Kiégés, kultúrasokk, karrierhiány – mi áll a fluktuáció mögött?
„A fluktuáció mértéke iparáganként jelentős eltéréseket mutat. A legmagasabb elvándorlási arány jelenleg a gyártásban, az autóiparban és a logisztikai szektorban tapasztalható” – mondja Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője. Kiemeli: a fizikai dolgozók gyakran gyorsan, akár már pár ezer forintos bérnövekedés miatt is váltanak. A szellemi munkavállalók esetében a cégkultúra és a munkakörülmények nagyobb szerepet játszanak a döntésben. A technológiai szektorban is érzékelhető a fluktuáció, különösen a fiatalabb generációk körében, akik gyorsabb karrierépítést és rugalmasabb munkakörnyezetet keresnek. Ezzel szemben az adminisztratív és pénzügyi szektorban a fluktuáció valamivel alacsonyabb, de itt is megfigyelhető a kiégés és a fejlődési lehetőségek hiányának hatása.
Élményre, fejlődésre és megbecsülésre vágynak a munkavállalók
A fluktuáció legfőbb oka a magyar munkaerőpiacon a szakképzett fizikai munkaerő hiánya, a versenyképes bérekért folytatott harc, valamint a munkakörülményekkel kapcsolatos elvárások növekedése. „Az 5–6 százalékos elvándorlási arány még elfogadható, de a 20–25 szálékos cserélődés már komoly problémát jelez és vállalati szinten kell feltárni az okait” – véli a szakértő.
A fluktuáció mögött olyan belső szervezeti okok húzódhatnak meg, mint például a nem versenyképes bérstruktúra, a vezetői kommunikáció hiánya vagy gyengesége, a túlterheltség vagy a kiégés. A karrierút hiánya vagy átláthatatlansága, a munkavállalói visszajelzések figyelmen kívül hagyása vagy a nem megfelelő onboarding folyamat szintén hozzájárulhat a munkaerő elvándorlásához.
