Tudomány cikkek
Egyre több a villámlás, ki nem találná miért
A tongai vulkánkitörés megnövelte a Föld elektromos töltöttségi szintjét.
Pomázról indult a csoda
Nikola Tesla, a fizika Leonardo da Vinci-je.
A BGE hozzásegíti a hallgatókat a sikerhez - körinterjú a gazdaságinformatikus képzésről
Stabil kezdőfizetési szint, sokoldalú tudás, jövőorientáltság – ez csak néhány ok, amiért csábítóan hangzik a Budapesti Gazdasági Egyetem.
Áttörés: már az emberi szervekből is ki tudják mutatni a mikroműanyagokat
Most már el lehet kezdeni az élettani vizsgálatokat, melyek pontosabban felbecsülhetik a mikroműanyagoknak az emberi egészségre gyakorolt kockázatát.
Az ENSZ döbbenetes bizonyítékai: itt a tömeges kipusztulás
Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.
200 millió éves találmány a kemény tojás
Egy most publikált tanulmány szerint a dinoszauruszok fosszíliákban ránk maradt tojásainak leheletvékony, mégis kemény héjuk volt. A korábban általános, lágy héjat felváltó evolúciós újítás nagyjából 200 millió éve robbanásszerűen terjedt el a gerincesek több fejlődési ágában is.
Nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak
Az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól, az innováció csak a bevétel elenyésző hányadát fedezi, az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma - olvasható abban a levélben, amelyet nyolc nagy nevű magyar presszor írt az MTA elnökének.
Rovarapokalipszis: az ő pusztulásuk a mi végzetünk
Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.
Tizenegy bizonyíték arra, hogy az alapkutatás nem haszontalan
Az alapkutatás esetében nem az a jó kérdés, hogy mi fog a kasszába kerülni a következő években, hanem az, hogy mi volt a hasznunk a korábbi alapkutatási eredményekből az elmúlt években. Bár az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozó kutatók elsősorban alapkutatással foglalkoznak, eredményeik alapján az elmúlt években is sok olyan alkalmazott kutatás indult el, amelyeknek köszönhetően új termék vagy alkalmazás született. Ezekből gyűjtött össze tizenegyet az mta.hu.
Ha jön a baba, akkor a cicának mennie kell? Tények és tévhitek
Rengeteg kérdés és tévhit kering a világhálón azzal kapcsolatban, hogy a várandós anyukáknak távol kell-e tartaniuk magukat a macskáktól. Dr. Kovács Ilona, a Duna Medical Center allergológusa segítségével összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot, és lerántottuk a leplet néhány tévhitről.
Egyre gyorsabban vándorol a mágneses pólus Szibéria felé
Egyre gyorsul a Föld északi mágneses pólusának vándorlása. Alig húsz év alatt az ötszörösére nőtt a mozgás sebessége, ami már most is gondokat okozhat néhány rendszerben.
Lassan leszokunk róla, de ez nagy hiba
A tudomány régen kimutatta, milyen fontos az olvasás a gyermekek fejlődésében. Azok a kicsik, akik korábban tanulnak meg olvasni, bizonyítottan jobban szerepelnek az intelligencia-teszteken. És a felnőttek?...
Autóink miatt nőtt a légszennyezés, 2030-ra katasztrófa lehet ebből
Három évig stagnált, majd a 2017-es emelkedés után 2018-ban ismét nőtt a globális üvegházgáz-kibocsátás. Meglepő módon ezért nem a gyáripar, hanem a közlekedés meglódulása okolható. Hiába terjednek az elektromos autók, egyre többen vásárolnak benzines járműveket és egyre nagyobb távokat tesznek meg velük. Európában csökkent a kibocsátás, de itt is kisebb mértékben, mint az előző években.
Válaszúton vagyunk, de a kezünkben van, hogy milyen világot teremtünk
Úgy már nem élhetünk, fogyaszhatunk, termelhetünk és szennyezhetünk tovább, ahogy eddig tettük. A bioszféra egy új egyensúlyra fog beállni, de a kérdés az, hogy ez az emberi létnek kedvező lesz-e? Új módon kell viszonyulnunk nemcsak a természeti környezethez, de egymáshoz is, annak átérézésével, hogy egy nagyobb egész részei vagyunk. A kulcsszó az empátia és az együttműködés, mert a természeti rendszerek is az együttműködés alapelvén működnek, hangsúlyozta László Ervin világhírű tudományfilozófus-író, a Budapest Klub alapítója a Piac & Profit által kilencedik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
5-6 Celsius-fokos felmelegedésnél már az emberi faj is kihalhat!
