Az Unió évek óta kulcsfontosságú kérdésként kezeli a készségfejlesztést az oktatásban, hogy a fiatalok a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő tudással felvértezve végezzenek a felsőoktatási intézményekben. A lényeg a kompetenciák átadásán, a készségfejlesztésen lenne, a cégek is jobban járnak egy kreatív, változásképes, kompetens kollégával.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
„A munkaerő-piaci visszajelzések itthon is azt mutatják, hogy a tárgyi és gyakorlati tudás mellett bizonyos készségek megléte elengedhetetlen a sikeres munkavállaláshoz. A magyar felsőoktatásnak is el kell mozdulnia ebbe az irányba, hogy olyan pályakezdő fiatalokat indítson útjukra, akik minden téren meg tudnak felelni a munkaerőpiac kihívásainak.” – hangsúlyozta egy sajtóbeszélgetésen Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségének tagja.
Vass László úgy véli, a mai politikai és gazdasági környezetben az egyetemek és főiskolák elsősorban arra figyelnek, hogy megszerezzék a hallgatókat, lobbizzanak az állami helyekért, finanszírozást biztosítsanak a kifizetésekre. Ezen erőfeszítések mellett azonban kiemelten fontos, hogy az intézmények figyeljenek a hallgatók hosszú távú igényeire, biztosítva számukra a sikeres munkavállaláshoz szükséges képzést. Nem szabad, hogy a felsőoktatás eltávolodjon a munkaerőpiactól, ennek következtében a végzettek ugyanis egy üres térben találhatják magukat diploma megszerzését követően – hangsúlyozza a rektor. Külön nehézség, hogy a világ hihetetlenül gyors fejlődésének köszönhetően a most tanulóknak sokszor ma még nem is létező pozíciókat kell betöltenie, feladatokat ellátnia. Ehhez a szaktudás mellett rugalmasság, kreativitás és magabiztosság is kell.
Hogy ismerjük fel a kompetenciák meglétét?
A jelentkező kommunikációs képességéről, vagy esztétikai érzékéről árulkodik a motivációs levél vagy az önéletrajz, de az is, hogy milyen kérdéseket tesz fel az interjún. Léteznek előre elkészített kompetenciamérő tesztek, de ezek általában alkalmazásához szükség van szakember segítségére. Azt is pontosan kell tudnunk, hogy mit kívánunk mérni velük, másféle teszt való tömeges toborzásra, mint mondjuk vezető felvételre, elő szelekcióra vagy a három legjobb jelölt közötti választásra. Magyarországon a legismertebbek az SHL (Klein Sándor fejlesztése) az amerikai licenszet adaptáló Profiles és a svéd licensz alapján dolgozó Captain Hungary tesztjei. A legolcsóbb értékelést pszichológusok 5-10 ezer forintért kínálják, a nemzetközileg és hazailag is validált kompetenciaértékelések személyenként 50-150 ezer forintért elérhetőek.
„Marketing területen például a munkaadók számára kiemelten fontos, hogy olyan munkavállalókat alkalmazhassanak, akik ismerik a fő marketing, reklám, pr folyamatokat, tudják, mit kell csinálni, tudnak döntéseket hozni és marketingtervet összeállítani. A kommunikációs készségek elengedhetetlenek, a pályakezdőknek magabiztosaknak kell lenniük szóban, érthetően, lényegre törően kell fogalmazniuk írásban. Nagyon fontos az együttműködés képessége, ami például tréningek segítségével fejleszthető, aktivizálható. Mindezt pedig angolul is tudniuk kell – nyilatkoztaPapp-Váry Árpád, a BKF Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának dékánja és a Marketing Intézet vezetője.
A cégek számára sokszor nem is konkrét képzettség a lényeg, hanem az, hogy a kolléga magas szinten végezze el a rá bízott feladatot, akár tud papírt mutatni erről, akár nem. Jó példa erre, hogy a nyelvtudást sok cég már nem a vizsgabizonyítványok bekérésével, hanem inkább egy idegen nyelvű elbeszélgetéssel ellenőrzi – így egyértelműen kiderül, hogy évtizedekkel korábban szerzett vizsgáról és inaktív tudásról van szó, vagy valódi, a mindennapi munkában eredményesen használható készségről.
