A pótfelvételi ponthatárok kihirdetésével már azok számára is kiderült, hogy megkezdhetik-e felsőoktatási tanulmányaikat, akik második körben adták be jelentkezésüket. Nem kell elkeserednie azonban annak, aki nem jutott be idén egyetemre vagy főiskolára. Ha OKJ-s képzést választ, az előtte álló évben elsajátíthat egy szakmát, és akár a következő évi felvételihez szükséges többletpontszámot is megszerezheti.

A gazdasági helyzet alakulását és a vállalkozásokra nehezedő anyagi terheket és a munkaerő-piaci viszonyokat látva jogosan merülhet fel sokakban a kérdés, hogy vajon milyen területen érdemes manapság szakmát tanulni. Lássuk!

A gépipar súlya a magyar gazdaságban vitathatatlan, a GDP több, mint 10%-át teszi ki, de a technológia fejlődésével, és átgondolt érdekképviseleti lépésekkel ez az arány a jövőben tovább növelhető – hangzott el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Gépipari workshop-ján. A kerekasztal beszélgetésen résztvevő szakértők hangsúlyozták, hogy ehhez elengedhetetlen a szakképzés fejlesztése, és a képzett munkaerő Magyarországon tartása, valamint a célzott beszállítói támogatások megvalósítása a valós igények tükrében.

Szakképesítéssel nem rendelkező is árusíthat a 200 négyzetméter alatti, vasárnap is nyitva tartó egyes típusú üzletekben a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent nemzetgazdasági miniszteri rendelet szerint.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte, hogy a 2016/17-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak. Az intézményekben az érettségivel szakmát, plusz egy éves képzéssel pedig technikusi minősítést is szereznek majd a diákok.

A hallgatókkal foglalkoztatói jogviszonyt kialakító cégek a jövőben jogosultságot szerezhetnek a szakképzési hozzájárulásra a kormányzati tervek szerint. Ennek mértéke még nem ismert.

A kormány hatályon kívül helyezné az utazásszervezők szakmai minősítő vizsgájáról szóló rendeletet, helyette felsorolná azokat a szakképesítéseket, amelyekkel betölthetők ezek a munkakörök – az erről szóló rendelet tervezete a kedden jelent meg a kormány honlapján.

Az elektromos háztartási cikkek és háztartási kisgépek, a számítógépek és szoftverek, a számítógép-alkatrészek, valamint a telekommunikációs cikkek szakképesítés nélkül is árusíthatók, továbbá a kávézó, eszpresszó és büfé felszolgálóinak sem lesz szükségük szakképesítésre - az erről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezete kedden jelent meg a kormány honlapján.

Sokak számára a legnépszerűbb újévi fogadalom a fogyással vagy egészséges életmóddal kapcsolatos, és csak ezután következnek a munkához, karrierhez kötődő elhatározások. Pedig nagyon nem mindegy, milyen karriercélokat tűzünk ki az új évre, hiszen az időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, és a munkánk alapvető hatással van az egészségünkre is. Érdemes tehát az év elején átgondolni, min változtatnánk, és mielőbb megtenni a szükséges lépéseket, kiválasztani a megfelelő képzéseket.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Fiatal Szakemberek Európa Bajnoksága (EuroSkills) 2018. évi versenyének Magyarországon történő megrendezésére pályázatot nyújt be a WorldSkills Europe nemzetközi szervezethez.

Világszerte okoz problémát, hogy a képzett munkaerő iránti igényt a munkaerő-kínálat képtelen kielégíteni. Egyszerűen nincsen elegendő megfelelően képzett szakember, ez pedig bevételkiesést okoz, rontja a produktivitást, és akadályozza a cégek növekedését.

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szakképzési díjat alapított, amellyel a fiatalok gyakorlatorientált szakmai képzésének minőségét előmozdító, példaértékű kezdeményezéseket és megoldásokat szeretne elismerni Magyarországon.

Idén főként gépész-, villamos-, valamint vegyészmérnökök, emellett lakatosok, forgácsolók és hegesztők lehetnek a legkeresettebbek a magyar munkaerőpiacon, vagyis ezekben a szakmákban nőhet leginkább a munkavállalók száma - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK-GVI) munkaerő-piaci prognózisából.

