"Bay Zoltán neve összefort a magyar tudással, a legmagasabb szintű kutatói minőséggel" - emelte ki Grasseli Norbert, a Bay Zoltán Kutatóintézet ügyvezető igazgatója a tárlat szerdai megnyitóján. Felidézte, hogy Európában a Bay Zoltán által először sikeresen elvégzett Hold-radar kísérlet a magyar űrtevékenység kezdetének, valamint a csillagászat új ága, a radarcsillagászat megszületését is jelentette. "Bay Zoltán munkássága továbbá olyan, napjainkban is használt eszközök megalapozásához segített, mint a LED fényforrások vagy a GPS navigáció " - fűzte hozzá. A tudósról díjat is elneveztek, amellyel az űrkutatás jeles magyar szakembereit ismerik el.
Grasseli Norbert felidézte, hogy Pungor Ernő vegyészprofesszor nevéhez köthető a Bay Zoltán Kutatóközpont megalapítása, amelynek egyik legfőbb küldetése, a fejlett technológiák és eljárások kutatás és széleskörű ipari alkalmazása, valamint mindezen értékek előállításához nélkülözhetetlen társadalmi, gazdasági és állami erőforrások megteremtése. A kutatóközpont az alapítás évfordulóját mind a névadó, mind az alapító szellemiségéhez méltón kívánja emlékezetessé tenni, így az idei évben ünnepi eseménysorozatot indított. Ennek egyik eleme a most megnyílt tárlat.
Mizda Katalin, a tudományos szórakoztatóközpont ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Csodák Palotájának az is fontos feladata, hogy a "tudomány csodáin keresztül" megszerettesse a természettudományos pályákat a fiatalokkal. "A Bay Zoltán emlékkiállítás méltó helyre került, hiszen a Tudósok Csarnokát azért alakítottuk ki, hogy a felnövekvő generációnak Bay Zoltánhoz hasonló példaképeket mutassunk" - fűzte hozzá. A teremben olyan neves kutatók alakjai elevenednek meg, akiknek munkássága alapjaiban változtatta meg saját tudományterületüket.
Az egy évig látható tárlaton a tudós életét és munkásságát, találmányait ismerhetik meg a látogatók, valamint kipróbálhatják a magyar fejlesztésű, BayBoyra keresztelt, 3D nyomtatással készült irányítható robotot is.
