Igen ambíciózus célt tűzött ki maga elé a Google: 2020-ig egymillió embert képeznének ki programozásra és más informatikai feladatokra. Többek között erről is beszéltek Budapesten a Google CSR-szárnya, a Google.org a munkatársai. A Google.org világszerte számos oktatási programot támogat, amelyek elsősorban olyan csoportokat tanítanak kódolásra, digitális készségekre, akiknek korábban nem nagyon volt lehetősége részt venni ilyen képzéseken.
Több százezer IT-s hiányzik
A keresőóriás nem teljesen önzetlenségből támogatja az oktatási programokat: a képzett szakemberek hiánya számukra is kihívást jelent. A Google becslése szerint csak a magyar piacról mintegy 20 000 fejlesztő hiányzik, az igény pedig várhatóan csak nőni fog. Az Európai Bizottság adatai szerint 2020-ig nagyjából az EU-ban 500 ezer pozíció maradhat jó eséllyel betöltetlenül az informatikai tudás hiánya miatt, és 10-ből 4 európai vállalat számolhat majd be a pozícióik betöltésének nehézségeiről.
Nemcsak vállalkozóknak
Az év elején a Google készített egy hatástanulmányt a Digital Workshop résztvevői körében. A válaszadók 95 százaléka azt mondta, hogy az előadások nagy szerepet játszottak későbbi, exporttal kapcsolatos döntéseikben, 10 százalékuk pedig már megkezdte a határon túli terjeszkedést, 8 százalék pedig három hónappal a tanfolyam befejezése után új munkahelyeket teremtett.
Ezen felbuzdulva júniustól elindítják a „Grow with Google” nevű platformot is. Ez magában foglal számos képzési lehetőséget: online és offline előadásokat, ingyenesen elérhető anyagokat. A platform nemcsak vállalkozóknak szól, a Google olyan témákban is ígér képzéseket, mint az állásinterjúra való felkészülés vagy önéletrajzírás.
Sokan nem mernek belevágni
Jacquelline Fuller, a Google alelnöke és a Google.org elnöke a Piac&Profitnak elmondta, a szervezet fő fókusza az, hogy olyanokat is elérjenek az oktatási programjaikkal, akik egyébként nem igazán férnének hozzá az informatikai tudáshoz, elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok tagjait. „Számukra nemcsak a tudás hiánya jelent problémát, de az is, hogy nincs önbizalmuk ahhoz, hogy megkeressenek vagy elkezdjenek egy ilyen képzést.”
Mint mondta, hiába elérhető rengeteg online képzés, tutorial vagy tanfolyam, ez nem jelenti azt, hogy ezekkel a lehetőségekkel mindenki él is. „A fiatalabb generációk már digitális bennszülöttek, de nagyrészt még csak fogyasztói a technológiának, nem alkotói. Sokan vannak, akik használják az internetet, de nincsenek meg az alapvető digitális kompetenciáik. Használják például a közösségi oldalakat, és tudnak keresni, de nem tudják például, hogyan kell e-mailt írni, állást keresni, vagy álláshirdetésre jelentkezni – jellemezte a helyzetet. – Kódolást tanulni valóban egyre könnyebb, ehhez rengeteg online tanfolyam, segédprogram, tutorial áll rendelkezésre, de ezeket sokan nem érik el, vagy nem mernek belevágni. Ezért támogatunk például olyan programokat, amelyek közvetlenül az iskolákba viszik a képzéseiket.”
A programozó nem hacker
A Google.org alapvetően nem saját oktatási programokat indít, hanem már meglévő, helyi kezdeményezéseket támogat. Ezekben a közös pont, hogy nehezen elérhető csoportokat céloznak, de a módszereik teljesen mások. Magyarországon többek között az iskolákkal együttműködésben tartanak csoportos, hétvégi foglalkozásokat, de például Franciaországban olyan online kurzusokat támogatnak, ahol tanárok helyett chatbotoktól lehet kérdezni.
