Az Egyesült Államokban 2009 óta a legmagasabbra emelkedett a létszámleépítések száma az év első két hónapjában.

A legnagyobb kereslet villamosmérnökökre van, alig megelőzve az informatikusokat és gépészmérnöki végzettséggel rendelkezőket. Hazánk legrangosabb álláskereső rendezvényén több mint 140 cég várja a pályakezdőket és tapasztalt munkavállalókat egyaránt.

A piac munkaerőkereslet igényeire reagálva évről évre nő a műszaki pályát választó fiatalok száma. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület idén negyedik éve segíti a szakma népszerűsítését az országos Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivál szervezésével, és támogatja a tehetségek fejlődését az ebben az esztendőben is pályázatával.

Az elmúlt három év során több mint hússzorosára bővült itthon a szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok diákjainak száma, ám a munkaerőpiac igényei ennek ellenére is kielégíthetetlenek: a hazai IT-szektor ugyanis a bootcampek jelenlegi hallgatóinak mintegy tízszeresét alkalmazná középtávon junior szoftverfejlesztőként.

Összesen mintegy 300 millió forint kockázati tőkét kapott a junior szoftverfejlesztőket képző Green Fox Academy. A szervezet első lépésként többek között szeptemberben Prágában megnyitja első külföldi iskoláját.

Rövid időn belül az állások 90 százalékához szükség lesz digitális ismeretekre, amelyeknek ennél jóval kevesebben vannak birtokában. A Google nemrég számos továbbképzést indított, óvodásoktól a vállalkozókig mindenféle célközönségnek.

A fejlődő startup cégek már messze nem csak szoftverfejlesztőket keresnek, hanem az értékesítéstől a HR-ig a pozíciók széles skáláját hirdetik meg. A régió legnagyobb startup fesztiválját, a közelgő Startup Safary-t szervező budapesti xLabs azt mérte fel, melyek a leggyakrabban megjelenő nem-informatikai pozíciók és mekkora fizetéseket kínálnak ezekben a cégek.

A magyarok többsége elutasítja az informatikusokkal kapcsolatos sztereotípiákat, a területen dolgozók humorosak, ápoltak és egyáltalán nem magányosak – derült ki a NetAcademia friss kutatásából. Mindezek és a vonzó fizetés ellenére mégis kevesen választják a szakmát, mert túlgondolják, hogy milyen kvalitásokra és energiabefektetésre van szükség az informatikussá váláshoz.

A Magyar Telekom tavaly márciusban közölt összesítése szerint mintegy 300 ezer ember dolgozik a magyarországi infokommunikációs szektorban, ugyanakkor mintegy 15 ezer szakember hiányzik. A szektor velük 400 milliárd forintnyi GDP többletet állíthatna elő a cég számításai szerint.

Júniustól már hazánkban is elérhető az az IT-toborzó rendszer, amelynek segítségével talán betölthető lesz a 15 ezer betöltetlen magyarországi informatikus állás egy része.

Jelentős különbségek vannak a különböző generációk gondolkodásában az egyik legkomolyabban szakemberhiányos területen, az informatikában is. Bár a fizetés mindenkinek fontos, más kell a fiataloknak.

A gyorstalpaló informatikus képzők mellett úgy néz ki, az állami oktatási rendszer is hajlik rá, hogy változtasson a drámai szakemberhiány megoldása érdekében.

Tízből négy startup cég szerint nehezebb lett az utóbbi egy évben a szoftverfejlesztők megtalálása. A leghatékonyabb eszköz pedig a személyes kapcsolatrendszer megmozgatása. A legkeresettebbek között a Java, .Net fejlesztők, az UX designerek és az adattudósok (data scientist) – derül ki az április 20-21-én megrendezésre kerülő Startup Safary céges résztvevőinek körében végzett gyorsfelmérésből. Az IseeQ fejvadászcég szakértője szerint már nem a fizetés és a cég neve a döntő az informatikusok munkahely választásánál, sokkal inkább a fejlődési lehetőség, a kihívást jelentő projektek és a munkakörnyezet. A cég összegyűjtötte az utóbbi egy évből a munkaadók által kínált fizetéseket. Négy év tapasztalattal, senior szinten már szinte természetes az 1 millió forint feletti fizetés.

A digitális munkaerőhiány továbbra is jelentős probléma regionális és európai szinten is. Ahogy a Digitális Munkaerő 2017 konferencián felhívták rá a figyelmet, 2020-ra egymillió informatikus hiányzik majd az Európai Unió munkaerőpiacáról. A konferencia résztvevői elsősorban az oktatásban látják a megoldást, a szakképzések, felsőfokú képzések és felnőttképzések segíthetnek a jövő munkavállalóinak elmélyíteni a szükséges digitális tudást.

A digitalizáció átalakítja a munkaerőpiacot, ez nem kérdés. Az egyetlen megoldás, hogy előre menekülünk. A képzések, átképzések, a rugalmasság növelése lehet a megoldás az IVSZ főtitkára szerint.

Ma már szinte közhely a munkaerőpiacról hiányzó 22 000 informatikus, pedig az iparági szakértők szerint ez még csak konzervatív becslés. A szám már a közeli jövőben is növekedhet, ugyanis a technológia fejlődésével egyre több helyen jelenik majd meg az igény a képzett digitális szakemberek iránt. Emiatt is egyre nő a karrierváltók száma, akik korábbi kötöttségeiket hátrahagyva digitális területén keresik a boldogulást.

Miközben a hazai IT szektorból egy kisvárosnyi munkavállaló hiányzik, az informatikai vállalatoknál különösen alacsony a női dolgozók száma. A PROGmasters friss kutatásából kiderül, hogy részmunkaidős és otthon végezhető megbízásokkal több nő számára lehetne vonzóbbá tenni az informatikai állásokat.

Az informatikai szektorban az egyik legsúlyosabb gond a munkaerőhiány. A versenyképesség megőrzéséhez valószínűleg egészen máshogy kell állni a toborzáshoz és a munkavállalókhoz.

Hiába rendkívüli a bérezés, a IT-szektorban tevékenykedő cégek csak nehezen találnak megfelelő mennyiségű és tudású informatikai szakembert. Sok esetben a szakmát tanuló diákokra már egyetemi éveik alatt lecsapnak az élelmes munkáltatók. De a fiatalokat nem csak a fizetés motiválja.

A fejlődő vállalatok körében egyre nagyobb az igény a a gyorsan bevezethető és egyszerűen használható üzleti megoldások iránt. De ki hozza létre a hatékonyságot növelő alkalmazásokat, ha már most égető az informatikai szakemberhiány?

Az IT szakemberek a színvonalas munkakörnyezet és a szakmai fejlődés lehetősége miatt dolgoznának multinacionális cégnél, de a kisebb cégeknél általában jobb a munkaköri hangulat.

Elterjedt vélemény, hogy informatikus végzettséggel a zsebben különleges helyzetben vannak az IT szakemberek a munkaerő-piacon, és válogathatnak az állásajánlatok között. Vajon tényleg így van a valóságban is, vagy az IT szakemberek másképp látják saját helyzetüket? Elégedettek pályaválasztásukkal, büszkék hivatásukra? Ezekre a fő kérdésre kereste a választ a Morgan Stanley magyarországi IT szakemberek körében végzett kutatása, Morgan Stanley IT Expert Survey.