1. Tartsák nyitva a nemzeti határokat a szakképzett munkaerő vándorlása számára
A Hays és az Oxford Economics közös jelentése arra mutat rá, hogy a szakképzettség és a munkaerő komoly mértékű vándorlása nélkülözhetetlen lesz a fejlett és a fejlődő világ között, mindkét irányban. A fejlődő világnak több ezer szakképzett mérnökre lesz szüksége az Egyesült Államokból és Európából, miközben óriási lesz a kereslet egészségügyi dolgozók iránt a másik irányban. A munkaerővel kapcsolatos protekcionizmus csak nehézségeket fog okozni, és végül gátolni fogja a világgazdasági növekedést.
Magyarországon még nem volt olyan magas a migrációt tervezők aránya az elmúlt két évtizedben. A felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik arról, hogy rövid vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre határon túlra költözne. Ahogy nő az iskolai végzettség szintje, úgy emelkedik a kivándorlási hajlandóság is. Éppen ezért fennáll az agyelszívás kockázata is a GfK Nemzetközi Elkötelezettség 2011 kutatásának szakértői szerint, ami főként a recesszióból éppen kilábalni igyekvő országokat érintené a legsúlyosabban. Például a fellendülés egyik motorjaként kezelt K+F-szektorban dolgozók harmada menne külföldre.(A kivándorlás motivációiról és a veszélyeztetett ágazatokról itt olvashat.)
2. Megállapodásra van szükség az alkalmazottak vándorlását megkönnyítő nemzetközi szabályozásról
Jelenleg a szakképzett munkaerő vándorlásával kapcsolatos szabályozásról országos, vagy legjobb esetben is regionális szinten döntenek, annak ellenére, hogy itt globális tendenciákról van szó. Ez azt eredményezi, hogy a munkaerő mozgását szabályozó jogszabályok rendszere nem egységes, és gyakran bosszantóan bonyolult, miközben nem hatékony. Azt szeretnénk, ha ezeket a kérdéseket nemzetközi szinten vitatnák meg, a G20 vagy más hasonló testület keretein belül, melynek eredménye egy olyan kódex lenne, amely megfelelően szabályozhatja a szakképzett munkaerő jelen jelentésben megjósolt, hatalmas arányú, határokon átnyúló áramlását.
Andor László a Bizottság foglalkoztatásért, szociálpolitikáért és a társadalmi befogadásért felelős biztosa épp kedden jelentette be, hogy átfogó európai uniós foglalkoztatási előterjesztés-csomagot készít az Európai Bizottság a következő hetekben, melynek középpontjában a munkahelyteremtő növekedés áll - adta hírül az MTI. Ennek az a fő magyarázata, hogy az unióban a tavaly kibontakozni látszó gazdasági élénkülés megtorpant, a tagországok nem számíthatnak arra, hogy a fellendülés mintegy automatikusan munkahelyeket hoz létre.
Az előterjesztés kulcskifejezése a dinamikus munkaerőpiac, újítása pedig, hogy az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap benne a keresleti oldal - fejtette ki a magyar biztos. Az április 19-én nyilvánosságra hozandó előterjesztés egyik legfontosabb eleme, hogy hogyan lehet az uniós alapokat a szaktudást, a képzést, a tartós munkahelyteremtést szolgáló hosszú távú befektetésekre fordítani. Szintén prioritás a mobilitás biztosítása, azaz annak elérése, hogy a munkavállalók uniószerte biztonságosan tudjanak állást váltani vagy állásukban mozogni, és továbbfejleszteni karrierjüket. A foglalkoztatási csomagban hangsúlyosan igyekeztek figyelembe venni, hogy a munkaerőpiacon a kínálat sokszor még mindig nem találkozik a keresett készségekkel, emellett az uniós piac szétszabdalt is, számos adminisztratív, nyelvi és egyéb akadályt le kell még küzdeni, hogy egységesebbé válhasson. (Az EU a hazájuknon kívül dolgozók jogainak védelmére szolgáló szabályozást is elfogadott a közelmúltban.)
