A magyarok többsége (56 százaléka) egyetért a kötelező szülőtartásról szóló – nyáron elfogadott, jelenleg újabb módosítás előtt álló – jogszabály lényegével, azonban azt feltételekhez kötné: 47 százalékuk csak akkor érzi a kötelező szülőtartást jogosnak, amennyiben a szülő megfelelően nevelte a gyermekét – derült ki a 4Life Direct felméréséből. A válaszadók mindössze 9 százaléka gondolja kategorikusan úgy, hogy a szülők eltartása mindenképp a gyermek feladata, míg 44 százalékuk szerint az időskori eltartásról mindenkinek magának kell gondoskodnia. A válaszok alapján a jobb jövedelmi helyzetben lévők körében elfogadottabb a jogszabály – 58 százalék –, mint az alacsonyabb státuszú válaszadók körében (55 százalék).
A szociális ellátásokról szóló törvény október végén benyújtott jogszabály-módosítási tervezete szerint nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a magánszemély vagy intézmény is követelhet a jövőben költségtérítést, amely a felnőtt korú gyermek helyett gondoskodik a rászoruló idős szülőről. Az ellátott gyermeke tehát köteles lesz fizetni a szülei ellátásának díját a bentlakásos intézménynek, ha a szülő nem rendelkezik jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal, és a nyugdíja nem fedezi az ellátása költségeit. Mindez annak fényében érdekes, hogy a kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 4 százaléka helyezné el idősotthonban hozzátartozóit, 66 százalékuk pedig egyáltalán nem gondolkodik ezen. Az idősotthoni elhelyezés iránti hajlandóság a vidéki városokban a legalacsonyabb, ott a válaszadók 71 százaléka egyáltalán nem gondolkodik hozzátartozói otthonban való elhelyezésén. Más a helyzet azonban, ha saját magunk jövőbeli ellátásáról van szó: a válaszadók 10 százaléka nagyon is elképzelhetőnek, 52 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy időskorában szükség esetén bentlakásos otthonba költözzön.
A szülőtartásnak nincsen jogszabályban meghatározott összege – hívja fel a figyelmet a 4Life Direct. Ha arról nem tudnak a felek megegyezni, a bíróság három tényezőt vizsgál meg: a szülő vagyoni helyzetét, a gyermektartási képességét és a szülő érdemtelenségét, azaz hogy ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte gyermekét. A szülőtartás összege legfeljebb a gyermek jövedelmének a feléig terjedhet.