Tovább mérséklődött a háromhavi munkanélküliségi ráta.

Bár nem ebben az időszakban a legszélesebb a kínálat a munkáltatói oldalon és lassul a kiválasztás folyamata is, de jellemzően nem húzzák le a rolót a vállalkozások.

4 millió 749 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék.

A magyarok jelentős része még kergeti az álmot, mivel többségük nem az őket leginkább kielégítő munkakörben dolgozik.

4,4 százalékon a munkanélküliségi ráta.

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

A KSH adatai szerint mintegy 220 ezer munkanélkülit tartanak nyilván Magyarországon, az üres álláshelyek aránya pedig 2,3 százalék.

Több mint 4,7 millióan dolgoztak, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékon állt februárban. 

A munkavállalók fele váltana, az álláskeresők közel harmada pedig elhagyná a pályáját is.

A magyar munkavállalók bizalmi attitűdje 2023-ban kiegyensúlyozott és stabil volt, idén akár már javuló tendenciára is számíthatunk.

2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti a munkaerőpiaci aktivitás növelését.

Az általános lassulás ellenére a főváros egyik kiemelkedően fontos innovációs központjában, Kőbányán jelenleg is számos pozícióba keresnek új munkatársat.

A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, de még növekedett is.

Kijöttek a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok.

Három vármegye kivételével mindegyikben nőtt a jelentkezések száma az előző év azonos időszakához képest, átlagosan 25,7 százalékkal.

Új csúcsra nőtt a foglalkoztatottság.

Júliusban 32 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy éve, miközben a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékon állt.

Könnyű belefutni nem megfelelő munkákba is.

Az Egyesült Államokban 11 ezerrel, 239 ezerre csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma a múlt héten.

Júniusban 3,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta.

Minden negyedik állásajánlatot visszautasítanak.

2023 második negyedévében tovább erősödött munkavállalói aktivitás a hazai munkaerőpiacon.

A felmondási hullám világszerte folytatódik.

Nem kell létszámleépítésektől tartani a hazai nagyvállalatoknál.

Függetlenül attól, hogy közös megegyezéssel vagy rendes felmondással szűnik meg a munkaviszony.

Továbbra is csúcs közelében a foglalkoztatottság.

A tavalyi negyedik negyedévben rekordszintre, 1,98 millióra emelkedett Németországban a betöltetlen álláshelyek száma.

Valóban érinti a magyar munkaerőpiacot a világszerte észlelt tömeges önkéntes felmondási hullám?

Az évtizedek óta nem látott áremelkedés miatt a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt jelentős béremeléssel számolnak az idei évben.

Magyarország minden vármegyéjében emelkedett a meghirdetett állásokra leadott jelentkezések száma tavaly a negyedik negyedévben.

2023 első negyedévében a hazai munkáltatók 32 százaléka tervezi csökkenteni munkaerő-állományát, miközben csupán 22 százalékuk jelez előre bővítést.

Évek óta kongatják a vészharangot a szakmai szervezetek.

Novemberben nem változott a rekordalacsony munkanélküliségi ráta.

Reprezentatív kutatásban vizsgálta meg a Profession.hu, hogy mi igaz az álláspiacon legaktívabb három generáció egymásról alkotott sztereotípiáiból.

A munkanélküliek  száma 176 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. 

A foglalkoztatásban még nem történtek drasztikus változások.

Németországban egyre többen veszítik el a kedvüket a munkától a Yougov közvélemény-kutató intézet felmérése szerint.

4 millió 714 ezer foglalkoztatott mellett 3,5 százalékos volt a munkanélküliség júliusban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A munkanélküliség trendje néhány éve ellenkezőjére billent, ma már sokkal inkább munkaerőhiányról beszélhetünk, a cégek nehezen tudnak megfelelő, tehetséges, képzett munkaerőhöz jutni. A magas foglalkoztatási szintnek, illetve az álláshirdetések tömkelegének köszönhetően nem tehetik meg a munkáltatók, hogy beállnak a sorba, hiszen sikert csak úgy érhetnek el, ha kommunikációs stratégiájukkal kitűnnek a tömegből.

Magyarországon jelenleg a munkaképes korú emberek közel 75 százaléka rendelkezik munkahellyel, a munkaerő 70 százalékát a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják. Míg hosszú évekig, évtizedekig azt hallottuk, hogy a gazdasági szektor egyik legjelentősebb problémája a munkanélküliség, ma a munkaerőhiány okozza a legtöbb fejtörést a vezetők számára.

Májusban a munkanélküliek száma 169 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt, a foglalkoztatottak száma pedig elérte 4 millió 686 ezer főt.

A PwC globális felmérésében megkérdezett munkavállalók közül minden ötödik dolgozó nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg munkahelyet vált a következő 12 hónapban. Több mint egyharmaduk tervezi, hogy fizetésemelést kér, az anyagi elismerés mellett azonban a munkahelyi kiteljesedést is ugyanolyan fontosnak tartják. A képzett munkavállalók nagyobb valószínűséggel kérnek előléptetést és fizetésemelést. A PwC 44 ország több mint 52 000 munkavállalója körében végzett kutatásából - mely során 500 fős magyar mintát is vizsgáltak - az is kiderül, hogy a hazai munkavállalók mindössze 33 százaléka elégedett a munkájával, míg globális szinten ez az arány 71 százalék.

Támogatott képzéseket indítanak számukra.

Továbbra is tart az álláshirdetések számának növekedése, folyamatosan keresik az új munkavállalókat a cégek az ország minden megyéjében – mutat rá a Profession.hu első negyedéves jelentése. A tavalyi év azonos időszakához képest idén 66 százalékkal több állást hirdettek meg a portálon keresztül.

Egy friss kutatás szerint a következő negyedévben a hazai munkáltatók 32 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Az álláskeresők különösen az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média, illetve a nagy- és kiskereskedelmi szegmensekben számíthatnak élénk munkaerőkeresletre.

51. alkalommal rendezik meg a Műegyetemi Állásbörzét, itt villamosmérnököt és gépészmérnököt keresnek a legtöbben.

Egy friss felmérés szerint munkaerőhiányra számít a vállalkozások többsége, nagy részük szerint még súlyosabb is lesz a helyzet.

Az új állás keresésének legerősebb indoka a nem megfelelő fizetés - derül ki a Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss közvélemény-kutatásból. A válaszadók jelenleg nagyjából fele-fele arányban gondolkoznak munkahelyváltáson. A főként fiatalok által kitöltött felmérésből az is kirajzolódik, a munkavállalók igénylik az innovatív megoldásokat, átlagosan leginkább a négynapos munkahétnek és a rendszeres közösségépítő programoknak örülnének.