munkaerőhiány – és a szakember szerint a piac ezt magában nem is fogja tudni megoldani – míg máshol komoly munkanélküliségi a gond. A két jelenség párhuzamosan van jelen még az informatikai szakmák esetében, is a folyamatos változásoknak köszönhetően – mondta Major Gábor az Informatikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) főtitkára a SMART 2017 konferencián.
A fejlődés eredményeként korábban elképzelhetetlenül szofisztikált munkafeladatokat is képesek gépek ellátni az ember helyett. Major Gábor példaként a gyomláló robot megjelenését emelte ki, amely a szabálytalan sorok között képes megkülönböztetni a hasznos növényt attól, amelyet el kell távolítania. De a munkaerőpiac átalakulásával jár nem csak bizonyos feladatok automatikával vagy mesterséges intelligenciával való kiváltása, hanem iparágak összeolvadása is. Az egészségügy például egyre inkább a prevenció felé fordul és magába olvasztja a sport és rekreáció jelentős részét.
De tényleg elveszik a munkát a robotok?
Változások lesznek, ez nem kérdés, hangsúlyozta a szakember, hozzátéve fel kellene készülni ezekre, de ez sem olyan könnyű, mint korábban volt. A változások ma exponenciálisak, ami azt jelenti, hogy olyan gyorsan történnek, hogy nem igazán láthatjuk, mi vár ránk a „következő kanyarban”.
Ugyanakkor egy brit kutatás szerint még soha egyetlen fejlesztés sem okozta emberek tömegeinek végleges kiesését a munkaerőpiacról – hangsúlyozta Major Gábor. A változás inkább a munkaerőpiac átstrukturálódásához vezet. Ma sokkal többen dolgoznak a vendéglátásban – az igény is nagyobb a munkájukra, hisz a dolgozóknak több a szabadideje – ezzel szemben huszad annyian dolgoznak mosodában, mint az 1940-es években.
Vagyis nem tudjuk, mi lesz, de nem félni kell, hanem felkészülni a rugalmas alkalmazkodásra. Major szerint a fő kérdés, hogy a mostani radikális változást, amit a digitalizáció jelent, van-e esélyünk arra kihasználni, hogy versenytársaink elé ugorjunk. Véleménye szerint hazánk stratégiai szinten nem áll rosszul a digitális világra való felkészülésben, az, hogy ez a versenyképességünk szempontjából jelent-e majd változást, a stratégiák megvalósításán múlik. Hogy ez sikerüljön, ahhoz viszont a cégeknek is változtatni kell. A főtitkár szerint ma a politika progresszívebben gondolkodik a digitális átállásról, mint a cégek, vagy épp a középkorú emberek. Véleménye szerint a szemléletformálás a kulcsa annak, hogy akarjunk és tudjunk lépést tartani a változó világgal.
Jövő héten jelentik be a Digitális Munkaerő Program elindulását. Erre nagyon nagy szükség van, mert az adatok szerint a következő 10 évben nagyjából 400.000 ember munkahelyét változtatja meg (pesszimistább megközelítéssel veszélyezteti) Magyarországon a digitalizáció, vagyis nem kérdés, hogy gyorsan kell lépni a munkahelyek megóvása, a munkaerő átképzése érdekében.
A szakember szerint komoly gond, hogy a képzési rendszer nem követi a szükséges rugalmasságot. A sokat emlegetett probléma megoldásában, hogy 22.000 informatikus hiányzik ma Magyarországon például fontos része lehetne a ciklusú képzéseknek, amelyek egyre népszerűbbek (ld. keretes írásunkat). Ezekhez viszont nem jár hallgatói jogviszony, így többek között nem tesznek lehetővé olcsóbb utazást azoknak, akik tanulnának, nem áfamentesek, nincs rájuk uniós támogatás, vagy épp hallgatóik nem jogosultak diákhitelre.
A változáshoz a jogszabályok módosítására is szükség lenne, de arra is, hogy a képzőhelyek felismerjék, valóban a munkaerőpiac igényeinek kielégítésére kellene törekedniük – mondta Major Gábor.
