A magyarok több mint fele alig jön ki a fizetésből

2019. február 22. péntek - 16:07 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

A magyarok 56 százalékának éppen elég a pénze az alapvető megélhetésre, és csak két százalék nyilatkozott úgy, hogy szabadon költhet – ezek az adatok világosan kiderülnek a Nielsen által készített globális felmérésből.

Az öreg kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61%), míg legborúlátóbban az olaszok nyilatkoztak: bevallásuk szerint csupán 17 százalékuk él jobban – derült ki a Nielsen, a fogyasztók anyagi percepcióját felmérő, 64 piacon végzett online globális tanulmányából. Globálisan általános optimizmus rajzolódik ki, különösen, ami az ázsiai régiót illeti, itt a fogyasztók 70 százaléka érzi jobbnak anyagi helyzetét az öt évvel korábbihoz képest, de az afrikai (52%) és a latin-amerikai (50%) válaszadók sem panaszkodnak. A fejlett országokban kevésbé pozitív a helyzet: sőt 37 százalékkal Európa sereghajtó.

A magyarok közel fele (46%) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37 százalékos európai átlagra. Globálisan százból 58 fogyasztó fest derűlátóbb képet anyagi helyzetéről, mint 2014-ben.

kevés pénz és sok pénz két kézben

Kép: PP

A magyarok csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15 százaléktól is. Kényelmesen kijön a pénzéből 100-ból 44 hazai fogyasztó (Európában ez 42%), ám Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54%) csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze (Európában  ez 48%, a világátlag pedig 32%).

Majdnem 150 ezerre nőtt a minimálbér
Már december 30-án megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lépett hatályba, így bruttó 149 ezer forintra nőtt a minimálbér összege.

„Érdekesség, hogy bár a fogyasztók stabilabbnak látják anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés – mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója. – A hazai fogyasztók számára, amikor vásárlásra kerül a sor, az ártudatosság – a kedvező ár-érték arány és általában az alacsony árak keresése – továbbra is fontos szempont. A kiskereskedelmi szcéna átalakulása a fogyasztói magatartásban is új trendeket rajzol ki, ami a költéseikben és a keresett kategóriákban tükröződik leginkább.”

A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt. Háztartási vegyi árura és kozmetikumokra közel harmadannyian fordítanak több pénzt. Ezen felül több megy el a rezsire, és drágábbnak érezzük a lakbérre/jelzálogkölcsönre fordított összeget is.

Az európai átlagfogyasztó szintén többet költ (+39%) élelmiszerre, rezsire (+33%), háztartási vegyi árura (+27%), albérletre/jelzálogkölcsönre (+25%) és elektronikai eszközökre (+25%).

A fizetések nőttek, a munkaerőhiány maradt
Egyes területeken tizenöt százalékkal is nőttek a fizetések tavaly, mégis egyre több a nyitott pozíció, és a következő években a sorra bejelentett új beruházások miatt csak romlik majd a munkaerő-piaci helyzet.