Vannak-e alternatív megoldások a továbbtanuláshoz és a munkavállaláshoz, hogy elinduljon a karrierünk?

Miért lenne több képzésre szükség az építőiparban, nem pedig kevesebbre?.

A felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthattak OKJ-s képzéseket, melyek közül az utolsók is hamarosan véget érnek. Az új rendszer ugyanakkor fokozatosan átveszi a régi helyét, így a korábbi kételyek ellenére a szakmát felnőttképzésben tanulni vágyók könnyen megtalálhatják a számukra megfelelő kurzusokat.

A technikumokban és szakképző iskolában már két évfolyam kap általános ösztöndíjat, a most futó tanév második felétől nagyobb összegű juttatásban is részesülhet mintegy kétezer diák. A havi 16-34 ezer forintos Apáczai ösztöndíjakra a hátrányos helyzetű és jó tanulmányi eredményű kilencedikesek és tizedikesek pályázhatnak – jelentette be Pölöskei Gáborné.

Ennek hátterét pedig Zalaegerszegen hozzák létre.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslata alapján a járványhelyzetre tekintettel, szigorú óvintézkedések mellett májusban adhatnak számot tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók. A minisztériumi javaslatról a jövő héten születhet kormánydöntés.

Júliustól nő a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére, a következő tanévtől ösztöndíjat kapnak a tanulók.

Élesedett a kormány új szakképzési törvénye, amely több igen jelentős változást is magával hoz.

A magyar versenyképesség és termelékenység javítása az elmúlt tizenöt-húsz év egyik központi gazdaságpolitikai kérdése volt és maradt. A különböző gazdaságpolitikai programok ellenére ezen a területen nem sikerült áttörést elérni, termelékenységi szintünk jelentősen lemaradt a nyugati országoktól, de a térségtől is. Ezt a jelenséget sokféleképpen magyarázzák. Többen a kormányzati kiszámíthatóság hiányát emelik ki, mások az emberi tényező elhanyagolását hangsúlyozzák a vállalati és gazdasági gyakorlatban, és van olyan szakértő is, aki a termelékenység mérésének módszertani/tartalmi területein keresi a fő problémát. Sugár András és Trautmann László írása.

Hogyan hidalnák át a vezérigazgatók világszerte a munkavállalóik szakképzettségi hiányosságait? Miként segítheti a technológia a munkahelyi produktivitást? Ki a felelős az automatizálás miatt elbocsátott munkavállalókért? Ezekre a kérdésekre is választ ad a PwC friss tanulmánya. 

Milyen szakképzést igényel a 21. század átalakuló technológiai és üzleti környezete? Milyen értékrenddel és szokásokkal érkezik a munkaerőpiacra a 2005 után született alfa-generáció, melynek tagjai már nem is ismerik, milyen az, amikor az életvitelünk még teljesen offline és analóg volt online és digitális helyett? Erről is beszéltek az előadók a Piac & Profit Okos cég című konferenciáján.

A Procter&Gamble megnyitotta a cég gyöngyösi gyárában létrehozott, a helyi szakképző iskolások számára duális képzést biztosító modern tanműhelyét. A napi fogyasztási cikkeket gyártó multinacionális vállalat – az Egri Szakképzési Centrummal együttműködve – professzionális, csúcstechnológiával ellátott környezetben várja a fiatal, magyar tehetségeket, akiknek a nemzetközi piacon is versenyképes oktatást és karrierlehetőséget biztosítanak.

Egyre nagyobb a szakadék a munkáltatók elvárásai és a végzett diákok tapasztalata és szaktudása között - mondta Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke pénteken az M1 aktuális csatornán.

Összesen mintegy 300 millió forint kockázati tőkét kapott a junior szoftverfejlesztőket képző Green Fox Academy. A szervezet első lépésként többek között szeptemberben Prágában megnyitja első külföldi iskoláját.

A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék, főként a magasabb kereseti lehetőségek miatt aktívan gondolkodik a pályaváltáson - derül ki a Proffession.hu 1000 ember bevonásával készített online reprezentatív felméréséből.

2010 óta felerősödtek azok a nézetek, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szükség, mivel Magyarország „újraiparosításra” szorul. Ennek ellentmond, hogy a modern, fejlett gazdaságok innováció vezéreltek, illetve gyorsan képesek adaptálni az új technikákat, technológiákat – hívja fel a figyelmet a GKI legújabb kutatásában.

