Míg a magyarok többsége támogatja, hogy a munkaadója 25 éves vagy ennél fiatalabb pályázót vegyen fel az üres pozíciókba, az 55 év felettiek alkalmazását a válaszadók 65 százaléka elutasítaná – derül ki a Randstad Workmonitor 2013 tavaszán felvett adataiból. Ez nemzetközi szinten a harmadik legmagasabb eredmény – nálunk csak a csehek és a szlovákok elutasítóbbak az idősebb munkavállalókkal szemben, de a különbség mindössze 1-2 százalék.
Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 96 százaléka gondolja úgy, hogy az 55 évesnél idősebbek nehezen találnak új állást, és 90 százalék szerint a nyugdíj előtt állóknak gyakran kell elvállalniuk a végzettségüknél alacsonyabb szintű munkát. „A kutatás alapján a magyar fiataloknak is gondot jelent az elhelyezkedés, de a válaszadók az 55 évesnél idősebbek helyzetét még a pályakezdőkénél is borúsabbnak látják” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
Csak a tudás számít
A válaszadók véleményét igazolják a munkaerő-piaci statisztikák is: az Eurostat adatai szerint 2013 első negyedévében az 55 év feletti álláskeresőknél 52 százalékos volt a hosszú távú munkanélküliség, míg a fiataloknál csak 28 százalékos. „A teljes munkanélküliség jóval nagyobb a fiatalok körében, így a 44 ezer idősebb munkavállalóval szemben 92 ezer pályakezdő keres jelenleg is munkát – árnyalta a képet Baja Sándor. – Kétségtelen ugyanakkor, hogy a fiatalok a rugalmasságuknak köszönhetően könnyebben és gyorsabban találnak állást.” (Egyébként évi 500 milliárdba kerülnek a munkanélküli fiatalok.)
Szükség pedig lenne rájuk
Az időskori népességben rejlő lehetőségek kiaknázása sürgető társadalmi kihívássá vált az elmúlt években. Az Európai Unióban az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája majdnem elérte az 50 százalékot 2011-ben, míg hazánkban az idősebb korosztály mindössze 36 százaléka aktív munkavállaló. Drasztikus csökkenő tendencia figyelhető meg továbbá Magyarországon: az 55-59 közöttiek 54 százaléka, míg a 60-64-es korosztály pusztán 14 százaléka tartozik a foglalkoztatottak táborába.
„Kiemelten fontos az időskorúak munkavállalási lehetőségeinek növelése, hiszen elöregedő társadalmunkban a gazdasági növekedés egyik alappillére lehetne az idős munkaerő. A munkaerő-piaci kérdéseken túl az időskor lélektani vonatkozásaira, a rekreációra és az élethosszig tartó tanulás lehetőségeire, vagyis az aktív időskori kultúra kialakítására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.” – mondta el Dr. Farkas Julianna dékán-helyettes, a Budapesti Gazdasági Főiskola Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet napokban rendezett aktív idősödéssel és szolidaritással foglalkozó konferenciája kapcsán.