Az államilag támogatott képzés megszüntetése ellenére is népszerű a kereskedelem és marketing szak. Mivel nincs állami támogatás, így a képzés teljesen piaci alapú.

A napokban benyújtott törvényjavaslat újra lehetővé tenné a társaságok számára, hogy gyakorlati képzés vállalása esetén a saját munkavállalók képzésére fordított költségeik egy részét elszámolhassák. A részletekről Bodnár Andrea a UCMS Group Hungary szakértője beszél.

A jogalkotó teljesen felkavarta a felnőttképzés állóvizét, mivel új szakképzési törvényt alkotott (2011. évi CLXXXVII. törvény), és újraszabta az Országos Képzési Jegyzéket [150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet]. A HR Portál cikkében  sorra veszi a legfontosabb változásokat, és hogy mire kell figyelniük a képző intézményeknek.

A pályaválasztás és az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései felnövést erősíti. A fiatalok döntő része nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak. Hiányzik az önismeret, az információ, a jövő-, és pályaismeret.

A felsőoktatási törvény módosítását követően sokan számítottak arra, hogy a felsőoktatási/felsőfokú szakképzések (FSZ) iránt megnő a kereslet. Ha valaki jobban fizető állásra, nagyobb karrierre, előmenetelre, közép/felsővezetői pozícióra vágyik, akkor érdemesebb az alapképzést választania.

Az ígéretes munkatársak kiemelt figyelemmel kísérése, előrelépési lehetőség nyújtása és karrierterv készítése a kisebb cégek esetében is jól működő stratégia, sőt sok esetben az egyetlen mód arra, hogy a multik által kínált, a kisebbek számára általában vállalhatatlan feltételekkel versenyezve ezek is igazán kiemelkedő szakembergárdával dolgozhassanak.

Az információk hiánya, az oktatási, képzési módszerek elavultsága közvetlenül hat nemcsak a vállalatok túlélési esélyeire, hanem a vállalkozói és munkavállalói réteg utánpótlására, nem utolsósorban pedig a magyar gazdaság egészére is.

Békéscsaba és Arad térségében határ menti euro-vállalkozó felnőttképzési program indul, a projekt a magyar-román határ menti együttműködés keretében valósul meg, a nyitó rendezvényt kedden tartották Békéscsabán.

Az információk hiánya, az oktatási, képzési módszerek elavultsága közvetlenül hat nemcsak a vállalatok túlélési esélyeire, hanem a vállalkozói és munkavállalói réteg utánpótlására, nem utolsósorban pedig a magyar gazdaság egészére is.

Bár a magyar vállalatok többsége kisebb büdzséből gazdálkodhat, mint tavaly, és 40 százalékuk teljesen befagyasztotta az új munkaerő felvételét, a megkérdezettek egyharmadánál szükség lenne jól képzett pénzügyi és IT szakemberekre. A Randstad kutatásából az is kiderült, hogy a legnagyobb szórás a marketing/értékesítés területén dolgozók fizetésében van.

A szakmunkás, a gépkezelői és a mérnöki állásokra találnak legnehezebben munkaerőt a cégek Magyarországon, de a jó sofőr és könyvelő is hiánycikknek számít. A cégek több mint ötödének súlyos gondot jelent a szakemberhiány.

Ötpontos tervet ajánl a kormányok, nemzetközi szervezetek és multinacionális vállalatok figyelmébe, ajánlásként foglalkoztatáspolitikájuk kialakításához a Hays és az Oxford Economics nemzetközi gazdaságkutató intézet. Az általuk közösen megjelentetett „Creating Jobs in a Global Economy 2011-2030" című jelentés megállapításai alapján, illetve tekintetbe véve a foglalkoztatás területén az elkövetkező 20 év során várható óriási, de kiegyensúlyozatlan növekedést. Meggyőződésük, hogy ha a kormányok és a vállalatok ezt a kérdést nem stratégiai módon közelítik meg, elszalasztják a kínálkozó munkaerőpiaci lehetőségeket, és a nehézségek globális szinten megsokszorozódnak.

