Az elmúlt néhány évben minden korábbinál többen érdeklődtek a pályamódosítás iránt, és a fiatalokra is nagy teher nehezedik a pályaválasztás kapcsán – számol be a www.ruander.hu. Egyre többen döntenek úgy, hogy érettségi után szakmát tanulnak, és nem teszik ki magukat további négy-öt éves tanulási periódusnak. A háttérben nem csak a növekvő felsőoktatási költségek állnak, hanem az a negatív tapasztalat is, amellyel sok friss diplomás szembesülni kénytelen, hogy korántsem biztos, kapnak is majd végzettségüknek megfelelő munkát.
A túlképzettség azonban legalább olyan komoly probléma hazánkban, mint a megfelelő szakképesítés hiánya. A munkaerő-piaci helyzetet vizsgálva, a KSH adatai alapján, egyértelműen elmondható, hogy sok esetben éppen a szakmunka az, amire nagy szükség lenne, és bár szép számmal képezzük ki diplomásokat, de az alacsonyabb végzettséget igénylő szakmákban mégis hiány tapasztalható. Érdemes tehát a választás során a szerint is gondolkodni, hogy mely szakterületeken mutatkozik manapság nagy kereslet. A KSH adatok egyértelműen kimutatják, hogy a 2014-ben hiányszakmaként tartották számon a következőket: ács, a bádogos, az épület- és szerkezetlakatos, a gépi forgácsoló, valamint a hegesztő. Nagy igény mutatkozik jól képzett szociális gondozó és ápoló iránt is, de a kertészek és villanyszerelők sem szűkölködtek tavaly a munkalehetőségekben.
Hazánkban egyre több világvállalat telepedik meg, ahol szinte azonnal el lehet helyezkedni a felsorolt hiányszakmákban, s ha valaki jól végzi munkáját, hosszú évekre biztos állást tudhat magáénak. Nem csak a kétkezi munkák terén voltak az OKJ végzettséggel rendelkezők rendkívül keresettek. A könyvelők mellett az asszisztensi munkakör betöltésére sem találtak sokszor megfelelő munkaerőt a cégek. Ez esetben a személyes tulajdonságok legalább olyan fontosak, mint az üzletkötői munkakör kapcsán. Nem véletlen, hogy az állásportálokat böngészve lépten-nyomon üzletkötői álláshirdetésekbe lehet botlani.
