Fordult a kocka: régen ezer jelentkező volt egy állásra, most pedig a munkáltatók versenyeznek a tehetségekért, de többnyire még mindig a hagyományos toborzási eszközökkel, márpedig ezen változtatni kell. Ezzel indokolja Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation csoportjának igazgatója, hogy miért indítottak átfogó – és rendszeresen ismételni tervezett – kutatást a 16-26 évesek körében a munkahelyválasztási motivációikról. Ugyan a felmérés nem reprezentatív a munkaerőpiac területi és iparági megoszlásában, azonban a megkérdezett 13 ezer fiatal válaszai nagyon alapos rálátást engednek a magasabb hozzáadott értékű munkahelyekre remélt utánpótlás hozzáállásáról.
A Codecool Meetupja keretében ismertetett felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok munkahelyválasztásának toplistáján leghátrább szorult a jövőbeni foglalkoztató megítélése, vagy a társadalmi felelősségvállalási aktivitások. Ez arra enged következtetni, hogy az elmúlt évtizedben oly fontosnak tartott employer branding a munkaerőpiac indulási oldalán sokkal kisebb jelentőségű, mint a munkaerő megtartásában, vagy a többéves tapasztalattal rendelkező munkaerő állásváltoztatásában.
A legfontosabb faktoroknak ezzel szemben a munka és a magánélet egyensúlyát leíró jellemzők bizonyultak, amilyen például a – térben és időben is – rugalmas munkavégzés lehetősége. Ugyancsak fontos ennek a korosztálynak a szakmai tapasztalatszerzés lehetősége: jó főnökök keze alatt, jó munkahelyen, érdekes és színvonalas feladatokon dolgozhassanak, a szakmai és személyes fejlődés kézzelfogható reményében.
A speciálisan informatikai pályára készülő fiatalok elvárásai például különböznek annyiban a nagy átlagtól, hogy sokkal kevésbé elvárás részükről a változatosság, azonban magasabbra értékelik az innovatív és minőségi munkakörnyezetet, a hozzáértő munkatársakat. A kezdőknél a fizetés és a bérjellegű kompenzációk sem toplistás tényezők a felmérés szerint, hiszen anyagi függetlenségük elérésének célja még nem feltétlenül esik olyan súllyal latba ebben a korai életszakaszban. Egy másik lehetséges értelmezését adta a számoknak Simon Gábor, a Codecool társalapítója, aki szerint az informatika környékén állást keresők akár természetes adottságnak is vehetik az átlagnál jobb munkakörülményeket és béreket, hiszen a saját diákjaik esetén is 97 százalékot meghaladó az elhelyezkedés sikeressége, és az akár 400-500 ezer forintos bruttó kezdőfizetések sem ritkák.
Az új álláshirdetések zöme különféle informatikusokról fog szólni
A Meetupot záró kerekasztalbeszélgetésen az informatikai munkaerőhiány mértékét és alakulását boncolgatták a résztvevők. Szabó M. István, az Állás.hu kommunikációs vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajtóban rendre megidézett 22ezres betöltetlen álláshely valójában az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által 2015-ben kimutatott szám, és mára ez jó eséllyel inkább 30-40ezer. Bencze Róbert tovább ment, rámutatva arra, hogy ha a hagyományos iparágakban informatikai készségeket is feltételező álláshelyeket nézzük, akkor százezres is lehet az érintettség, ezt pedig a köz- és felsőoktatás mellett csak a privát szektor kezdeményezéseivel lehet pótolni, nem véletlenül fejlődik ez a szakoktatói piac az igények nyomán ilyen ütemben. Ónody Molnár Dóra, a 168 óra hetilap publicistája a köz- és felsőoktatásból kikerülők gyakorlati készségeiben kimutatott visszaeséssel szembesítette kerekasztalpartnereit. Szerinte az informatikusi pályákra átterelhető fiatalok bázisának nem csak az alacsony születésszám és az elvándorlás szabhat gátat, hanem az is, ha készségek szintjén is lemaradnak a legfiatalabbak. Nem véletlen, hogy a Codecool is korszerű és nyitott elveket vall a toborzásban, a vállalatok részéről elmúltak az előítéletek – reagált a felvetésre Simon Gábor a programozóiskola társalapítója: már a húszas és harmincas korosztályon túl a negyvenesekre is lő a Codecool, továbbá a piaci 10 százalék alattihoz képest a 25-30 százalékot is eléri a lányok aránya.
