hirdetés

A pénz csak alibi – egekbe szökik a fluktuáció

Egyre nő a közepes és nagyvállalatok fluktuációja a legérintettebb szektorokban. 2018-ban 36 százalék volt az átlagos fluktuáció, 2019-re már 41 százalék az előrejelzés. Azonban az átlagon belül erős szórás tapasztalható. A munkaerő-kölcsönzés jelentősen megdobja az adatokat – derül ki a HR-Evolution Kft. fluktuációbenchmark-kutatásából.
hirdetés

A kutatás 81 feldolgozóipari, kereskedelmi és szolgáltató közepes és nagyvállalat háromévnyi fluktuációs adatait és fluktuációkezelési gyakorlatát vette mélyvizsgálat alá. A vizsgált cégek több mint 85 ezer főt foglalkoztatnak. A kutatás célja, hogy viszonyítási alapot szolgáltasson a cégek fluktuációs adatainak összevetéséhez.

„Erre eddig nem volt mód, mert nem egységes a cégek fluktuációszámítási gyakorlata, az adatok nem összehasonlíthatók” – mondta Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a kutatás vezetője.
Ami biztos: a fluktuáció egyre nő

A vizsgált vállalatok körében 36 százalék volt az átlagos éves fluktuáció 2018-ban. A legmagasabb, 37 százalék Nyugat-Magyarországon, míg Közép-Magyarországon 35 százalék, Kelet-Magyarországon pedig 32 százalék volt a tavalyi éves átlagfluktuáció.

depositphotos.com

Jelentős az eltérés ágazatok szerint is. A legmagasabb a feldolgozóipar fluktuációja, 41 százalék, míg ennél lényegesen alacsonyabb, 28 százalék a szolgáltatások területén, 20 százalék pedig a kereskedelemben. A fluktuáció a fizikai dolgozók körében 48 százalék, míg a szellemi dolgozóknál 14 százalék.

Brutális értékek a kölcsönzött állományban

A vizsgált cégek mintegy fele (49 százalék) alkalmaz kölcsönzött munkaerőt. A kölcsönzött állomány fluktuációja kiugróan magas, 173 százalék volt 2018-ban. Ez a brutális mértékű fluktuáció kihat a saját állományra is. A kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztató cégek esetében a saját állomány fluktuációja 31 százalék, míg ahol nincs kölcsönzés, ott 23 százalék.

„A probléma egyre kritikusabb. A fluktuáció optimális szintje átlagosan 7–11 százalék között van. 12 százalék felett már komoly veszteségeket okoz, 30 százalék felett pedig azonnali beavatkozásra lenne szükség” – mondta Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a kutatás vezetője.
Gyorsuló fluktuációs spirál

Évről évre nő a fluktuáció szintje. 2016-ban 31 százalék volt, 2017-ben 33 százalék, 2018-ban 36 százalék, 2019-re pedig 41 százalékos fluktuációt várnak a megkérdezett vállalkozások.

Az évek során csak kevesen reagáltak jól a munkaerőhiány kihívásaira. A késlekedő vagy rossz reakciók miatt a legtöbben tovább görgették a problémát és fluktuációs spirálba kerültek. A munkaerőhiány többletmunkához vezetett, ami túlterheltséget és feszültségeket okozott, ami újabb felmondásokat eredményezett, tovább gerjesztve a fluktuációt. A vezetők frusztráltak, hogy nem teljesül a termelési darabszám, így az árbevétel sem – szemlélteti a helyzetet Csikós-Nagy Katalin.

Csélcsap munkavállalók

A munkavállalók elvándorlása a munkaviszony első három hónapjában a leggyakoribb, az állomány 12-20 százalék-a lép ki ebben az időszakban. Ami aggasztó, hogy hasonló arányú, 16 százalék az 1-3 éves munkaviszony után kilépők aránya.

Ez azért különösen fájó egy vállalat életében, mert a hosszabb ideje a vállalatnál dolgozó munkavállalóval egy időben értékes tudás és tapasztalat is távozik a cégtől. Igaz, ahogy ment, úgy vissza is jöhet, hiszen a vizsgált cégek szinte mindegyikével (97 százalék) előfordult már, hogy visszatért hozzájuk a korábban kilépő munkavállaló – mondta a szakértő.

A pénz az alibi

A válaszadó cégek 90 százaléka szerint a vezető kilépési ok a más vállalatok által kínált magasabb fizetés, szellemieknél és fizikaiaknál egyaránt. A pénzen kívül a fizikai munkavállalók felmondásai inkább az egészségi okokhoz, a nehéz, monoton munkához, a rossz betanításhoz és a nem megfelelő munkarendhez köthetők, míg a szellemieknél a vezető felmondási ok az előrelépési lehetőségek hiánya.

Csikós-Nagy Katalin szerint azonban a pénz csak alibi. A kilépő munkatársak nem akarnak magyarázkodni, kerülik a nézeteltérést, ezért a legtöbbször nem árulják el a felmondás valós okát.

A HR-Evolution 2018-ban, a munkavállalók szempontjából készült reprezentatív fluktuációkutatása rámutatott, hogy a munkavállalók szerint a felmondás első számú oka a csalódás, hogy a munkaadók nem tartották be, amit ígértek. Persze fontos a pénz is, de nem az elsődleges ok.

Normává váló irreális igények

A válaszadó munkáltatók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkavállalók igényei sokszor irreálisak a munkáltatóval szemben. Azonban az átlag mögött itt is jelentős eltéréseket találunk. Kelet-Magyarországon 64 százalék gondolja így, míg Nyugat-Magyarországon 33 százalék, Közép-Magyarországon 37 százalék, azaz sokkal jobban elfogadják az új munkaerőpiaci igényeket.

„Amikor már tömegesen találkozunk irreálisnak tűnő igényekkel, akkor lehet, hogy a piaci igények változtak és egy trenddel van dolgunk. Az erős, országos trendeket nem lehet figyelmen kívül hagyni anélkül, hogy hátrányba ne kerülnénk a munkaerőért folyó versenyben. Márpedig ma sok ilyen trend van, ami a rugalmatlanabb cégeket egyre nagyobb kihívások elé állítja” – magyarázza Csikós-Nagy Katalin.
hirdetés

Véleményvezér

Szenzáció, egy fideszes megdicsérte Hadházy Ákost

Szenzáció, egy fideszes megdicsérte Hadházy Ákost

Az uniós pénzből épített fideszes lombkorona nélküli lombkoronasétány még a kormánypártiakat is összezavarta.
A kormány különadói berobbantották a kínai kisboltok forgalmát

A kormány különadói berobbantották a kínai kisboltok forgalmát

A Magyarországon dolgozó kínai kiskereskedők boldogan dörzsöhetik a tenyerüket.
Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Az ukrajnai háború ott tart, hogy minden oldal mindent elővesz a hadi spájzból, ami még működik.
Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

A korrupció ellen harcoló független képviselő Orbán Viktort hivatali visszaélés miatt jelentette fel, Mészáros Lőrincet csalásért.
Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo