Az adatokat kicsit mélyebben elemezve azonban látszanak eltolódások. A megszüntetéshez vezető eljárások között immár több mint 51 százalékos a kényszertörlések aránya. A kényszertörlések arányának növekedése elsősorban a felszámolások rovására történik, a vizsgált időszakban csupán 24 százalék volt a felszámolás aránya.

A felszámolások további visszaszorulása egyrészről jó hír, hiszen közvetett módon azt jelzi, hogy az aktív, de számláikat fizetni nem tudó cégek aránya csökkent, vagy legalábbis ritkábban jutnak el eddig a felszámolási fázisig az üzletfelek.

A képet azonban árnyalja az a tény, hogy a felszámolások során a hitelezői követelések behajtása sokszor évekig tartó, bizonyos esetekben közel lehetetlen feladat. A követelés bejelentések és felszámolás indítások így egyszerűen operatív okok miatt is csökkenhetnek, hiszen a hitelezői igénybejelentéseknek egyes esetekben magasabb a költség és idő vonzata, mint a várható behajtható összeg. Az így sorsára hagyott vállalkozásoknál előbb-utóbb természetesen valamilyen hatósági kényszerintézkedés következik be.

A kényszertörlések felfutását egyrészről tehát a vállalati szektorból indított felszámolások csökkenése indukálja, másrészről a hatósági aktivitás

növekedése. „A kényszertörlések hosszú távú trendjét nézve látványosan kirajzolódik, hogy a 2014-15-ös csúcsidőszakot ugyan még nem érik el a számok, mindenesetre egyértelműen második fénykorában van az eljárástípus” – mondja az Opten szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) második negyedévre vonatkozó értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Vas és Baranya megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Hajdú-Bihar megye produkálta.

Opten – CFI megyénként, 2018. április – június

Megye	Alapítások	Megszűnések	Opten - CFI
Zala	97	18	8,58%
Vas	86	58	8,63%
Baranya	153	167	8,69%
Somogy	117	89	8,77%
Győr-Moson-Sopron	208	233	9,81%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	185	156	10,04%
Jász-Nagykun-Szolnok	110	118	10,20%
Nógrád	56	48	10,21%
Tolna	90	63	10,26%
Veszprém	140	28	10,53%
Fejér	185	224	10,96%
Békés	74	134	11,04%
Heves	111	134	11,44%
Borsod-Abaúj-Zemplén	191	314	11,56%
Komárom-Esztergom	152	184	11,61%
Bács-Kiskun	187	344	11,66%
Csongrád	175	258	11,84%
Pest	986	1 370	12,70%
Hajdú-Bihar	208	353	12,91%
Főváros	3 111	4 059	14,90%
ÖSSZESEN	6 622	8 352	10,82%

A cégtörlések mellett a cégalapítási szám már-már stabilitást jelez. 2014 második negyedéve óta gyakorlatilag minden negyedévben 6000 körül volt a cégalapítások száma, és 2018 második negyedéve sem hozott meglepetést. Az új cégek magas száma jelzi, hogy zajlik az élet a vállalati szektorban, ugyanakkor az új cégek döntő többségében korábbi cégekhez köthetők, tehát sokszor ugyanazok a szereplők jelennek meg újra, magas fluktuációt és bizonytalansági tényezőt plántálva a cégvilágba. Összességében ugyanakkor egészségesebb a helyzet mint 2014 előtt, amikor évente 40-50 ezer cég jött létre, jelentős részük komolyabb üzleti terv nélkül és rendkívül rövid várható élettartammal.