Ahogy egy villamos rendszerben is a „leggyengébb láncszem” határozza meg a rendszer egészének minőségét, a cég vezetésében is. Hiába a jó értékesítési stratégia, ha nincs termelékenység. Hiába jó az eladandó termék, ha a nem megfelelő pénzügyi tervezés híján elfolyik a cég bevétele.

Az Unió évek óta kulcsfontosságú kérdésként kezeli a készségfejlesztést az oktatásban, hogy a fiatalok a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő tudással felvértezve végezzenek a felsőoktatási intézményekben. A lényeg a kompetenciák átadásán, a készségfejlesztésen lenne, a cégek is jobban járnak egy kreatív, változásképes, kompetens kollégával.

Sok vállalkozás csődjét nem a piacképes termék hiánya, hanem a cég szakszerűtlen vezetése okozza. Vállalkozni tudni kell. Iskolában nem tanítják, gyakorlatban lehet csak szert tenni a tudásra, tapasztalatra, ám sok-sok veszteség árán. A tanulópénz így nagyon nagy. A cég sorsa a cég vezetőjének kezében van. A kisvállalkozás vezetőjének kell a legjobb pénzügyesnek, üzletembernek, jogásznak, könyvelési, adózási szakembernek, a legjobb vezetőnek, cégszervezőnek, HR-esnek lennie egy személyben.

A felsőoktatási törvény módosítását követően sokan számítottak arra, hogy a felsőoktatási/felsőfokú szakképzések (FSZ) iránt megnő a kereslet. Ha valaki jobban fizető állásra, nagyobb karrierre, előmenetelre, közép/felsővezetői pozícióra vágyik, akkor érdemesebb az alapképzést választania.

Az információk hiánya, az oktatási, képzési módszerek elavultsága közvetlenül hat nemcsak a vállalatok túlélési esélyeire, hanem a vállalkozói és munkavállalói réteg utánpótlására, nem utolsósorban pedig a magyar gazdaság egészére is.

Békéscsaba és Arad térségében határ menti euro-vállalkozó felnőttképzési program indul, a projekt a magyar-román határ menti együttműködés keretében valósul meg, a nyitó rendezvényt kedden tartották Békéscsabán.

A Magyar Közlönyben pénteken megjelentek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprészéből a kormány egyedi döntésével nyújtható támogatások részletes szabályai.

Az információk hiánya, az oktatási, képzési módszerek elavultsága közvetlenül hat nemcsak a vállalatok túlélési esélyeire, hanem a vállalkozói és munkavállalói réteg utánpótlására, nem utolsósorban pedig a magyar gazdaság egészére is.

A szociális gazdaság működtetésében felhalmozott európai szintű tapasztalatokon alapuló képzés kidolgozásában vesz részt a Budapesti Gazdasági Főiskola. A 2010 őszén indult ARIADNE projekt utolsó szakaszába ért, az oktatási anyagot kidolgozó nemzetközi konzorcium március 29-én, Budapesten véglegesíti a képzés tartalmát. A sikeres magyarországi adaptációt követően a Főiskola feladata a képzési anyag közép-kelet-európai terjesztése lesz.

Mikro- és kisvállalkozások munkavállalóinak és alkalmazásban álló tulajdonosainak továbbképzése kezdődik az ország 18 megyéjében az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) szervezésében, az ipartestületek bevonásával európai uniós és magyar állami támogatásból - jelentette be Hancz István, az Iposz alelnöke a projekt országos nyitókonferenciája előtti sajtótájékoztatón.

Nyílt napot tart a Big Five Akadémia október 26-án. A saját bevallása szerint a gyakorlatot középpontba helyező képzési hely néhány bemutató előadása ez alkalommal bárki számára ingyenesen elérhető. Érdemes élni a lehetőséggel.