„Tény, hogy a magyar vállalkozók jelentős része sok tekintetben alulinformált" - mondta el a Piac & Profit kérdésére Bite Barbara, a Business Coaching Team munkatársa, aki úgy látja, a megfelelő információk minden további nélkül megszerezhetők a magyar oktatási intézményekben. Hozzátette azonban, hogy az életképes vállalkozásokhoz szükséges hozzáállásra, beállítottságra, illetve az ezeket a tulajdonságokat megalapozó gyakorlati képzésre kevéssé figyelnek oda Magyarországon.
Hasonlóan vélekedett Hűvös Ágnes, a „Megoldás most" üzletfejlesztéssel foglalkozó szakértői közösség munkatársa is: „Rengeteg vállalkozó elvezetgeti a vállalkozását konkrét pénzügyi ismeretek nélkül. Sokkal komolyabb hiányosság, hogy teljesen hiányzik az igénye arra, hogy a szükséges ismereteket akár meg is szerezhetné. A stratégiai szemlélet, a hosszú távra gondolkodás hiánya sok vállalkozást még akkor is lehetetlen helyzetbe hoz, ha a működésükhöz szükséges források rendelkezésre állnának."
Véleménye szerint a gazdasági ismeretek oktatásának legnagyobb hiányossága a gyakorlati képzés elhanyagolása és az elavult tankönyvek. A képzést minél fiatalabb korban el kellene kezdeni, akár már négy-nyolc évesen is fejleszteni lehetne a szükséges készségeket. Hiába szerepel a nemzeti alaptantervben (NAT) már az 5. osztálytól a gazdasági ismeretek tantárgy, ha az alapoktatásban - legalábbis az iskolák túlnyomó részében - hiányos a pedagógusok felkészültsége, s az intézmények forráshiánya miatt nincs lehetőség a modern projektalapú, tapasztalati tanulásra. „A felsőfokú képzésben nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági ismeretek, a gyakorlati oktatás azonban ritka, mint a fehér holló, pedig szükség lenne rá - vélekedett a szakértő. - Sokan még üzleti tervet is csak azért készítenek, mert a bank vagy az esetleges befektető kéri. Sikernek a források megszerzését, nem pedig azok eredményes felhasználását tekintik."
Tragikusnak tartja az oktatás helyzetét dr. Herczeg István, a DFT Hungária vezető trénere is: „Senkit sem tanítanak meg az együttműködésre, a stratégiai gondolkodásra, és még nagyobb baj, hogy senkit sem tanítanak meg dolgozni." Úgy véli, a kkv-k egyik legnagyobb problémája a vezetői készségek hiánya mellett a munkavállalók alacsony munkakultúrája. „El lehet küldeni a vállalkozót nyelvi képzésre, lehet fejleszteni értékteremtési kompetenciáit, de ezzel még semmit sem ért el, ha egyszerűen azzal kell küzdenie nap mint nap, hogy a nyolcórás munkakezdésre pontosan beérjen az alkalmazott" - mondta el a Piac & Profinak Herczeg István.
