Van, ahol még mindig ezer forintnál kevesebb órabérért dolgoznak

Ma már szinte minden hazai régióban ezer forint feletti átlagos órabérre számíthatnak a fizikai dolgozók. Ez alól kivételt a Dél-Dunántúli és az Észak-Alföldi régió jelent, ahol a betanított munkát végzők körében az átlag a 900 és 1000 forint közötti sávban mozog.

„A fizikai órabérek átlag feletti emelkedésében komoly szerepet játszik a minimálbér 8 százalékos emelkedése, illetve az a tény, hogy soha nem látott mértékű a betöltetlen álláshelyek száma, így továbbélesedett a vállalatoknak az elérhető munkaerőért folytatott versenye" – magyarázza Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője.

A BDO Magyarország eközben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2018 első negyedévéhez képest átlagosan 5,2 százalék volt.

„Középvezetői szinten is felgyorsult a bérek emelkedése – mutat rá Hajnal Péter,

A magyarok több mint fele alig jön ki a fizetésből

A magyarok 56 százalékának éppen elég a pénze az alapvető megélhetésre, és csak két százalék nyilatkozott úgy, hogy szabadon költhet – ezek az adatok világosan kiderülnek a Nielsen által készített globális felmérésből.

a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Ha azonban a tavalyhoz képest gyorsuló inflációt is figyelembe vesszük, a reálbér-emelkedés nem haladja meg a tavalyi 2 százalék körüli szintet. Nem véletlen, hogy ebben a körben továbbra is magas, 4 százalék körüli fluktuációt mérünk: Egy munkahelyváltáskor ugyanis ez a munkavállalói réteg a tapasztalatok szerint akár 20-30 százalékos béremelést is el tud érni.”

A BDO a felmérés során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Kiderült, hogy a munkaerő megtartása érdekében a munkáltatók a korábbinál nagyobb szerepet szántak a kiegészítő bérelemeknek (bónusz, jutalom, bérpótlékok stb.), amelyeknek az alapbérhez viszonyított aránya a középvezetők javadalmazásában az egy évvel korábbi 16-ről 22 százalékra emelkedett. Mindez annak is köszönhető, hogy sok munkáltató a cafeteria-elemek adózásának jelentős idei szigorítása ellenére igyekezett fenntartani a cafeteria-juttatások korábbi mértékét.

Véleményvezér