Túl a moszathegyen
A múlt század 70-es, 80-as éveiben az algák túlszaporodása (eutrofizáció) következtében a Balaton vízminősége jellemzően kedvezőtlen volt. (Az algásodás nemcsak az algák mennyiségének, hanem az összetételének változását is eredményezte: új fajok jelentek meg, régiek pedig visszaszorultak, ami a tó ökoszisztémáját is veszélyeztette.) Az algásodás megszüntetésében jelentős szerepet játszottak az MTA Balatoni Limnológiai Intézet kutatói: az intézet munkatársai már a 70-es években kimutatták, hogy az eutrofizáció kiváltó oka a tó magas foszfortartalma. Az 1980-as évek első felében többek között e vizsgálatokra alapozva és az intézet kezdeményezésére egy sor balatoni nagyberuházás csökkentette a tó foszforterhelését.
A tó csak lassan reagált a beavatkozásra. A folyamat a 90-es évek második felében fordult meg. A tó vízminősége akkor kezdett javulni, amikorra a tó algái felélték az üledékben felhalmozódott foszfort. Az intézet azóta is folyamatos kutatásokkal és monitortevékenységgel járul hozzá a tó ökológiai állapotának megőrzéséhez, valamint gazdasági rekreációs célú hasznosításához.
Jog: a gyakorlat
A jogszabályok előkészítése nem csupán az Országgyűlésben folyik. A jogtudósoknak is fontos szerepük van a törvénykezés folyamatában. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatói valamennyi rendszerváltozás utáni alkotmányozási kezdeményezést – ideértve Magyarország Alaptörvényének megalkotását is – részletes és kidolgozott szakmai anyaggal támogatták. A szakemberek ezenkívül gyakorlatilag minden nagy jogági alapkódex – így például a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv vagy a közigazgatási eljárásról szóló törvény – megalkotásában tevékenyen részt vettek, és a jogszabályok gyakorlati alkalmazását részletes kommentárok megírásával segítették elő.
Rovarvágyak csapdájában
A mezőgazdasági termelők számára létfontosságú a kártevők elleni hatékony küzdelem. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet korábbi és jelenleg is folyó alapkutatásainak gyakorlati hasznosítása eredményeként 2017-ben mintegy 200 csapdakészítmény állt a hazai és külföldi termelők rendelkezésére.
2017-ben újdonságként új csapdakészítményeket vezettek be a káposztalégy (Delia radicum) fogására, továbbá feromoncsapdákat a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectabilis) és a hazánkban még nem honos, invazív bagolylepkefajok (Spodoptera exigua, S. littoralis) fogására. A csapdák iránt Kína is érdeklődött.
Aeroszolgáltatások
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban olyan levegőszennyezettség-mérő optikai lézeres részecskeszámláló berendezéseket fejlesztettek ki, melyek a levegőben lebegő szilárd és cseppfolyós részecskék (aeroszolok) koncentrációját, méreteloszlását és optikai paramétereit mérik. A Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetben készített műszerek voltak abban a buszban, amely mobil környezetvédelmi állomásként a vörösiszap-katasztrófa után a helyszínen monitorozta a környék levegőjét. (A levegő állapotát Budapesten és néhány ipari vállalat, valamint a repülőtér környékén is vizsgálják.)
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében külön osztály foglalkozik a kalászos gabona – búza, durumbúza, árpa, tritikálé, tönköly, tönke, alakor, beleértve a zabot is – nemesítésével és kutatásával. Az elmúlt évtizedekben 100 őszibúza-, 8 őszi durumbúza-, 5 tritikálé-, 2 őszi zab-, 1 tavaszi zab-, 1 tönkölybúza-, 2 alakor-, 1 tönke- és 1 őszi árpafajta született, a kutatók emellett több tritikálé-, őszi durumbúza-, tönkölybúza-, tavaszi árpa- és zabfajta honosításában is részt vettek. E fajták vetésterülete évente több százezer hektár Magyarországon, de több fajtát más európai országokban és Kanadában is termesztenek. További információk a témáról.
