A Profession.hu országos lefedettségű kutatásából kiderült, hogy tízből négy magyar álláskereső lépett már ki valaha egy munkaerő-felvételi folyamatból, lemondva a kiszemelt pozícióról, negyedük pedig már az elején, a jelentkezés elküldését követően döntött így. Mindezt annak ellenére, hogy sok esetben már maga a jelentkezés is jelentős energiabefektetéssel jár, hiszen számos szakmánál és munkáltatónál ez legalább egy önéletrajz és egy kísérő- vagy motivációs levél elkészítését igényli, ami szakmai portfólióval, ajánlólevelekkel, hivatalos dokumentumok összegyűjtésével is bővülhet.

Ennél jelentősen több energiát invesztálnak az álláskeresésbe azok, akik ezen a körön túljutnak és a próbamunka elkészítésénél adják fel (a felvételi folyamatból valaha kilépett munkakeresők 11 százalék-a tett már így), de ennél gyakoribb, hogy a jelöltek a személyes interjún nem jelentek meg (29 százalék), 14 százalékuk pedig a második körös feladatot nem készítette el.

A kommunikáció terén biztosan van hová fejlődni, hiszen a pályázati folyamatból menet közben kilépők sokszor szó nélkül tűnnek el: csak minden második (54 százalék) válaszadó jelezte a vállalatnak, hogy nem tart tovább igényt a lehetőségre.

„Nem elenyésző azon munkavállalók száma sem, akik az egész felvételi folyamaton végigmennek, elkészítik és elküldik a pályázathoz szükséges teljes csomagot, majd a végén meggondolják magukat. Azoknak, akik valaha félbehagyták a pályázatot, ötöde akkor tette ezt, amikor már övé volt a kiszemelt állás: 5 százalék a szerződés aláírásakor nem jelent meg, míg 14 százalék már a hivatalos belépési procedúrán is átjutott, de a véglegesítése előtt, a próbaidő alatt kilépett” – mondta el a kutatás tanulságait Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.