Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. Azonban a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban most a legpozitívabbak a megkérdezettek: mindössze 37 százalék gondolja, hogy ezek keveset érnek majd. A K&H szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac bővülhet. Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.

Minden ágazatban szükség lenne a nyugdíjas munkaerőre - derül ki abból a piaci felmérésből, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) készített megbízói körében és a DiákÉSZ elnöke ismertette az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Szakszervezetek támogatják a kormány új ötletét a nyugdíjasok foglalkoztatására. A DiákÉSZ, MMOSZ, OSZT és a VOSZ közös nyilatkozata szerint fontos lenne, hogy az aktív dolgozók tanulhassanak a nyugdíjasoktól.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását javasolja a Kósa Lajos és Harrach Péter által jegyzett, a parlamenthez már benyújtott törvényjavaslat. Az indoklás szerint ilyen módon segítenék vissza az időseket a munkaerőpiacra.

Bár a magyar vállalatok egyre nagyobb részénél komoly gond a munkaerőhiány, mégis sokan tartózkodnak az idősebb munkavállalók felvételétől. Lehetőleg egy olcsó pályakezdőt akarnak, sok tapasztalattal... Pedig az idősebb munkavállalók foglalkoztatása nemcsak a nemzetgazdaság, de a cégek szempontjából is bőven megtérül.

Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is felszólalt az MKIK gazdasági évnyitóján. Az eredmények értékelése mellett felszólalt a teljes foglalkoztatás, Paks2, az idősek foglalkoztatásának növelése mellett, valamint például az alapjövedelem koncepciója ellen.

Lassan már nem a munkavállalók versengenek az állásokért, sokkal inkább a munkaadók játszanak székfoglalóst a munkavállalóért. Ha egy cég versenyképes akar maradni, rugalmas környezetet, élményt kell kínálnia a dolgozóknak is, nem is szólva a magasabb bérekről. De nem csak ez változik. A Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő segítségével mutatjuk a legfontosabbakat!

A feltörekvő piacok fejlődése számos üzleti lehetőséget teremt azáltal, hogy ezek a gazdaságok új iparágakat hoznak létre, kapcsolatba kerülnek a világpiaccal és viszonylag fiatal lakosságuk egyre tehetősebbé válik. Ezekben az országokban egyre előnyösebb lesz vállalkozást indítani vagy letelepedni, ami vonzó a befektetések és a tehetséges munkavállalók számára - derül ki a PwC elemzéséből.

Megosztja az embereket a kötelező szülőtartásról szóló jogszabály – derül ki a 4Life Direct nemzetközi biztosításközvetítő megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek mindössze 9 százaléka véli úgy, hogy a szülők eltartása mindenképpen a gyermek feladata, a válaszadók közel fele pedig csak akkor érzi ezt jogosnak, ha a szülő megfelelően nevelte gyermekét.

A munkáltatók sok esetben találkoznak olyan munkavállalóval, akik nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy milyen korlátokat érdemes figyelembe venni ahhoz, hogy a dolgozónak a munkabére mellett az ellátása is megmaradjon. A BDO Magyarország segítségével jártunk utána a kérdésnek.

Magyarországon a többség alig várja, hogy végre nyugdíjba mehessen, aki dolgoznia idősebb korában, az viszont alig talál munkát. Mindkét oldal hozzáállásán sürgősen változtatni kell, az idősebb munkavállalók aktivitása nélkül ugyanis komoly gond lesz a gazdaságban.

A magyarok legnagyobb arányban a nyugdíjas években várható jövedelmük mértékétől, valamint a súlyos betegségektől tartanak felmérések tanúsága szerint. Nem is alaptalanok az aggályok: az MNB tanulmánya is rámutatott: csak 2030-ig biztosak a nyugdíjak. Ennek tükrében még riasztóbb adat, hogy a 18 és 65 év közötti lakosság mindössze tíz százalékának van megtakarítása.

Nem csak mennyiségi, de minőségi gondok is lesznek a munkaerővel a Adler Judit, a GKI kutatásvezetője szerint. Az idősek, nők, fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációja mellett a hatékonyság növelése lehet a megoldás, mert sok helyen egyszerűen már nincs kit felvenni.

Sem az állam, sem a cégek, sem az emberek nem tudják egyedül megoldani a jövő nyugdíjasainak biztonságát, ez közös feladat. Szükség lesz megtakarításokra, és a munka sem biztos, hogy teljesen véget ér egy adott életkor után.