Ez rizikó-jóslat persze minket, az emberi fajt is magában foglalja. Az állatfajok és növényfajták tömeges pusztulása olyan dominóeffektust indíthat be, melynek mi isszuk meg a levét, figyelmeztetnek tudósok. Ha eléri a 5-6 Celsius-fokot a globális felmelegedés, minden életforma kihalhat a Földön a klímaváltozás miatt.
Magyar kutató nyerte a világ egyik legrangosabb tudományos díját
Idén Kondorosi Éva akadémikus kapta a világ egyik legjelentősebb tudományos elismerésének számító Balzan-díjat, melyet Eugenio Francesco Balzan olasz újságíró lánya, Lina Balzan alapított 1957-ben édesapja emlékére. A 750 000 svájci frankkal járó elismerést 2018. november 23-án Sergio Mattarella olasz államfő adja át Rómában a magyar kutatóprofesszornak.
Biológiai fegyverek a mezőgazdaságban
Vírust terjesztő rovarokkal módosítják növények génszerkezetetét az amerikai Védelmi Minisztérium tudományos kutatási egységénél. Itt a biológiai fegyverkezés következő állomása, legalábbis ettől tartanak tudósok. A minisztérium viszont azzal védekezik, hogy kísérlete jó szándékú, az aszály- és fagykárok ellen óvná a növényeket, és amúgy is csak ideiglenes génmódosítást tesz lehetővé.
Biotechnológiai labor nyílik Szegeden
Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.
Ez Trump eddig legőrültebb beszéde a klímaváltozásról
Trump, aki sosem a kristálytiszta gondolatmeneteiről és logikájáról volt híres, dobott egy klasszikus klímaszkeptikus szöveget, hogy megpróbálja elfogadtatni a fosszilis energiáknak kedvező politikáját és ódzkodását az USA globális klímapolitikában való részvételétől.
Fehér kenyér lisztérzékenyeknek: már nem sci-fi
Új lehetőségeket tár fel a gluténérzékenységben, gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat.
Tíz naiv hiba a fenntarthatósági kezdeményezésekben
Két amerikai szakember, egyikük a World Wildlife Fund alelnöke, sorra vette, hogyan tudják a cégek elrontani a fenntartható megoldásaikat és programjaikat. Mikre kell ügyelni, hogy egy zöld céges újítás, az üzletvitel és gyártás átszervezése ne ártson a természeti környezetnek?
Trump a vegyipari lobbi szövetségese
Korábban a patkánykísérletek eredményein múlt a vegyszerek engedélyezése, Obama alatt kaptak nagyobb súlyt a kemikáliák emberi egészségre gyakorolt hatásáról szóló vizsgálatok. Ezeket szorítja most vissza Trump csapata. A vegyipari óriáscégek agresszíven lobbiztak ezért a változtatásért Washingtonban.
Melegházzá válik a Föld, figyelmeztetnek a tudósok
Még ha sikerül is mérsékelni az üvegházgáz-kibocsátást, lehetséges, hogy a globális klíma 2 Celsius-fokos felmelegedésén belül is beindulhatnak olyan folyamatok, amik továbblendítik a klímaváltozást a 4-5 Celsius-fokos mezsgyébe.
Felhőtechnológiát fejleszt a CERN
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) újabb három évvel meghosszabbítja együttműködését az Oracle-lel.
Cowboycsizmás, klímahívő meteorológus lesz Trump tudományos főtanácsadója
Trump elnöksége első másfél évében igyekezett ignorálni a klímaváltozást. Most viszont a Fehér Ház Tudomány és Technológia Politikai Osztályának vezetőjévé választott egy olyan tudóst, aki a szélsőséges időjárás szakértője. Márpedig az egyértelműen összefügg a klímaváltozással.
Arcunk elárulja, gazdagok vagyunk-e
Tapasztalataink formálják arcunkat. Már a kamaszkor végére olyan változások mennek végbe az ember "arcberendezésében", amik az átélt élményei számlájára írhatók. Ez a benyomás fontos szerepet játszik az állásinterjúnál: a gazdagabbnak vélt embert veszik fel inkább a HR-esek.