A Google egyik magyarországi partnere a Technológiai Oktatásért Alapítvány, amely lányok és hátrányos helyzetű gyerekek oktatására koncentrál. Egyik aktuális projektjükben, a KódKlubban gyermekotthonokban tanítanak programozást az óvodás kortól egészen 18 éves korig (az óvodás korban gyakran nemcsak számítógépen, hanem akár kirakós feladatok segítségével is megismerkedhetnek a kódoláshoz hasonló feladatokkal a gyerekek). Koleszár Szilvi, a Technológiai Oktatásért Alapítvány társalapítója a Piac&Profitnak elmondta: amikor élesben kell tanítani az otthonokban, szertefoszlik minden, amit előzőleg az irodájukban elképzelnek.
„Készítettünk egy felmérést, és kiderült, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek a programozást leginkább a hackerekkel, bűnözéssel társítják. Hiszen a tévében leginkább ilyesmit látnak. Szóval van a dolognak egy elég negatív felhangja. A másik gyakori hozzáállás az, hogy a programozás nagyon nehéz, elérhetetlen dolog, amit ők úgysem fognak sosem megtanulni.”
Koleszár Szilvi szerint nagy kihívást jelent ezeknek a gyerekeknek a figyelmét sokáig megragadni. „A hagyományos iskolákban elég a gyerekeknek azt mondani, hogy 10 hét múlva lesz egy saját alkalmazásuk, weboldaluk, játékok, és visszajárnak majd a hétvégi foglalkozásra. Ez a gyerekotthonoknál nem működik. Nem szoktak hozzá, hogy rendszeres tanfolyamokra járjanak, és el sem hiszik, hogy érdemes visszajönni. Ezért úgy kellett felépíteni a képzést, hogy már az első alkalom, sőt, minden alkalom adjon nekik valamilyen sikerélményt.”
Jó elérés, gyenge reáloktatás
Felmerül a kérdés persze, mennyire reális, hogy a jövőben a nevelőotthoni gyerekek szoftverfejlesztők legyenek. Ha a kódolás nem is lesz a feladatuk, az könnyen lehet, hogy egyszerűbb informatikai feladatokat meg kell majd tudniuk oldani. Ahogy Jacquelline Fuller rámutatott, a digitális kompetencia hiánya nemcsak Magyarországon probléma: az EU államaiban az aktív korú emberek 37 százaléka nem tudna számítógépen dolgozni annak ellenére, hogy 15 éven belül az állások mintegy 90 százalékához szükség lehet majd valamilyen digitális ismeretre.
A Google.org alelnöke szerint a magyar fiatalok ebből a szempontból nincsenek nagyon rossz helyzetben. „Régiós viszonylatban Magyarországon elég jó a hálózati elérés, viszonylag sokan használják az internetet. Ami inkább problémát okoz, az a digitális skillek hiánya és a reáloktatás gyengesége.”
Koleszár Szilvi elmondása szerint az ő programjaikon részt vevő gyerekek leginkább csak okostelefont használnak, számítógéphez inkább csak iskolában jutnak hozzá. Habár a klasszikus értelemben vett digitalis kompetencia fejlesztése nem célja a KódKlubnak, az elmondható, hogy más értelemben mégis fejlődik a gyerekeknél a KódKlub hatására. Leginkább a kódoláshoz szükséges gondolkodásmódot ismerik meg. „Mi nem a hagyományos értelemben vett digitális kompetenciát javítjuk alapvetően – mint például azt, hogyan kell e-mailt küldeni stb. –, hanem azt próbáljuk megtanítani, hogy a számítógép a korunk legója, amivel dolgokat lehet létrehozni. De bizonyos készségeket az oktatás során is megszereznek a gyerekek, például, ha felmerül egy kérdés, hogy hogyan kell valamit megoldani, akkor az oktatóval együtt kikeresik az interneten a megoldást, így sajátítják el a problémamegoldáshoz szükséges készségeket.” Hozzátette: a KódKlub programok résztvevői másként a legtöbb esetben egyáltalán nem találkoznának a kódolással, ezért is fontos, hogy minél több otthonba eljussanak.