Kreativitás, ami fejleszthető
A gyakorlatiasságról sok intézmény beszél. Igazán azonban akkor gyakorlatorientált egy képzés, ha a diákok élő feladatokon dolgoznak, valódi cégekkel és nekik prezentálnak. Kiemelten fontos, hogy az intézmények már a képzés idején lehetőséget teremtsenek a hallgatóknak a kapcsolatok építésére, munkalehetőséget kínáljanak számukra már a tanulás mellett. A kreativitás fejlesztésében a tréningeknek, a kiscsoportos műhelyeknek és a játékos csoportos feladatoknak, szakspecifikus fejlesztőtantárgyaknak kiemelt szerepet kell szánni. Elengedhetetlen olyan új technikák alkalmazása, eszközök használata az oktatásban, amelyek másfajta gondolkodást és feldolgozást igényelnek.
A kreativitás versenyelőny
A kreativitás, vagyis annak a képességnek a fejlesztése, hogy meglévő dolgok összegzéséből valami újat legyünk képesek létrehozni, a problémákra újszerű válaszokat adni, az Európai Unió számára is kiemelten fontos versenyképesség növelő tényezőként jelennek meg. A 2020-ig megvalósítandó, Európai Uniós oktatási és képzési stratégiai keretrendszer négy, hosszú távú célja között szintén szerepel a kreativitás, beleértve a vállalkozói készségek fejlesztése az oktatás minden szintjén.
Ausztriában a csoportok létszámának 25 főre redukálását tartják fontosnak, a kiscsoportos munka, gyakorlatorientált képzés jelentőségét hangsúlyozzák. Lettország és Olaszország a digitális oktatási környezet, e-tanulás, valamint a tehetségtámogatás hangsúlyozása mellett a tréningrendszer bevezetését is célul tűzte ki, utóbbit Németország is szorgalmazza. Írországban készségcsoportokra felépített oktatási rendszerben gondolkodnak, az életkornak megfelelő készségek fejlesztését tűzték ki célul: így kisgyermekkorban például többek között a kommunikáció, együttműködés, problémamegoldás; később a kritikus és kreatív gondolkodás, személyes hatékonyság, csapatmunka; majd pedig az önmenedzselés fejlesztésére fókuszálnának. Az írek emellett kiemelten fontosnak tartják a munkáltatók és az oktatási szektor közötti kapcsolatépítést, évente mintegy 12000 diák vesz részt a Diák Vállalkozás című versenyen.
A BKF 2012-ben egy Európai Uniós támogatásból megvalósuló projekt keretében végzett kutatást hallgatói és oktatói körében, hogy mit jelent számukra a kreativitás munkájuk és mindennapjaik során. A felmérés nem reprezentatív, de érdekes következtetések vonhatók le belőle. Ahogyan Európa több országában is, így a hazai válaszadók is pozitív megállapításokat társítanak a kreativitáshoz: dinamikát, könnyedséget, sikert, önmegvalósítást, szárnyalást, örömöt, elégedettséget. A legtöbben a kreativitást úgy definiálták, mint valami új, valami értékes létrehozását, az alkotás szeretetét, megoldást váratlan problémákra. Mint olyan ’tudás’, amely értékesebbé, színesebbé teszi a világot, másképpen gondolkodni és új utakon járni.
Kiemelkedő a szakmai gyakorlatok szerepe is, mivel ez teremt lehetőséget a valós szakma, a munkakörülmények megismerésére a fiataloknak. Ugyanakkor a cégek számára is egyértelműen megéri gyakornokot foglalkoztatni, így ugyanis egy kkv-nak is lehetősége lehet olyan tehetségek „levadászására” és további kinevelésére, akiket egyébként a magasabb fizetésekkel kecsegtető multik jó eséllyel beszippantanának. (Támogatás kérhető a gyakornokok fizetésére. Erről itt olvashat bővebben.)
A cégeknek különösen a nehéz gazdasági helyzetben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az igazán tehetséges munkavállalók felkutatására – hangsúlyozta a Piac&Profit kérdésére példákat Lukács Zsolt, a Telkes Kft. ügyvezetője. Az átlagos ismeret sok esetben kevés, a cégeknek nem csak biztos szaktudásra, de önálló munkára képes, rugalmas, kreatív emberekre van szüksége minden területen.
A szakemberek véleménye szerint mára az is jól látható, hogy a generációváltás előtt álló hazai kkv szektor felkészül arra, hogy a fiatalok vegyék át a terepet. A BKF hallgatóságának egy jelentős része olyan családi vállalkozások második generációs tagja, ahol már egyértelműen látják, hogy a kisebb cégeknek is fel kell készülnie a hálózatos, modern világban való működésre, amelyet cégen belül szeretnének biztosítani maguknak.
A témáról részletesen olvashat a Piac&Profit magazin februári számában!