Kétszer durvább lehet a globális felmelegedés, mint gondoltuk
A ma használatos számítógépes klímamodellek alábecsülik a hosszútávú változásokat. Három korábbi felmelegedési korszakból azonban az a tanulság: kétszer erősebb lehet a felmelegedés, mint amiről a klímapolitika beszél.
2017-ben voltak a legmelegebbek az óceánok
A klímaváltozás mérésében nemcsak a talaj és a levegő hőmérséklete számít, hanem a tengeré is. Az óceánok melegedése jelzi a legpontosabban a klímaváltozás gyorsaságát. Az öt legmelegebb évet az óceán hőmérsékletében mind ebben az évtizedben mérték.
Kisorsolnak ezer jegyet Stephen Hawking temetésére
Stephen Hawking egy igazi popsztár volt a modern tudományban, a június közepén tartandó hivatásos búcsúztatásán várhatóan sokan vesznek majd részt. A nemrégiben elhunyt fizikus családja ezért szokatlan megoldáshoz folyamodott.
Világhírű magyar kutató előtt tiszteleg a Csodák Palotája
A világhírű professzorról elnevezett kutatóközpont megalapításának 25 évfordulója alkalmából, valamint a tudós munkássága előtt tisztelegve Bay Zoltán-emlékkiállítás nyílt a Csodák Palotája (Csopa) Tudósok Csarnoka nevű termében.
Megoldás a globális éhínségre: csótánytej?!
A csótányok tejében van egy fehérjekristály, ami négyszer több tápanyagot tartalmaz, mint a tehéntej. Ez hasznos eszköz lehet a globális élelemzésben.
Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa
A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet.
IPCC: Nem tudjuk gyengíteni a napfényt, hogy fékezzük a klímaváltozást
Tudósok azzal kísérleteznek, hogy vegyi anyagokat permetezzenek a légkörbe, hogy így tompítsák a napsugarak erejét és fékezzék a globális felmelegedést. De a geoengineering e nagy reményűnek vélt módszere rendkívül kockázatos, mert megbolygathatja az időjárási viszonyokat, állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete.
11 000 éve nem volt ilyen nagy a felmelegedés
A klímatudomány egyik legizgalmasabb és korunk számára is tanulságokat tartogató ága a paleoklimatológia, mely annak nyomait kutatja, hogyan változott a földi klíma és az ember hogyan volt hatással rá. Ennek tükrében ítélhetjük meg, mennyire drámai a korunkban végbemenő globális felmelegedés.
Milyen munkahelyeket teremthet az új ipari forradalom?
Próbálj meg elképzelni egy olyan munkát, amit még el sem tudsz képzelni – nagyjából ennyire nehéz feladat megjósolni azt, pontosan milyen új munkaköröket hozhat létre a technológiai fejlődés. Az alapján viszont, hogy hol tart napjainkban az automatizáció, és milyen területek fejlődnek a leginkább, mégis megtippelhető, milyen jellegű új állások jelenhetnek meg a közeli jövőben.
A multikkal nagyot fordult a világ tíz év alatt
A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.
A műholdak nem hazudnak: egyre gyorsul a tengerszint-emelkedés
Huszonöt évet átfogó műholdas adatok alapján állapították meg, hogy gyorsabban olvadnak a sarkköri jégsapkák, mint eddig. Az évszázad végére valószínűleg 65 centiméterrel emelkedik a tengerek szintje.
Ezek a britek, már nem azok a britek
A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.
Lőttek a klímapolitikának? Hőségben leáll a fák fotoszintézise!
Hoppá. Ez felboríthatja a Föld karbonháztartásáról és a klímapolitika emissziócsökkentéseiről szóló konszenzust. Az extrém melegben a fák levelei „izzadni” kezdenek, és nem szívják magukba a levegőből a szén-dioxidot.
Egyszerre lesz szuperhold, kék hold és teljes holdfogyatkozás ma délután
Különleges jelenség lesz látható az égbolton magyar idő szerint szerda délután, egyszerre lesz szuperhold, kék hold és teljes holdfogyatkozás. Bár a jelenség nagy visszhangot váltott ki, tudományos szempontból nincsen akkora jelentősége - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Önmagát javító üveg lesz az okostelefonokban
Egy véletlen folytán fedezték fel azt az új üvegtípust Tokióban, mely önmagától megreparálja a repedéseit. Felhasználók milliárdjainak jelent ez jó hírt. De még éveket kell várni, mire az innováció megjelenhet okos eszközeinkben.