A hazai oktatási piacon az ősz a legmozgalmasabb időszak. A nyári vakáció meghozza a tanulási kedvet a harminc és negyven esztendő feletti felnőttek körében is. Közülük évről-évre több ezren jelentkeznek, hogy új szakmát tanuljanak – derül ki a két vezető budapesti oktatóközpont, a Focus és a Ruander friss elemezéséből, ami rámutat arra is, hogy a középkorúak döntő többsége határozott elképzelésekkel, célirányosan vág bele a képzésekbe, hogy minél eredményesebben sajátítsa el az új ismereteket.

Nagyobb arányban tanulnak szakmát azok, akik külföldre költöznek, a legaktívabbak az EU-n kívülről érkező bevándorlók voltak tavaly – derült ki az Eurostat felméréséből.

Érettségivel lehet jelentkezni az új Külkereskedelmi Szakgimnáziumba, az intézményben munkahelyi körülmények között tanítanak majd szakmát.

Bill Gates. Steve Jobs. Mark Zuckerberg. Vállalkozók példaképei. Mindannyian arról híresek, hogy fiatalon kezdték felépíteni cégbirodalmukat. Ugyanakkor egy amerikai felmérés azt mutatja, minél idősebb egy cégvezető, annál nagyobb az esélye, hogy a vállalkozása sikeres. Mi lehet ennek az oka?

Idén a legtöbb nyolcadikos felvételiző szakácsnak jelentkezett a szakközépiskolákba, de az állami támogatás ellenére egyre kevesebb fiatal választja a szakképzőket.

Napjainkban Európában- és világszerte a munkaerőpiaci változásokhoz igazodva átalakulóban van a szakmai oktatási rendszer. Európára általánosan jellemző, hogy a duális képzési modell került a középpontba.

A minden eddiginél gyorsabb technológiai változások miatt ma már 5 évente új képességekre van szüksége a munkavállalóknak. Ez csak úgy megvalósítható, ha a cégek aktívan részt vesznek a munkatársak folyamatos képzésében az Adecco Csoport felmérése szerint.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága támogatta az innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt kinevezését hétfői ülésén, Palkovics László azt mondta, a klímapolitikára, az infokommunikációra és a felnőttképzésre fog koncentrálni.

Támogatni kell a szakmunkások diplomaszerzését, aki jó a szakmájában, könnyebben juthasson be egyetemre – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hétfőn Budapesten. 

Az ötszázalékos áfa továbbra is kedvezően befolyásolhatja az építési kedvet, 2018–2019 a lakásépítések időszaka lesz. Ugyanakkor számolni kell a szakember- és építőanyag-hiány, a magas építési költségek kedvezőtlen hatásaival.

Nyitottság és rugalmasság – ezek az új hívószavak, amelyeket minden vállalatvezetőnek ismernie kell ahhoz, hogy versenyben maradjon az új, digitális világban. A többi között ezt hangsúlyozta Uwe Tigges, a németországi Innogy SE elnök-vezérigazgatója. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén arra keresték a választ, milyen lesz „A munka jövője, a jövő munkája”.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a robbanásszerű technológiai változások miatt teljesen új hozzáállás szükséges a munkavállalók és a munkaadók részéről is, ebben pedig felértékelődik a szerepe a privát szektor kezdeményezéseinek a hagyományos köz- és felsőoktatási intézményrendszer kiegészítéseként – állapították meg szakértők és gyakorló érintettek a Codecool programozóiskola szakmai rendezvényén.

Vannak olyan régiói az országnak, ahol nagy a munkanélküliség, mégis nehéz munkaerőt találni. Mert az emberek nem rendelkeznek a cégek számára releváns, hasznosítható képességekkel. A cégeknek ezeket kell megtanítani a közép- és felsőoktatásból kikerülő diákoknak a duális képzés keretében.

A Budapesti Gazdasági Egyetem, a hazai egyetemek közt elsőként, nemzetközi akkreditációban részesült a Network of International Business Schools (NIBS) nevű szakmai szervezettől, amely a világ egyik vezető gazdasági felsőoktatási intézményeket tömörítő közössége. A minőségi elismerést kizárólag azoknak ítéli oda a szervezet, akik minden tekintetben kiemelkedően teljesítenek a nemzetköziesedés folyamatának kiszélesítésében, fokozásában.

Általános iskolákban népszerűsítette az építő szakmákat a Mapei Kft. az elmúlt hetekben. Lehangoló a helyzet. Senki nem akar építő szakmát tanulni. Markovich Béla társadalmi összefogást sürget, mert ha ez így megy tovább, katasztrofális helyzetbe kerül az építőipar.

Negyedével nőtt az ipari OKJ-s képzésekre jelentkezők száma 2017-ben – derül ki a felnőttképzéssel foglalkozó Perfekt Zrt. adataiból. Továbbra is a gépkezelői tanfolyamok a legkeresettebbek, de idén a targoncavezető és emelőgépkezelő mellé a gázcseretelep-kezelő képzés is felkerült a dobogóra.