3. Fektessenek be a képzésbe és az oktatásba
A Hays-Oxford Economics jelentés azt mutatja, hogy a világ munkaerőpiaca egyre inkább „homokóra-alakú" lesz, ahol a betanított munkások folyamatosan szorulnak ki a gépesített, automatizált munkahelyekről. Ennek a tendenciának az ellensúlyozása érdekében minden kormánynak és vállalatnak be kell fektetnie a munkaerő képzésébe annak érdekében, hogy az emberek megfelelő készségeket és szaktudást szerezzenek a jövőben várhatóan nagy munkaerő-igényű, fejlődő iparágakhoz. (Az EU-ban 2002 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma.)
A versenyképes munkaerő képzésének kiemelten fontos a szerepe a fejlődésben, a kiváló humánerőforrás pedig a befektetők számára is vonzó tényező. Kitűnő példa erre Svédország, amit a magas adók ellenére is a befektetésre ajánlott kategóriákba sorol az üzleti világ. Bartha Attila, az MTA Politikatudományi Intézet kutatója felmérések alapján állítja, hogy Magyarországon sem a magas adószint elrettentő a befektetők számára, hanem a humánerőforrás romló állapota, amit csak fokoz majd, hogy csökken a fejlesztésére fordított összeg.
Magyarországon az oktatási rendszer átalakítása, az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása, valamint a közismereti tárgyak oktatásának csökkentése a szakképzésben azonban a rugalmasság helyett sokkal inkább a röghöz kötés irányába hat annak ellenére, hogy az állam Magyar Munka Tervben deklarált célja a gazdaság igényeihez alkalmazkodó, rugalmas képzéskínálat és a vállalatoknak a munkavállalóik képzésére történő ösztönztése. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy nyilatkozata szerint a kosárfonáshoz nem kell ismerni az Excelt, talán mégis jobb lenne nem kihagyni. Ha ugyanis versenyképes, önálló, támogatásra nem szoruló, saját piacán megélni képes, rugalmas és innovatív vállalkozások leendő vezetőit akarjuk kiképezni, ahhoz a magas minőségű szakmai tudás mellett éppen az alapvető, a mai kor általános műveltségébe tartozó kulturális, digitális, kereskedelmi és még számos más ismeret elsajátítására van szükség.
4. Teremtsenek foglalkoztatási lehetőségeket a fejlődő világban
Az elmúlt 20 évben hatalmas mértékben nőtt a foglalkoztatottság Kínában, mivel az ottani népesség gyorsan növekedett. Azonban Kínában a munkaképes életkorúak száma tetőzni fog az elkövetkező 20 év során, és a figyelemnek máshová kell irányulnia: az indiai szubkontinensre, Latin-Amerikára és Afrikára. Ez az óriási méretű új munkaerő hatalmas lehetőséget jelent azoknak, akik meg tudják ragadni azt, új munkalehetőségeket teremtve számára, illetve potenciális elégedetlenséget és feszültségeket szülhet, amennyiben nem foglalkoznak a kapacitásával és az igényeivel.
5. Tartsák az időseket a munkahelyeken
Az elkövetkező 20 év során a fejlett gazdaságok egyre növekvő mértékben támaszkodnak majd a 60 év feletti dolgozók munkavégzésére. Sok ország, például az Egyesült Királyság már diszkrimináció-ellenes törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi az idősebbek számára, hogy munkahelyükön maradjanak és továbbra is aktív dolgozók legyenek, azonban még sok az ezzel kapcsolatos előttünk álló feladat. Tekintetbe véve, hogy számos országnak nagymértékben kell támaszkodnia az öregedő munkaerőre a jövőben, a kormányoknak adózási ösztönzőket, átképzéseket és egyéb intézkedéseket kellene fontolóra venniük, melyekkel eredményesen győzhetik meg állampolgáraikat munkával töltött éveik meghosszabbításáról. A munkaadóknak át kell gondolniuk, hogyan tudják legjobban használni az idősebb dolgozók értékes munkatapasztalatát, miközben gondoskodnak arról is, hogy tudásuk az ipar fejlődését tükrözve naprakész maradhasson.
Magyarországon viszont a munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha emelnék a fizetését - derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb adataiból. Ez nemzetközi összehasonlításban is magasnak számít. A nemzetközi adatok alapján két típus figyelhető meg: vannak olyan országok, melyek polgárait jelentősen befolyásolja a nagyobb fizetés, mások azonban inkább a munka öröméért és az állással járó megbecsülésért dolgoznának tovább a nyugdíjazás után. (A magyar társadalom egyelőre leginkább az állami nyugellátásra támaszkodik, amelynek nem látszik tisztán a hosszú távús tratégiája.)
