Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos a konferencián elmondta, hogy minden statisztika szerint zsugorodik az EU gazdasága és gazdasági szerepvállalása. Navracsics szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy Európa elvétette a digitális világba vezető lépést. Véleménye igazolásaként példaként hozta fel a Spotify-t és a Google-t, mint sikeres digitális vállalatokat, kiemelve, hogy ilyen sikerű cégek nem tudnak Európában szárba szökni, ha pedig egy-egy ígéretes cég mégis az öreg kontinensen teszi meg az első lépéseit, gyorsan új környezet után néz. Az uniós biztos szerint az EU-nak egy a belső piachoz hasonló, egységes digitális piaci stratégia kell, mely kiterjed a fogyasztóvédelemtől az online kereskedelemig.
Az európai cégek felének komoly problémát okoz a digitális munkaerő megkeresése. Amennyiben megoldást akarunk találni a jövő munkaerő problémáira, úgy a jelen oktatási problémáit kell megoldani – mondta Navracsics. Ez nem csak informatikusokról és informatikusképzésről szól, hiszen az európai állások 90 százalékához valamilyen digitális kompetencia kell, kezdve a könyvtáros szakmától az autópályamérnökig – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a megfelelő oktatáshoz megfelelő infrastruktúra kell, ami jelenleg nem áll még mindenhol rendelkezésre. A felnőttképzés mellett fontos a tanárok továbbképzése, illetve motiválásuk is, aminek nem csak anyagi vonzata van, de erkölcsi oldala is: a pedagógusi hivatást jobban meg kell becsülni.
Nem csak a 22 ezer informatikus kell
A digitális gazdaság nemzetgazdasági súlya meghaladja a bruttó hozzáadott érték (GVA) 20%-át, és a foglalkoztatottak több mint 14%-ának ad közvetlenül vagy közvetve munkát. A további növekedést ellehetetleníti, hogy sem a digitális gazdaság vállalkozásai számára, sem pedig a hagyományos ágazatok digitális transzformációjának megvalósítására nem áll rendelkezésre a szükséges digitális munkaerő – derül ki az Informatikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) közleményéből, mely a mai konferencia egyik témáját adta.
A munkaerő probléma nem csak a jelenleg is hiányzó 22 ezer informatikusról szól, hanem a digitális írástudatlanság megszüntetéséről. Az IVSZ szerint jelenleg 2-3 millió ember egyáltalán nem rendelkezik digitális készségekkel, épp ezért fontos lenne a már aktív dolgozók továbbképzése is, és nem csak a jövő generációinak a megfelelő felkészítése.
A kkv szektor Németországban egyelőre sokkal nyitottabb a digitális átállásra, mint hazánkban, az ipar 4.0 kifejezés is a németektől ered. A hazai cégvezetők félnek a változástól, és túlzottan hisznek a régi modellben, melyben már otthonosan mozognak – hangzott el a konferencia Globális versenyben a digitális munkaerőért nevű kerekasztal-beszélgetésén. Mint kifejtették, a haza kkv vezetők egyelőre pusztán az automatizálással tartják egyenlőnek a digitalizációt, és ez félelmet gerjeszt bennük.
A félelmek nagy része azonban alaptalan. Az IVSZ főtitkára, Major Gábor már a SMART 2017 konferencián is kifejtette, hogy az automatizáció nem jelent tömeges elbocsájtásokat. Mint mondta, a változás inkább a munkaerőpiac átstrukturálódásához vezet. Például ma sokkal többen dolgoznak vendéglátásban – az igény is nagyobb a munkájukra, hisz a dolgozóknak több a szabadideje – ezzel szemben huszad annyian dolgoznak mosodában, mint az 1940-es években.
A digitális IQ még nem elég magas
A PwC Magyarország Digitális IQ felmérése is arra a konklúzióra jutott, hogy a felsővezetők nem állnak a digitális átalakulás élére. A felmérés eredményei szerint sok vállalatnak továbbra is nehezére esik digitális IQ-ja növelése. Tisztában vannak azzal, hogy a digitális képességek a siker döntő összetevőjét képezik, és hogy a kialakulóban lévő technológiákban rejlő lehetőségeket meg kell ragadni. A vezetők számára azonban továbbra is kihívást jelent vállalataik átalakítása, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a digitális technológiát valóban a vállalati kultúra részévé tegyék – olvasható a PwC oldalán.
A legjobban teljesítő vállalkozások a „digitális” szó jelentését tágabban értelmezik – a legjobban teljesítő cégek 30%-a szerint az informatikánál többet foglal magában, szemben a válaszadók 16százalékával, akik úgy vélik, hogy a „digitális” és az informatika ugyanazt jelenti.
A felsővezetők a digitális technológiai beruházásokban az elmúlt tíz év során egyre aktívabb szerepet vállaltak, ugyanakkor nagy részük továbbra sem tart ott, hogy a változások élére álljon. Tíz éve a cégek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy vezérigazgatójuk a digitális átalakulás élharcosa, ez az arány azonban 2017-ben – amikor a cégvezetők már a zavaró tényezők elhárításáért és az átalakulás előmozdításáért is felelősek – még mindig meglepően alacsony (68%). Ráadásul számos válaszadó véli úgy, hogy más felsővezetők nem vállalnak részt a digitális átalakulásban – derül ki a PwC felméréséből.
A kkv-knak fel kell venni előbb-utóbb a ritmust. A változás pedig nem csak finanszírozás kérdése, hanem megfelelő vezetői döntést is igényel.