Az időskori munkavállalás amellett, hogy elkerülhetetlen a mai modern társadalom gazdasági fenntarthatóságához, hozzájárulhat a teljesebb időskorhoz, csökkentheti a depresszió és az időskori demencia előfordulását az Európai Munkavédelmi Ügynökség szerint.

2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti.

A munkavállalók fele nem akar azonnal nyugdíjba vonulni, ahogy eléri a korhatárt, ezért lehetővé kellene tenni, hogy később is elmehessenek. Csakhogy ehhez a munkáltatóknak is meg kell érteniük, az idősebbek foglalkoztatása nem kihívás, hanem lehetőség.

Az idősebb munkavállalók alkalmazásának több előnye van, mint hátránya. Egyrészt nagy tapasztalattal rendelkeznek a szakterületükön, másrészt lényegesen különbözik a munkához való hozzáállásuk a fiatalokétól. Hogy ne "essenek ki a rostán" korbarát toborzási módszereket ajánlanak a Hays szakértői.

Markáns változásról tanúskodik az mtd Tanácsadói Közösség felmérése, a munkáltatók körében ugyanis egyre inkább előtérbe kerülnek az ötven feletti munkavállalók, akiket megbízhatóbbnak tartanak a fiataloknál.

A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. Mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.

A 65 év felett továbbra is munkaviszonyban maradók aránya drámaian megnőtt az elmúlt években, és ez az arány várhatóan csak tovább fog növekedni. Csakhogy közben nem szabad elfeledkezni az utánpótlásról sem.

Nincs menekvés a tény elől: a korábbi nyugdíjkorhatárokhoz viszonyítva mind többen és többen fogunk hosszabb időn keresztül dolgozni. Az idősebb korosztályt képviselő munkavállalók taníthatnak nekünk egy-két dolgot a munka világáról – ha hajlandóak vagyunk odafigyelni rájuk, sokat profitálhat karrierünk.

Magyarország egyre inkább elöregszik, a munkaerőpiacon mégis mintha ötven felett megszűnne az élet: aki ennél idősebb, már alig-alig talál pozíciót. Pedig az idősebb munkatársak higgadtsága, tapasztalata, döntéskészsége és lojalitása alapvető értéket jelen minden vállalkozásnak.

A magyarok többsége szerint nem tesz jót egy vállalatnak, ha idősebb munkavállalót alkalmaz. A Randstad Workmonitor kutatás szerint ugyan a fiatalok is nehezen találnak munkát, de még náluk is rosszabb az 55 év felettiek helyzete az álláspiacon.

A magyar gazdaság 2012-ben recessziós pályán haladt, 2013-ban magas infláció és munkanélküliség, valamint lassú növekedés, vagy akár recesszió várható. A 2013-ra idén szeptemberben várt 0,8%-os növekedést a GKI stagnálásra módosítja, mindenekelőtt a növekedés-ellenes, a befektetői bizalmat tovább erodáló gazdaságpolitika miatt.

Nem csak szociális, de gazdasági szempontok miatt sem engedheti meg magának az Európai Unió a hátrányos helyzetben lévő csoportok kimaradását a munkaerőpiacról. A 25 év alatti, a megváltozott munkaképességű vagy például a nem megfelelően képzett munkavállalók helyzetének javítása éppen ezért az egyik legfontosabb feladata a következő években az Uniónak.

Idén tavasszal a munkanélküliek létszáma 485 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,2 százalékos  munkanélküliségi rátát eredményezett. A vártnál jobb adatok elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhetőek elemzők szerint.

Ötpontos tervet ajánl a kormányok, nemzetközi szervezetek és multinacionális vállalatok figyelmébe, ajánlásként foglalkoztatáspolitikájuk kialakításához a Hays és az Oxford Economics nemzetközi gazdaságkutató intézet. Az általuk közösen megjelentetett „Creating Jobs in a Global Economy 2011-2030" című jelentés megállapításai alapján, illetve tekintetbe véve a foglalkoztatás területén az elkövetkező 20 év során várható óriási, de kiegyensúlyozatlan növekedést. Meggyőződésük, hogy ha a kormányok és a vállalatok ezt a kérdést nem stratégiai módon közelítik meg, elszalasztják a kínálkozó munkaerőpiaci lehetőségeket, és a nehézségek globális szinten megsokszorozódnak.