A szociális gazdaság működtetésében felhalmozott európai szintű tapasztalatokon alapuló képzés kidolgozásában vesz részt a Budapesti Gazdasági Főiskola. A 2010 őszén indult ARIADNE projekt utolsó szakaszába ért, az oktatási anyagot kidolgozó nemzetközi konzorcium március 29-én, Budapesten véglegesíti a képzés tartalmát. A sikeres magyarországi adaptációt követően a Főiskola feladata a képzési anyag közép-kelet-európai terjesztése lesz.

Mikro- és kisvállalkozások munkavállalóinak és alkalmazásban álló tulajdonosainak továbbképzése kezdődik az ország 18 megyéjében az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) szervezésében, az ipartestületek bevonásával európai uniós és magyar állami támogatásból - jelentette be Hancz István, az Iposz alelnöke a projekt országos nyitókonferenciája előtti sajtótájékoztatón.

A Szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló Törvény 2012. január 1-től lépett hatályba, ami alapjaiban változtatta meg a szakképzési hozzájárulás rendszerét. Az ÉVOSZ szakmunkástanulók gyakorlati képzésével foglalkozó tagszervezetei a szakképzés rendszerével kapcsolatban több alapvető, koncepcionális kérdést fogalmaztak meg.

Az új oktatási és szakképzési törvény egyértelmű irányt szab a fiatalok iskoláztatására. Az állam azt szeretné, ha minél többen szakmát tanulnának, manuális képességeik hasznosításával jelennének meg az álláspiacon. A HR Portal annak járt utána, vajon milyen lehetőségei vannak ma azoknak, akik a két kezük munkájából szeretnének megélni, illetve milyen buktatókkal kell megküzdenie annak, aki ragaszkodik hivatásához.

Március elsejétől elérhetővé válik egy, a szakképzési hozzájárulás alternatívájának is tekinthető, bértámogatással kiegészülő uniós pályázati forrás, amelyet ezúttal a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett már a nagyvállalatok is igénybe vehetnek. Az ÁSZ szerint komoly gondok vannak a szakképzési hozzájárulás rendszerével, míg a képző cégek attól félnek, hogy eltünhetnek a szükséges képzések.

A kedvező finanszírozási lehetőségek szűkülése miatt az elmúlt éveknél is nehezebb időszak elé néznek a képzési piac szereplői, hiszen ha a válság ellenére talpon is tudtak maradni, az eddiginél erősebb versenyben kell helytállniuk. Az egyik oktató cég azt jósolja, nemcsak a felesleges, hanem az égetően szükséges szakmai képzések egy része is eltűnhet. A vállalatok számára még fontosabbá válhat a tréningek megtérülése, illetve erősödhetnek a belső képzések.

A szakképzési hozzájárulás felhasználásának hatékonyságával és eredményességével kapcsolatban komoly problémák merültek fel, ami a szabályozásban, valamint az ellenőrzések végrehajtásában rejlő hiányosságokra vezethető vissza - többe között ez a megállapítás is szerepel az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a szakképzési hozzájárulás felhasználásáról szóló legfrissebb vizsgálatának összegzésében.

A Magyar Nemzet információi szerint a jelenlegi négyről egységesen három évre rövidítenék a szakképzést, és a képzésen résztvevők mindhárom évfolyamon tanulnának szakmai tárgyakat.

A fiatal munkanélküliek 20%-a képzetlen, vagy alulképzett az Európai Unióban, miközben nő azoknak a felnőtt dolgozóknak a száma, akiknek vissza kell térniük az iskolapadba, hogy bővítsék szakismereteiket - derült ki a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a EURASHE, azaz a gyakorlatorientált felsőoktatási intézmények európai szövetsége által a napokban tartott, a felsőfokú szakképzések helyzetét vizsgáló közös konferenciáján.

Akad olyan városa, térsége az országnak, ahol képesek előre látni, megtervezni a helyi gazdaság várható szakemberigényét, s ha már ezt tudják, akkor arra is áldoznak, hogy a képzés lépést tartson a kereslettel - mintegy odacsábítva a befektetőket.