A korszerű oktatási környezet kialakítása a minőségi szakképzés alapja, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium mintegy 10 milliárd forintból infrastruktúra-fejlesztési programot indít a szakképző intézményeknél – jelentette be Varga Mihály.

A szakképzés megreformálásával segítene az MGYOSZ a munkaerőhiányon, a problémák feltérképezése érdekében párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal.

A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban, de a növekedést nagymértékben akadályozza a szakképzett munkaerő hiánya. Ez a probléma az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint gyorsított, egyszerűsített okj-s képzéssel, hatékonyságnövelő, élőmunkát kiváltó beruházásokkal enyhíthető – derül ki a Napi Gazdaság cikkéből.

A digitalizáció átalakítja a munkaerőpiacot, ez nem kérdés. Az egyetlen megoldás, hogy előre menekülünk. A képzések, átképzések, a rugalmasság növelése lehet a megoldás az IVSZ főtitkára szerint.

A magyar gazdaság számos területe szenved a munkaerőhiánytól, de vannak szakmák, amelyeknél minden másnál nagyobb a kereslet. Oktatási szakértő segítségével foglaljuk össze, milyen szakemberekért kapkodnak a munkaerőpiacon.

Az agrár-felsőoktatásban tapasztalható képzési problémák az ágazat versenyképességét veszélyeztetik, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felsőoktatási kerekasztal megbeszélést szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a főbb piaci szereplők részvételével. A találkozó legfőbb üzenete, hogy az oktatásnak a piaci igényekhez igazodva kell működnie, a kereslet és a kínálat hatékony összeegyeztetésével.

A törvényi keretek adottak az eredményes szakképzéshez a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint, hiszen a foglalkoztatáspolitika legfontosabb eszköze az oktatáspolitika, de számos, jórészt örökölt, illetve hosszabb idő alatt kialakult komplex probléma terheli a rendszert jelenleg, melyekre komplex válaszok szükségesek.

Világszerte több millió frissdiplomás készül belépni a munka világába, olykor olyan alapvető készségek és tapasztalatok hiányában, ami a munkáltatók számára alapelvárás – állítják a Hays szakemberei.

Jelenleg nincs általános munkaerőhiány Magyarországon, és a szakképzési rendszer átalakításával azt kívánják elérni, hogy a jövőben se legyen – vélekedett a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Egyre több gazdasági szereplő vállal aktívan részt az oktatásban annak érdekében, hogy kormegfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerőhöz jusson. Kérdés, hogy mely vállatoknak van lehetőségük, kapacitásuk, pénzügyi forrásuk önállóan megoldani az utánpótlást, illetve kinek van módja az oktatási rendszer különböző szintjein bekapcsolódni a szakemberképzésbe.

Gyakorlati képzésre fókuszál a Kodolányi János Főiskola új tanszéke, amely a NEXON támogatásával jött létre. Olyan HR-szakembereket képeznek, akik bár friss diplomások, nem számítanak pályakezdőknek. Ők már az ún. kooperatív képzési rendszerben tanulhatnak. Ez a felsőoktatás jövője.

A szakképzés és felnőttképzés fejlesztésére 7 milliárd forintos keretösszeggel kiemelt pályázati felhívás jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében - közölte Rákossy Balázs az MTI-vel.

Négy pontban foglalta össze a nemzetgazdasági miniszter, mit tehet a magyar kormány a gazdaságpolitikában a következő hetekben azért, hogy a magyar gazdasági növekedés az európai unió átlaga felett legyen a következő hónapokban is.

Komoly problémák jelentkeznek a turizmusban és a vendéglátásban a szakemberhiány miatt – figyelmeztettek a szakemberek, akik szerint itthon már elfogytak a munkaerőpiac tartalékai, nincs kikből válogatni. A munkavállalók szerint érthető, hogy magasabb fizetésért külföldre mennek a dolgozók, hiszen itthon a magyar átlagbér felét is alig kapják meg. A megoldást adócsökkentés jelenthetné.

A Perfekt Zrt. 2015 első féléves adatai alapján összeállította a legnépszerűbb ipari OKJ-s szakképzések toplistáját. Az adatok alapján az ipari olaj- és gáztüzelő-berendezés kezelő, valamint a targoncavezető képzésekre jelentkeztek a legtöbben.

Szeptembertől még többen kaptak esélyt arra, hogy piacképes végzettséget szerezzenek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az állam már nemcsak egy, hanem két OKJ-s szakma megszerzését is támogatja, ha a tanulmányokat az iskolarendszerben végzi a tanuló.