Hatvan évvel ezelőtt állította pályára az emberiség az első mesterséges holdat. A szovjet Szputnyikot azóta 78 további ország űreszközei követték, így jelenleg már majdnem 7900 különféle funkciójú szatellit kering a fejünk felett. Magyarország 2012-ben juttatta az űrbe első – és máig egyetlen – műholdját. A MaSat-1 üzemideje lejártával visszatért a légkörbe, és megsemmisült, viszont számos más műhold továbbra is kering a fejünk felett.
„A leglátványosabb mind közül a Nemzetközi Űrállomás (ISS), ami a Nap és a Hold után a harmadik legfényesebb pont az égbolton. Nem csoda, hiszen jelenleg ez a legnagyobb mesterséges eszköz a Föld körül. Az ISS szinte minden nap áthalad Magyarország felett, néha naponta többször is. Nagy sebessége miatt ilyenkor csak pár percig látható. Aki kíváncsi rá, az a NASA weboldalán percre pontosan megtalálhatja, hogy mikor, az égbolt melyik részén tűnhet fel az űrállomás, és tiszta éjszakákon láthatja is” – avatott be Lengvárszky Szabolcs, a Vannet telekommunikációs szakértője.
Ezenkívül naponta tucatnyi más űreszköz halad el Magyarország felett. Köztük meteorológiai, kommunikációs és minden bizonnyal katonai vagy hírszerzési célú berendezések is. Mozgásukat akár élőben is követhetjük az erre szakosodott weboldalakon. Egy műholdnak azonban nem kell még Magyarország közelében sem járnia ahhoz, hogy hatása lehessen. „Hazánkban is egyre népszerűbb a műholdas internetszolgáltatás, de még az előfizetők közül is kevesen tudják, hogy több ezer kilométernyire, az afrikai Gabon partjai felett található, KA-SAT nevű műholdon keresztül tudnak internetezni. Ez az eszköz a Földdel azonos sebességgel forog, így mi úgy látjuk, mintha egy helyben lebegne. Ha nem így lenne, akkor a tányérantennákat nem lenne elég egyszer beállítani, hanem folyamatosan forogniuk kellene a műhold pályáját követve, hogy az internetkapcsolat ne szakadjon meg. Így viszont az Egyenlítő közelében lévő űreszköz Európa legnagyobb részéről elérhető” – mutatott be a szakértő egy újabb érdekességet.
Nem az internet az egyetlen szolgáltatás, amely ilyen típusú, ún. geostacionárius, „helyhez kötött” műholdakat alkalmaz. A legnagyobb tévétársaságok által használt Thor és Intelsat műholdak szintén a nyugat-afrikai partok felett találhatóak, és hasonló elven működnek. Ezek segítségével több tízezer magyar család fogja az adást mindennap.
