Öt év alatt 24 százalékkal nőtt a munkavállalók száma, míg a fluktuáció erős csökkenést mutat 2019-hez képest.

Mérséklődött a fluktuáció, de nem hoz megkönnyebbülést.

A vállalatok visszafogott toborzással működtek az elmúlt időszakban a változékony gazdasági környezet miatt.

Jelentősen átalakult a HR szakma döntéshozatali folyamata az elmúlt években, jellemzően gyorsan és jelentős mértékben hatnak az iparágra a gazdasági környezet változásai.

Újra a járvány előtti szinten, 32 százalék volt az átlagos fluktuáció Magyarországon 2021-ben. Amellett, hogy mélyült, kiszélesedett és a fehérgalléros dolgozók között is nagymértékben emelkedett az elvándorlás – derül ki a HR-Evolution Kft. országos fluktuációkutatásából. Szakértői prognózis szerint idén várhatóan tovább nő a fluktuáció mértéke.

Jelentősen megugrottak a bérek, újra a járvány előtti szinten az elvándorlás, miközben egyre irreálisabb igények jelentek meg a jelentkezők körében. Mindez komoly kihívás elé állítja a munkáltatókat, ha meg akarják szerezni és tartani a munkatársakat.

Az elmúlt öt év legalacsonyabb fluktuációját hagyta maga mögött a magyar munkaerőpiac 2020-ban, mégsem tarthatott sokáig a munkáltatók öröme. A koronavírus-járvány miatt javuló elvándorlási adatok mögött ketyegő bomba most berobbant, kilőtt a fluktuáció. Csak a negyedik hullámtól függ, hol áll meg.

Egyre nő a közepes és nagyvállalatok fluktuációja a legérintettebb szektorokban. 2018-ban 36 százalék volt az átlagos fluktuáció, 2019-re már 41 százalék az előrejelzés. Azonban az átlagon belül erős szórás tapasztalható. A munkaerő-kölcsönzés jelentősen megdobja az adatokat – derül ki a HR-Evolution Kft. fluktuációbenchmark-kutatásából.

6 százalékkal kevesebb új cég indult 2019 második negyedévében, mint az év első három hónapjában. Előzőleg töretlennek tűnt a cégalapítási kedv növekedése, és minden céginformációs mutató pozitív hangulatról árulkodott.

Ma már szinte minden hazai régióban ezer forint feletti átlagos órabérre számíthatnak a fizikai dolgozók. Ez alól kivételt a Dél-Dunántúli és az Észak-Alföldi régió jelent, ahol a betanított munkát végzők körében az átlag a 900 és 1000 forint közötti sávban mozog.

Az utóbbi években drasztikusan csökkent a magyar munkavállalók száma, így a cégek kénytelenek külföldi munkavállalókat alkalmazni - a Work Force munkaerőkölcsönző- és közvetítő piaci összeállítása szerint.

Egyre több gyártó- és termelő vállalat kísérli meg külföldi munkavállalókkal megoldani a munkaerőhiány és a fluktuáció problémáját. Az eddigi tapasztalatok fölöttébb kedvezők. Ám nem árt az óvatosság: a módszer nem minden esetben működik, sőt van, hogy egyenesen öngyilkosság.

A 2018-as évet tekintve számos új szabályozással és kihívással kellett megküzdenie a számviteli- és könyvelői szakmában dolgozóknak, de vajon milyen változásokat tartogat 2019?

Az egyre dagadó fluktuáció döbbenetes méretű veszteséget okoz a termelő és kereskedelmi szektornak. Az átlagos éves fluktuáció ma Magyarországon 38 százalékos, de vannak cégek, ahol meghaladja a 100 százalékot, azaz egy év alatt a teljes állomány kicserélődik. Az ok: a csalódás.

Évente több mint 25 ezer céget alapítanak Magyarországon, ugyanakkor ezeknek csak töredéke igazi első vállalkozás – derül ki az Opten felméréséből.

2018-ban 902-vel kevesebb közúti árufuvarozással foglakozó cég működik Magyarországon, mint 2016-ban az OPTEN céginformációs szolgáltató adatai szerint. A szektor jövőjét alapvetően határozza meg a 2017 májusában beterjesztett Európai Mobilitási Csomag, melynek több rendelkezésével nem értettek egyet a fuvarozók és érdekképviseleteik.

Egészen pontosan 6622 cégalapítás és 8352 cégtörlés történt 2018 áprilisa és júniusa között, ezzel egy negyedév alatt 1700-zal csökkent a hazai cégek száma. „A tendenciában nincsen különös meglepetés, a második negyedéves számok jól illeszkednek az elmúlt évek tendenciájába” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Napjaink egyik legnagyobb munkaerőpiaci problémája az elképesztő méreteket öltő fluktuáció. Mi az oka? Miért vándorolnak ide-oda munkavállalók tömegei? És mi kell ahhoz, hogy maradjanak? Ezekre a kérdésekre keresett választ a HR-Evolution Kft. reprezentatív fluktuáció kutatása.

„Egyes szektorokban a cégek alig 80 százaléka működik egy éven keresztül folyamatosan, ami azt jelzi, hogy az egyensúlyi állapottól még elég messze van a hazai cégbázis” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. A Staff House jelenleg is zajló felmérése szerint több meghatározó magyarországi gyártó vállalatnál több mint 50 százalékos fluktuáció jelentkezik, amelynek egyik fontos tényezője lehet a dolgozók nem megfelelő szállásoltatása – írják sajtóközleményükben.