Az ön háza fölött hány műhold kering?
Gondolta volna, hogy ma már közel nyolcezer különféle űreszköz kering a föld körül? És hogy ezek közül nem egy rendszeresen megfordul Magyarország felett is, némelyik közülük még szabad szemmel is látható az égen? A legérdekesebb azonban, hogy olyan műholdak is vannak, amelyeket napi szinten használunk, mégsem járnak soha a közelünkben sem.
Szegeden nyílnak meg a tudomány új távlatai
Mérföldkőhöz érkezett a szegedi ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt. Installálták az első három lézerrendszert: a közép-infravörös, a Terahertzes és a nagy ismétlési frekvenciájú lézert az ELI-ALPS munkatársai külsős kutatókkal tesztelik.
Elkezdődött a többcsatornás csillagászat korszaka
Újabb mérföldkő a csillagászatban: először figyeltek meg egy jelenséget gravitációshullám-detektorokkal és távcsövekkel is. A két neutroncsillag összeütközéséből származó jelek forrását egy magyar galaxiskatalógussal sikerült gyorsan azonosítani. Ezután közel 70 földi és űrtávcső fordult rá a célpontra, és figyeli még most a fejleményeket, amelyekből megérthetjük a nehéz elemek kialakulásának folyamatát is – írja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
Megszabadítja az embert a tetvektől a klímaváltozás
Azt már eddig is mondták szakemberek, hogy a fajok kétharmada kihalhat szoros határidőn belül. Most azt is állítják, hogy az élősödő fajok egyharmada is kipusztulhat 2070-re. Kevesebbet fognak vakarózni az emberek.
Napfényből és szén-dioxidból állítanak elő zöld üzemanyagokat
Orosz és amerikai kutatók összefogásával teszik hatékonyabbá a hidrogénüzemanyag gyártását. A hidrogénautók működtetése zéróemissziós, mert a kipufogójukon csak vízpára jön ki.
Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete
Egy új általános fehérjemodellt vázolt fel Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője. Az elmosódott szerkezetű fehérjék elméletének alapja az elmosódott szerkezetű fehérjekomplexek felfedezése. Az új modellt bemutató internetes előadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelős tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában - olvasható az MTA közleményében.
Tápanyaghiányos étrendünk lesz a klímaváltozás miatt
A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Milyen ingatlanra harapnak a külföldi vásárlók?
Noha a számuk az előző évihez képest csökkent, 2023-ban némileg erősödött a külföldi vásárlók súlya a hazai lakáspiacon.
Igazi kincs lehet az Ön személyes bankára, és nem is elérhetetlen
Miközben a kamatok világszerte egyre alacsonyabbak, és a forint is veszít értékéből, idén is rekordokat döntögettek a tőzsdeindexek és a nemesfémek.
Nehéz helyzetben a családok, ahol beteg lesz hirtelen egy idős hozzátartozó
Az öngondoskodás egy újabb szintje.
Pénzszerzés
Autót venne a munkáshitelből? Ilyenre futja
A szabad felhasználású munkáshitel a jogszabálytervezet szerint 4 millió forintig igényelhető.
Adózás
Ezért örülhet a magyar adófizető Donald Trump megválasztásának
A kormány újraélesztené az Egyesült Államok által korábban felmondott kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezményt.
Jogi kisokos
Aljas csalás jelent meg, ne higgyen nekik!
A Semmelweis Egyetem nevével reklámoznak egy pulzoximétert a legnagyobb videómegosztó csatornán.
Cégblog
Palackvisszaváltás: nemcsak boltok, más vállalkozások jelentkezését is várják
A MOHU hat hónap alatt 700 millió palackot gyűjtött össze.
Klímablog
Felpörgés előtt az elektromos autók piaca
Az elektromobilitás előretörése miatt a megtorpanás várhatóan csak ideiglenes és a gyártók hamarosan újra növelhetik a kapacitásokat.
Gazdaság
Milyen ingatlanra harapnak a külföldi vásárlók?
Noha a számuk az előző évihez képest csökkent, 2023-ban némileg erősödött a külföldi vásárlók súlya a hazai lakáspiacon.
Társadalom
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt
A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Infokom
Felforgatja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia
Mit hoz a munkáltatók és a HR-esek számára az EU AI Act?
