Ahhoz, hogy megértsük napjaink klímaváltozását, ismernünk kell, hogyan változtak a hőmérsékletek a régmúltban. Mennyire vészes és ritka az a globális felmelegedés, ami ma folyik? És mennyire befolyásolta az ember viselkedése, cselekedetei a klímát a múltban?
A paleoklimatológusok üledékeket, fatörzsek rétegeit, jégtakarók mélyrétegeit és a természeti környezet sok más elemét vizsgálják -mondhatni faggatják-, hogy nyomokra bukkanjanak, amik megválaszolják a fenti kérdéseket.
Ezúttal a virágporok szolgáltak beszédes jelekkel. A rangos Nature tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői azt kutatták, merre fordultak elő bizonyos növények (hol hagytak pollent maguk után), vagyis hol voltak őshonosak, s miként változott az elterjedtségük az idők során. Ha változott, akkor abban a klímatológiai módosulások is ludasak lehettek.
Természetesen a trópikus növények más éghajlatot igényelnek, mint mondjuk a tundra növényei, emiatt aztán teljesen más égövben növekednek. Ezért a pollen, vagyis a "virágpor hőmérséklet rögzítőként működik, mert a különféle növények eltérő hőmérsékleti skálát képesek elviselni", mondta a The Guardian napilapnak Dr. Bryan Shuman, a University of Wyoming professzora.
Ha egy bizonyos növény virágpora megtalálható egy adott tájon, a növény hőmérsékletigényeit elemezve be lehet lőni, körülbelül milyen klíma uralkodhatott ott a Föld történetének korábbi szakaszában.
A virágpor jobb jelzőeszköz a múltbéli klímát illetően, mint a fosszilis rétegek, mert a virágport szinte mindig belefújja a szél a tavakba, ahol lerakódik a tó fenekén, s ott viszonylagos épségben őrződik meg, akár évmilliók során át. Az üledékből később könnyű kinyerni őket. (A könnyű persze relatív fogalom, az ősi üledékeket is bizonyos savas anyagokkal kell kezelniük a tudósoknak, hogy kioldódjanak belőle az ásványok, s megmaradjon önmagában a virágpor.)
A kutatócsoport tagjai 642 észak-amerikai és európai lelőhelyről vettek mintákat, s ezek vizsgálata után a következő következtetésekre jutottak:
- A Holocén-kor (kb. az elmúlt 11 000 év) során a Föld csak kicsit melegedett.
- Kizárólag az elmúlt 2000 évben volt hosszan tartó lehűlés tapasztalható, ami valószínűleg folytatódott volna, hacsak az emberek el nem kezdenek légszennyezéssel -a fosszilis energiahordozók, kőolaj, kőszén, földgáz stb. elégetésével- energiát termelni és gépeket működtetni, ami üvegházhatást okoz a légkörben, megfordítva a természetes lehűlés folyamatát.
- A 642 lelőhelyről vett minták megerősítik a tudományos fősodor számítógépszimulációs klímamodelljeit: 2016 például melegebb volt, mint a Holocén-kor időtartamának 99,41 %-a. Vagyis a mostani hőmérsékletek melegebbek, mint az elmúlt 11 000 évben tapasztalt klíma.
- Ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység (a légszennyezésünkből következő üvegházhatás) képes volt egy természetesen végbemenő lehűlési folyamatot befékezni és azt az ellenkezőjére fordítani.
- A jelenlegi melegedés lényegesen nagyobb, mint amit a természeti viszonyok önmaguktól produkálnának.
- Az elmúlt 10 év meleg klímájára -magas átlaghőmérsékletére- nem igazán van példa az elmúlt 11 000 évben. Illetve csak 70 év mutatható fel olyan időszakként, ami hasonlóan(!) magas hőmérsékletet produkálhatott. De még ez is annak tényét húzza alá: a mostani felmelegedés eléggé természetellenes.
- A földi klíma hosszútávú trendjei természetes módon ingadoznak, s ezek lehűléshez vezettek volna, ha nem lép közbe az emberi tevékenység.
Olyan éghajlati skálába, tartományba nyomtuk a bioszférát, amire eddig nem volt példa. Ennek pedig megvan a következménye. A tengerszint emelkedésével, a sivatagosodással, az aszályok súlyosbodásával, az éghajlat melegedésével és az óceánok savasodásával fizetünk mindezért.
(The Guardian, trib.com)