A klímatudomány egyik legizgalmasabb és korunk számára is tanulságokat tartogató ága a paleoklimatológia, mely annak nyomait kutatja, hogyan változott a földi klíma és az ember hogyan volt hatással rá. Ennek tükrében ítélhetjük meg, mennyire drámai a korunkban végbemenő globális felmelegedés.

A munkaerőhiány nem várt hatása, hogy egyre nehezebb karácsony és szilveszter között munkára ösztönözni a munkavállalókat. Az Y és Z generációt pedig szinte lehetetlen. Van, aki inkább felmond, hogy elmehessen a szilveszteri buliba. Azonnali szemléletmódváltásra van szükség a cégek részéről, mielőtt a helyzet kritikussá válik – hívja fel a figyelmet Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelő szakértő.

A régióban először hazánkban készülhet az a felmérés, mely a fizikai és szellemi dolgozók körében tapasztalt fluktuáció megértéséhez vezetne. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ipari dolgozókat érintő vándorlást nem lehet egyértelműen csak a bérkülönbségekkel magyarázni. Az ideiglenesen megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására kidolgozott munkáltatói program egyik szakértője, Laár Péter  szerint a munkavállalók megtartása inkább emberi tényezőkön múlik, amit egy sikeres munkáltató tudatosan tud alakítani cégénél.

Szinte minden építőipari statisztikai mutató jól alakult 2017. harmadik negyedévében, de még így is az építő szektor az egyik legproblémásabb hazai ágazat.

180 fokot fordult a munkaerőpiac: két éve a munkanélküliséget felváltotta a munkaerőhiány. Eddig a munkáltatók válogathattak, ma a munkavállalók. És meg is teszik. Kritikus szintre emelkedett a dolgozók elvándorlása, a fluktuációs számok az egekbe szöktek. Közben megjelent a munkaerőpiacon a Z generáció, új igényeket támasztva. Mindez szemléletváltást követel a cégektől.

A munkahelyi közösséggel, a fejlődési lehetőséggel, a vezetőikkel, de leginkább a fizetésükkel elégedetlenek az itthoni munkavállalók, derült ki a Dreamjo.bs reprezentatív felmérésből. 71 százalékuk nyitott arra, hogy elhagyja jelenlegi cégét, és mintegy 1,3 millióan hajlandóak lennének külföldre menni egy jobb munkahelyért. Az állásközvetítő portál elhatározta, hogy a Szerethető Munkahely Díj keretében bebizonyítja: vannak olyan munkahelyek Magyarországon, amelyekért érdemes itthon maradni, és amelyek tudják mindazt, amit külföldi vetélytársaik.

A cégek 26 százalékánál a fluktuáció mértéke meghaladja a 10 százalékot, miközben a távozó munkatársak pótlása gyakran több millió forintot tesz ki – derül ki a BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány közelmúltban végzett, több mint száz vállalkozást érintő kutatásából. A fluktuáció csökkentése a hatékonyabb toborzási módszerek alkalmazása mellett az utánpótlásképzés fejlesztésével, a gyakornoki munkakörökhöz kapcsolódó mentorprogramok bevezetésével érhető el.

A kölcsönös bizalom a cég sikerének egyik legfontosabb építőköve lehet, legyen szó akár az alkalmazottakról, akár az üzlettársakról. A bizalom kötőanyaga a szervezetnek, minősége alakítja az egyes részek közötti együttműködést. Ha megfelelő mértékben kialakul, csökkenti a működési kockázatot, növeli a hatékonyságot. Azonban még a legjobb vezetőknek is tanulniuk kell bízni és bizalmat építeni.

Mind márciusban, mind áprilisban 1300 körül volt a hazai végelszámolások száma, ezzel az elmúlt öt év messze legmagasabb végelszámolási értékeit hozta a tavasz.

Sok kkv azt a startégiát alkalmazza bértárgyaláskor, hogy a lehető legkisebb összegre törekszik, amiért még hajlandó az állásra jelentkező náluk dolgozni. Ez általában egy kényszerstratégia, mivel a hazai cégek sincsenek könnyű helyzetben, azonban mindent összevetve, a „szükséges minimum” hozzáállással több veszteséget okoznak maguknak a vállalatok, mint amennyit nyernek vele.

Kutatási adatok igazolják, hogy a vezetővel való rossz kapcsolat miatt mond fel manapság a legtöbb munkavállaló. A BKIK tudásátadással segíti a vállalkozásokat, hogy megismerjék az emberközpontú vezetés lehetőségeit.

A legjobb vezetőknek sem tűnik mindig fel, ha valami nagy baj van a cégnél. Mutatunk néhány olyan jelet, amelyek jelzik, hogy a vállalat jövője veszélyben van, és sürgős lépéseket kell tenni a csőd elkerülése érdekében.

A humánerőforrás ma a legnagyobb üzleti kockázatot hordozó terület, amely stratégiai fontosságúvá vált. A munkaerőhiány akár 10%-os bevételkiesést okozhat. Kell pénz is a megoldáshoz, de a legtöbbet a vezető tehet.

Előfordul, hogy úgy érezzük, a csapatunk már nem működik olyan hatékonyan, ahogyan szeretnénk. A gondokat sok minden jelezheti, olyan apróságok is, amelyekről nem is sejtjük, hogy a rossz munkaszervezés vagy a túlterheltség áll mögöttük.

Az új nemzedék felnőtt, és lassan beszivárog a munkaerőpiacra is. A vágyaik és az elvárásaik még merészebbek, mint az Y generációé voltak, és már a lojalitás is mást jelent a számukra: 70 százalékuk mindössze egy évig marad ugyanazon a munkahelyen – derül ki a Jófogás és a GKI közös kutatásából.