Az indiai Csandraján-3 misszió holdjárója megtette első útját a Holdon.

A világ egyik leggazdagabb embere nem viccel. Évekkel ezelőtt kifejtette, hogy a Föld túlnépesedésén csak úgy lehet segíteni, ha sikerül embereket telepíteni a világűrbe. Ehhez épít egy hatalmas űrhajót.

Többszöri halasztás után felbocsátották a James Webb-űrteleszkópot az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A rakéta indítását a Le Monde francia napilap honlapján élőben közvetítette.

Magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával.

Az alapkutatás esetében nem az a jó kérdés, hogy mi fog a kasszába kerülni a következő években, hanem az, hogy mi volt a hasznunk a korábbi alapkutatási eredményekből az elmúlt években. Bár az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozó kutatók elsősorban alapkutatással foglalkoznak, eredményeik alapján az elmúlt években is sok olyan alkalmazott kutatás indult el, amelyeknek köszönhetően új termék vagy alkalmazás született. Ezekből gyűjtött össze tizenegyet az mta.hu.

Az Egyesült Államok után a parányi Luxemburg a világ második országa, amely törvényi kereteket teremtett a világűr nyersanyagainak felhasználásához.

Nem tudnánk az emberiség számára lakhatóvá tenni a Mars felszínét – erre jutottak a NASA kutatói a Mars-szondák által összegyűjtött adatok alapján. Egyszerűen túl kicsi a bolygó légnyomása a folyékony víz megmaradásához.

Az űrkutatás ugyanolyan mérnöki feladat, mint az autógyártás. A világűr azonban nem autószalon, ahová beviszem a kész kocsit, aztán már csak el kell adni. A lényeges különbséget a kozmoszban lévő különleges körülmények jelentik – mondta Zábori Balázs az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) új tesztlaborjának bemutatásakor. A központ alkalmas arra, hogy a műholdtesztelés szinte teljes folyamata egy helyen elvégezhető legyen – magyarázta a labor vezetője, aki a magyar űrkutatás sokak számára ismeretlen világában is a kalauzunk volt.

Termőföld és napfény használata nélkül, különleges üvegházban termesztenek zöldségeket az Antarktiszon egy kutatóállomáson, ugyanezzel a módszerrel a jövőben a Holdon vagy a Marson is elindulhat a termelés.

800 ezer dollárba kerül majd egy éjszaka a houstoni Orion Span által tervezett űrállomáson, amelyet 2021-ben állítanának Föld körüli pályára.

Várhatóan húsvét vasárnapján semmisül meg a kínai űrállomás, a Tiangong-1-es. Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy a 27 ezer kilométeres sebességgel száguldó 8,5 tonnás kolosszus hol ér majd földet, de Magyarország nincs veszélyben az Európai Űrügynökség szerint.

Bekerült a NASA égitesteket gyűjtő adatbázisába az a Tesla Roadster, amit az Elon Musk-féle SpaceX keddi kísérleti kilövésekor küldtek a Mars felé.

Luxemburgban az egy főre eső nemzeti jövedelem 104 ezer euró. Katar után ez a világ leggazdagabb országa. A Nagyhercegség, amelynek mindössze félmillió lakosa van, most azzal akarja biztosítani gazdagságát a jövőben is, hogy befektet az űriparba.

A 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja majd. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét - olvasható az MTA közleményében.

Abból lesz az első dollárbilliomos aki elsőként indítja be az aszteroidákon folytatott bányászatot – így szól a jóslat, ami pénzemberek százainak gyújtotta fel a fantáziáját, sőt közben már a jogalkotók is rájöttek: óriási pénzek forognak kockán.

Akár több milliárd forintnyi forrásra is pályázhatnak az elsősorban a kutatás-fejlesztés területén működő hazai vállalkozások, miután 2015 novemberétől várhatóan Magyarország is teljes jogú tagjává válik az Európai Űrügynökségnek,

Egy japán vállalat azt találta ki, szolárenergia-farmot létesít a Holdon, hogy így fedezze a szigetország energiaigényét, miután bezárták utolsó működő atomreaktorukat is. Az atomerőművek állandó veszélynek voltak kitéve Japánban, ahol rendszeresek a földrengések egy közelben meghúzódó tektonikus törésvonal miatt.

Bányát nyitni még kies planétánkon sem kis vállalkozás, a világűrben pedig – a sci-fi-hősökön kívül – eddig nem akadt komoly jelentkező, aki űrruhában csákányt ragadott volna. Most mégis pontosan erre adta a fejét néhány jó nevű kutató és mérnök.