Tűpontos diagnózis
Az egészségügyi szűrések jelentőségével ma már mindenki tisztában van. A hatékony módszerek kidolgozásában az alapkutatásoknak is fontos a szerepük. Ez történt abban az esetben is, amikor az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet és az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) kutatói a vörösvérsejtek felszínén található egyik transzportfehérje új változatára bukkantak. Az ABCG2 nevű fehérje szerepet játszhat a köszvény kialakulásában, valamint a rákos daganatok gyógyszer-rezisztenciájában. A kutatók kifejlesztettek egy egyszerű, ujjbegyszúráson alapuló módszert a vörösvértestek felszíni fehérjéinek mennyiségi meghatározására, mely segíthet a betegségekre való hajlam és a gyógyszerek káros mellékhatásainak előrejelzésében.
Paks aeterna
Az atomerőművek biztonságos üzemeltetése is elképzelhetetlen az alapkutatási eredmények nyomán kifejlesztett technológia nélkül. Az MTA Atommagkutató Intézetében gyártott eszközökkel monitorozzák például Pakson bizonyos radioaktív izotópok levegőbe és vízbe való kibocsátását.
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai pedig a meglévő paksi blokkok biztonságos üzemeltetését segítik, és biztosítják az új blokkok létesítéséhez szükséges műszaki-tudományos hátteret.
Hold, sugár
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Csoportja által fejlesztett műszerek részt vesznek majd a NASA új Orion űrhajójának első, egyelőre emberek nélküli Hold körüli próbarepülésén. A MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletben az MTA EK passzív, vagyis energiaellátást nem igénylő detektorcsomagokkal vesz részt, amelyek mérik, hogy milyen jellegű és mekkora sugárzásra kell majd felkészülniük az űrhajósoknak a Hold körüli térségben. Az Űrdozimetriai Csoportban készült a Pille dózismérő rendszer is, melyet a Nemzetközi Űrállomáson jelenleg is használnak.
Hogyan írjuk?
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének egyik hagyományos tevékenysége a nyelvi tanácsadás. Ezt egészítette ki 2013-ban egy korszerű technológián alapuló internetes szolgáltatással. A helyesiras.mta.hu című, ingyenesen elérhető, egyedülálló helyesírási tanácsadó portál mára központi forrása lett a magyar helyesírás területein való tájékozódásnak. 2018-ban 1,8 millió látogató több mint 4,4 millió automatikus tanácsot kért itt.
Kordokumentum, egyúttal fontos nemzeti szimbólum, amely méretével és tartalmával is tekintélyt parancsoló – ez Magyarország Nemzeti Atlasza, amelynek új kiadását 2018-ban mutatták be. Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) ezt megelőzően 1989-ben, a rendszerváltozás előtti pillanatban jelent meg, hagyományosan kormányzati támogatással. Az atlasz elkészítését akkor is a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte, még Szentágothai János elnöksége alatt, 1983-ban. Lovász László elnöksége alatt az atlasz új kiadásának tartalma a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével készült. A munkában számos kormányzati szerv, háttérintézmény és egyetem vett részt.
Az először hatezer példányban megjelent kiadvány nyomdaköltségeit az EMMI vállalta, és a terjesztését is támogatta. Az ajándékként felajánlott háromezer kötet a tárca közreműködésével jutott el a hazai és határon túli magyar tannyelvű közép- és felsőoktatási intézményekhez. Az új kiadás első kötete a sorozat következő darabjaival együtt nem csupán Magyarországra, hanem a Kárpát-medencére és annak szomszédságára (a Kárpát–Pannon-térségre) – tehát 12 ország kb. félmillió négyzetkilométernyi területére és 34 ezer településére – vonatkozóan mutatja be a természet, a társadalom és a gazdaság térszerkezetét.
Nemzeti kincseink nyomában
A magyar történettudomány egyik legjelentősebb adósságát pótolta a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 16–19. századi históriájának forrásokra építő, szisztematikus feltárásával az MTA „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport. 2012-es megalakulása óta a hazai gyűjtemények mellett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Szlovákiában végeztek levéltári és múzeumi alapkutatásokat. A kutatócsoport eredményeit eddig mintegy 300 publikációban és közel 20 saját kötetben és kiadványban tette közzé,
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című film nyolcnyelvű DVD-változata 2019. január elején jelent meg.
A felfedező kutatások fontosságáról érdemes elolvasni Barack Obama tudományos tanácsadójának analógiáját a „tudományos csodagyárról”.
