A James Webb teleszkóp több szempontból is új korszakot nyit az emberiség életében. Egyrészt soha nem látott nagyságú űrberuházásról van szó, másrészt az objektum olyan messzire száguld tervezetten a Földtől, mint még soha semmi, amit ember épített. Harmadrészt olyan különleges információkat várnak tőle, ami újra írhatja bolygónk történelmét. Negyedrészt nyugdíjazza a legendás Hubble teleszkópot, amelynek képei sok millió embernek adtak páratlan élményt és több ezer tudósnak szellemi muníciót kutatásaikhoz.
Az 1990-ben fellőtt Hubble több mint 1,5 millió megfigyelést tett, amelyekről mintegy 18 ezer tanulmány számolt be. Az űrteleszkóp egyre gyakrabban mutatja az öregedés jeleit annak ellenére, hogy a múltban több űrséta segítségével végeztek rajta javításokat és felújításokat.
Az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal, a NASA második igazgatójáról elnevezett James Webb a valaha tervezett legnagyobb űrteleszkóp – írja az MTI. A 9 milliárd dolláros (2937,6 milliárd forint) teleszkóp egy rendkívül összetett műszaki berendezés, amelyet az Egyesült Államokban építettek a NASA irányításával és amely az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza.
A több mint 30 éve indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni. Miután eléri a világűrt, a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.
A James Webb a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.
